2023 július 1-től több társadalombiztosítást érintő változás is életbe lépett, nem csak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében, hanem az adatszolgáltatás tekintetében is. A társaságokat érintő legfontosabb változásokat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője foglalta össze.
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 2023. július 1-jétől minden hónap 20. napjáig kizárólag elektronikus úton egy új formátumú adatszolgáltatást köteles teljesíteni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője.
Az adatszolgáltatást a TB-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító számára.
Az új adatszolgáltatás mellett már nem kell külön teljesíteni a kifizetőhelyi elszámolást (EB23), illetve a statisztikai elszámolást sem.
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmek kapcsán változás, hogy a foglalkoztatónál kell előterjeszteni a kérelmet akkor is, ha a biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni. Azaz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz (azaz a volt foglalkoztatóhoz) kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.
Módosult a táppénz-jogosultság időtartama: korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt, továbbá, maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben (Tbj. 6. §) meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra.
Július 1-től már nem a keresőképtelenség első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál, hanem a táppénz-jogosultság első napját.
A törvénymódosítás értelmében (Ebtv. 46.§ (1)) a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul”.
Mikor nem jár táppénz?
Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában „nem jár szabályok” hatályon kívül helyezésre kerültek, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik.
A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg vagy szenved balesetet, vagyis ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezt a helyzetet kezeli az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése.
2023. július 1-jétől nem jár táppénz:
Gyermekápolási táppénz érintő változások
A mostani módosítás egyértelművé tette, hogy az éves gyáp napok száma mettől meddig jár a szülőnek, illetve a gyermekek életkorának meghatározása sem volt pontos.
Ebtv. 46. § (1) bekezdés módosítása egyértelműen és egységesen kimondja, hogy a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani, és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni.
Az 1–3 éves korcsoport esetében egyúttal a jogalkotó 84-ről 168 napra növelte az egyedülálló szülő által igénybe vehető gyermekápolási táppénz napokat (igazodva a többi korcsoport esetében már korábban bevezetett szabályozáshoz).
A gyermekápolási táppénz esetén a gyermek életkorának megfelelően meg van határozva a jogosultsági idő. Az egyedülálló szülők esetében a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek esetében is meghatározták a gyáp napok számát. Viszont az 1-3 éves korcsoport esetében nem volt elkülönítve ez a kategória. Most pótolták ezt a hiányosságot, így már az egyedülálló szülőnek az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermeke ápolása esetén évenként, gyermekenként 168 naptári napra jár a gyermekápolási táppénz.
Eddig havi összegben volt megállapítva. A módosítás szerint most már naptári napi összeget kell megállapítani, ami a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 70 százalékának a harmincad része. A hallgatói gyed összege nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékának harmincad részénél.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.