Szigorítást hozhat a tavaszi adócsomag az ingatlanszektor számára

2021. 05. 28., 16:00

A tavaszi adócsomag bővítheti a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát az illetékekről szóló törvény tervezett módosításával, amely bizonyos esetekben többlet illetékkötelezettséget eredményezhet – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság most…

Az illetékekről szóló törvény (Itv.) hatályos definíciója alapján azok a gazdálkodó szervezetek minősülnek belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyek:

  • mérlegükben kimutatott eszközein belül (bizonyos korrekciós tételek alkalmazásával) a belföldön fekvő ingatlanok mérleg szerinti értéke meghaladja a 75 százalékot, vagy
  • olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek minimum 75 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely a fenti feltételnek megfelel.

Az Itv. hatályos részletszabályai arra is kitérnek, hogy mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában (újonnan alapított társaság esetében) a nyitó mérleget kell érteni – írja friss bejegyzésében dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary Adóüzletágának menedzsere.

A jelenlegi szabályok értelmében tehát amennyiben egy társaság a legutolsó mérlegadatok alapján nem minősül belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, a részesedést megszerző félnek nem keletkezik visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettsége. Még akkor sem, ha a jogszabály alapján figyelembe veendő mérleg elfogadása óta esetleg szerzett belföldi ingatlant.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság az adócsomag után…

Ezen a helyzeten változtatna a beterjesztett új szabály. A törvénymódosítási javaslat értelmében az utolsó mérleg óta megtörtént változások is befolyásolják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társasági státust.

A definíció akként egészülne ki, hogy amennyiben az utolsó beszámolóban elfogadott mérleg és a vagyonszerzés időpontja között – akár pozitív, akár negatív előjelű – olyan változás történne az eszközöket illetően, amely a „belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság” státuszra is hatást gyakorol, úgy az utolsó mérleg óta történt változásokból eredő korrekciókat el kell végezni.

A törvénymódosítási javaslat ezzel az „ingatlanos társaság” minősítés alapjául szolgáló, aktuális eszközértéket tükröző mérleg hiányából fakadó, ezáltal adótervezésre alapot adó joghézagot kívánja megszüntetni. Az indoklás szerint a korrekciót csak abban az esetben szükséges elvégezni, amennyiben ez befolyásolja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság státuszát. Ennek alátámasztása történhet közbenső mérleg készítésével vagy a vagyonszerzés (illeték kötelezettség keletkezésének napja) napjára zárt főkönyvi eszközszámlákkal.

Abban az esetben, ha a módosítási javaslat elfogadásra kerül, az új szabályok a módosító törvény kihirdetését követő 31. napon, azaz még várhatóan 2021-ben hatályba lépnek.

A fentiek jelentős változásokat hozhatnak az illetékkötelezettség megállapítása kapcsán. Amennyiben olyan társaság részesedését vásárolnánk meg, amely az utolsó beszámolóját követően az ingatlanjait elidegenítette, az ezentúl nem esne illetékkötelezettség alá. Ugyanakkor amennyiben a megszerezni tervezett társaság a részesedésszerzésig olyan ingatlant szerzett, amely révén belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősülne, a részesedésszerző illetékkötelezettsége fennállna függetlenül attól, hogy a társaság utolsó mérlege szerint az eszközök összetétele alapján még nem minősülne „ingatlanos társaságnak”.

Bár az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok részesedésének megszerzése esetében eddig is figyelembe vette a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét a tranzakciók minősítése során, önmagában az a tény, hogy a vagyonszerzésig a mérlegösszetétel megváltozott, a jelenlegi szabályok alapján nem eredményezett automatikusan illetékkötelezettséget.

A módosítás hatálybalépését követően minden üzletrész-adásvétel kapcsán a tranzakció időpontjában lenne vizsgálandó az esetleges illetékkötelezettség!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS