Szeptember 1-től a cégek is szabadon költözhetnek az EU-n belül

2022. 09. 08., 13:11

Szeptember 1-jétől már nem csak magánszemélyek tudnak átköltözni Magyarországról egy másik EU tagállamba, hanem akár cégek is. Bár jó pár hónapot várni kell a határon, de a nap végén a kft.-nkből például GmbH válhat. Ráadásul a költözés még adóelőnnyel is járhat. Az új szabályozást Czoboly Gergely ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője mutatja be.

Magyar cég és mégis külföldi

Az a lehetőség, hogy magyar társaságok adózási szempontokból „külföldivé” váljanak, már régóta rendelkezésre áll. Ehhez nincs másra szükség, mint hogy a társaság tényleges üzletvezetési helyét külföldre tegye. Ezt követően pedig limitált papírmunkával megvalósítható, hogy a társaság kikerüljön a magyar társasági adó rendszeréből és egyidejűleg más ország adóalanyává váljon.

A lehetőség neuralgikus pontja, hogy mivel kerül külföldre a cég üzletvezetésének helye. Ez praktikusan akkor következik be, ha a magyar társaság legfőbb döntéshozó szerve ténylegesen külföldön hozza a legfontosabb döntéseket és külföldről irányítja a céget. Ezzel együtt azonban sokszor a társaság egyéb eszközei és munkavállalói is átköltöznek a másik EU tagállamba.

Ilyen esetben a társaság ugyan továbbra is magyar kft. marad, azonban adózási tekintetében a külföldi jog szabályai alá kerül. Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a társaság a külföldi adórendszerben nagyobb kedvezményeket talál, mint a hazaiban – így pl. gyorsabb értékcsökkenési leírásokat, vagy magasabb K+F kedvezményt. Fontos azonban látni, hogy a kiköltözéskor Magyarország ún. „exit tax”-et vet ki. Azaz a külföldre átvitt eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözete a költözéskor azonnal leadózandó.

A beolvadás mint félmegoldás

Annak, aki nem csupán a társaságának az ügyvezetését és ezáltal adózási illetőségét kívánta átvinni egy másik országba, hanem a társaság egészét is, mindeddig csak egy pótmegoldás állt a rendelkezésére. Határon átnyúló beolvadással ugyanis magyar cég teljesen maga mögött tudta hagyni az alapítás országát. Ehhez „csak” arra volt szükség, hogy a tulajdonos egyszersmind megalapítson egy külföldi céget is és a magyar cég elhatározza ebbe a külföldi cégbe való beolvadását. A beolvadás végeztével a magyar cég megszűntté és a külföldi társaság részévé vált.

A határon átnyúló beolvadás több adózási előnnyel is járt. Egyrészt az EU jogszabályok az átalakulást önmagában adómentessé teszik. Másrészt a beolvadás adótervezési lehetőségeket is biztosított. „Így például, ha a beolvadó magyar társaságnak részesedése volt más társaságokban, amelyek értékesítése adóköteles lett volna, akkor a megfelelő országban létrehozott társaságba történő beolvadással ez az adókötelezettség elkerülhető és a társasági részesedés adómentesen értékesíthető” – magyarázza Czoboly Gergely ügyvéd, a Jalsovszky szakértője.

A megoldásnak a hátulütője azonban a bürokrácia. Egy külföldi társaság létrehozása, valamint ezt követően a beolvadás lebonyolítása a két országban akár nyolc-kilenc hónapot is igénybe vehet. Átalakulási tervet kell készíteni, könyvvizsgálói jelentést kell beszerezni és számos közzétételi feladatot is el kell azelőtt végezni, mielőtt a kft.-nk beolvadhatna a német GmbH-ba.

Teljes átköltözés – egy lépésben

A fenti félmegoldással szemben, az alig egy hete hatályba lépett szabályok lehetővé teszik, hogy a külföldre költözés egy lépésben is teljesen meg tudjon valósulni. Mostantól kezdve ugyanis a magyar társaság dönthet úgy, hogy működését kft. helyett GmbH formájában kívánja folytatni. Ez az átalakulás hasonló ahhoz a társasági formaváltáshoz, amivel egy kft. átalakulhat zrt.-vé – csak immáron ez a formaváltás határokon átnyúlóan valósulhat meg.

Bár az eljárás egy fokkal egyszerűbb, mint a határon átnyúló beolvadás, az ebben az esetben is sok adminisztrációval és jelentős időigénnyel jár. Ráadásul kötelező, hogy innentől kezdve a társaságunk minden szempontból megfeleljen a német társasági jog szabályainak.

„Adózási szempontból ez a formaváltás is biztosítja a határon átnyúló beolvadás összes adóelőnyét: annak adósemlegességét az uniós szabályok biztosítják, ezáltal a cég egy esetlegesen kedvezőbb adózási szabályrendszer alá kerülhet és nem utolsó sorban a beolvadás során említett adótervezési lehetőségek formaváltás esetén is kihasználhatóak” – összegez a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS