Szankciók várnak a fiktív munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégekre

2019. 03. 11., 08:00

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

„A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ellenőrzése során feltárt, adóelkerülési célból létrejött jogviszonyokat az adóhatóság átminősítheti, ha a kölcsönbe vevő cég olyan személyeket kölcsönöz ki, akiket korábban saját maga, közvetlenül alkalmazott” – mondja Hangyási Gábor, a BDO Legal adójogi osztályának vezetője.

Az átminősítéssel az adóhivatal a kölcsönbe adó vállalkozás által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi felelősséggel is járhat.

A jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, amelyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tételt tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Így a büntetés már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is több tízmillió forintot érhet el.

A munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak az ágazat tisztességes szereplőihez is, így célszerű, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat még a vizsgálatok előtt feltárják.

A Pénzügyminisztérium összesítése szerint 2017 végén 844 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, ezek összesen közel 6 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződtek, eközben 160 ezer munkavállalóval léptek munkajogi kapcsolatba.

Idén februárjában jelentették be az üzleti jog területén működő Jókay és Társai Ügyvédi Iroda csatlakozását a BDO Magyarországhoz. A már nyolc üzletágat működtető BDO Magyarország a legnagyobb magyar tulajdonban lévő  könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, az ágazat ötödik legnagyobb szereplője a Big Four társaságok mellett. A BDO Magyarország 2018-ban 3,37 milliárd forintos konszolidált árbevételt ért el, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évi 2,81 milliárd forinthoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS