Rozsdaövezeti lakások értékesítésének adómértéke

2021. 12. 01., 19:40

A legfontosabb tudnivalókat a NAV és a Pénzügyminisztérium szakértői foglalták össze.

Az általános kedvezményes lakásáfa mellett létező, az ún. rozsdaövezeti lakások értékesítésére 2020. július 22-től érvényes 5 százalékos áfakulcs – az első rozsdaövezeti terület 2021. november 9-én hatályba lépett kijelölésére tekintettel – immár a gyakorlatban is alkalmazhatóvá vált. Ez utóbbi az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező, a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó lakások értékesítésére vonatkozik.

A rozsdaövezeti lakás értékesítésére akkor alkalmazandó az 5 százalékos áfamérték, ha a lakás

a) megfelel az Áfa tv. 259. § 12. pontja szerinti lakóingatlan fogalmának,

b) új ingatlannak minősül,

c) összes hasznos alapterülete a 150 négyzetmétert nem haladja meg,

d) az Étv.-ben meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban van,

e) értékesítése, illetve az ahhoz fizetett előleg kézhezvétele, jóváírása olyan időpontra esik, amikor az érintett rozsdaövezeti akcióterületet kijelölő kormányrendelet már hatályba lépett.

Az a)–c) pontokban felsorolt kritériumok tekintetében az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke című 2021/1. Adózási kérdésben foglaltak a rozsdaövezeti lakások kapcsán is irányadók.

Az d)–e) pontok tekintetében az alábbiak veendők figyelembe:

d) Kijelölt rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesítettség

A rozsdaövezeti akcióterület az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló terület, függetlenül attól, hogy a barnamezős területek Étv. 8. § (7) bekezdése szerinti lehatárolása megtörtént-e.

A rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolását a Kormány – a települési önkormányzat, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményének kikérésével – rendeletben állapítja meg.

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 2021. november 8-án került kihirdetésre, és 2021. november 9-én lépett hatályba. Ennek 1. mellékletében lehatárolt ingatlant jelölte ki a Kormány rozsdaövezeti akcióterületté.

Tekintettel arra, hogy jelenleg a többlakásos lakóingatlanban létesített lakásokat illetően ugyanazok a feltételek vonatkoznak a kedvezményes áfakulcs alkalmazása tekintetében a rozsdaövezeti és nem rozsdaövezeti lakásokra, 2022. december 31-éig, illetve bizonyos, az Áfa tv. 2023. január 1-jétől hatályos 348. §-a szerinti feltételek teljesülése esetén 2026. december 31-éig nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy egyébként a feltételeknek megfelelő lakás rozsdaövezeti akcióterületen fekvő épületben [vagyis a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő ingatlanon létesített vagy létesítendő épületben] van/kerül kialakításra vagy sem. Az említett feltételekről a már hivatkozott 2021/1. Adózási kérdés ad bővebben tájékoztatást.

Fontos, hogy a rozsdaövezetei kedvezményes lakásáfa-szabály időkorlát nélküli, azaz 2022. december 31-e után is fenn fog maradni.

A lakóingatlan értékesítése a rozsdaövezeti akcióterületet kijelölő kormányrendelet hatályba lépését követő időpontra essen

Gyakorlati szempontból fontos, hogy – ugyan az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja 2020. július 22-e óta hatályos, ám az alapján – a kedvezményes adómérték ténylegesen az érintett rozsdaövezeti akcióterület kijelöléséről szóló kormányrendelet hatályba lépésétől kezdve alkalmazható. Eddig az időpontig ugyanis az az Áfa tv.-beli feltétel, hogy a lakás az Étv.-ben meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított legyen, nem teljesült.

A rozsdaövezeti lakásáfás előírások alapján tehát azokra az a)-c) pontokban foglaltaknak megfelelő lakásértékesítésekre, és az azokhoz nyújtott előlegekre vonatkozik az 5 százalékos adómérték, melyek teljesítése, illetve jóváírása, kézhezvétele az érintett rozsdaövezeti akcióterület kijelölő kormányrendelet hatályba lépésének napjára vagy azt követő időpontra esik.

Mindazonáltal, ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az értékesítés, illetve az előleg átvétele, jóváírása ezt az időpontot megelőzi, az 5 százalékos adómérték az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. pontja alapján lehet alkalmazható, melynek feltételeiről bővebben a 2021/1. Adózási kérdés ad tájékoztatást.

Hivatkozott jogszabályhely:

  • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdés, 3. számú melléket I. rész 59.

Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály
NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS