Részmunkaidő: az öt legfontosabb tudnivaló

2020. 12. 21., 11:30

Részmunkaidőben való foglalkoztatással viszonylag gyakran találkozhatunk a munka világában. A részmunkaidő rendszerint kölcsönösen előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára. Ugyanakkor ennél a foglalkoztatási formánál is felmerül néhány fontos dolog, amit érdemes szem előtt tartani – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd.

1. A részmunkaidőnek nincs napi minimuma

Részmunkaidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg. Mindenki által ismert, hogy az általános teljes napi munkaidő 8 óra. A felek megállapodása alapján a teljes munkaidő ennél hosszabb is lehet, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a dolgozó a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója. Az általánosnál hosszabb teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 óra lehet.

Szemben a teljes munkaidő maximumának törvényi korlátaival, a részmunkaidőnek nincsen jogszabályban meghatározott minimum óraszáma. Alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg a részmunkaidő minimális mértékét. Ennek megfelelően nem kizárt napi, sőt akár heti 1 óra munkavégzés sem. Ez azonban elég ritka, mivel általában sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem jár jól az ilyen rövid munkaidővel.

Részmunkaidő esetén a munkáltató sem korlátozott abban, hogy egy napra mennyi munkaidőt oszt be a dolgozónak.  Ezzel szemben teljes munkaidő esetén a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 4 óránál kevesebb nem lehet.  

2. A részmunkaidő nem tévesztendő össze a rövidebb teljes napi munkaidővel

Rövidebb teljes napi munkaidőről ugyanis akkor beszélhetünk, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a dolgozó általános teljes napi munkaidőnél (napi 8 óránál) rövidebb napi munkaideje is teljes munkaidőnek számít. Azaz például megállapodnak, hogy a napi 6 órás munkaviszonyt teljes munkaidős munkaviszonynak tekintik és nem részmunkaidőnek.

A rövidebb teljes napi munkaidős munkaviszonyra a teljes munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ugyanúgy, mint például egy napi 8 órás munkaviszonyra. Így például részmunkaidős foglalkoztatás esetén a dolgozót időarányosan kevesebb bér illeti meg a teljes munkaidőre vonatkozó munkabérhez viszonyítva. Viszont a rövidebb teljes napi munkaidőben alkalmazott munkavállalót ugyanannyi munkabér illeti, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozót.

3. Részmunkaidő esetén is ugyanannyi szabadság jár, mint teljes munkaidőnél

Fontos tudni, hogy a részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozót. Így például a részmunkaidős dolgozónak is ugyanúgy 20 munkanap alapszabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak. Természetesen a pótszabadság is ugyanígy megilleti a részmunkaidős dolgozót.

Bár a szabadság mértéke azonos, mint a teljes munkaidő esetén, de a szabadságnapokra járó távolléti díj természetesen arányosan kevesebb lesz a teljes munkaidőhöz képest.

4. Részmunkaidős dolgozónak is jár a cafeteria

A részmunkaidős munkavállalókra is vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye. Ebből következik, hogy a részmunkaidős dolgozó nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést a cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások tekintetében sem.

Amennyiben az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállalónak (pl. azonos munkakört betöltő teljes munkaidősöknek) jár a béren kívüli juttatás, akkor erre a részmunkaidősök is jogosultak. Ugyanígy érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód követelményét más juttatások (pl. bónuszok, jutalmak) esetén is, ha e juttatásokban az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállaló részesül.

5. Nem kell több időt dolgozni a nyugdíjig

Részmunkaidő esetén felmerülhet a kérdés, hogy több évet kell-e dolgoznia a részmunkaidős munkavállalónak a teljes munkaidőshöz képest ahhoz, hogy jogosultságot szerezhessen az öregségi nyugdíjra?

Általánosságban elmondható, hogy az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szolgálati idejét. Például, ha valaki 25 évig dolgozik részmunkaidőben, akkor az az öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából 25 év szolgálati időnek számít. Természetesen a nyugdíj összegének kiszámításánál szerepet kap az, ha valaki részmunkaidőben kevesebb jövedelemre tett szert.

Fontos tudni, hogy a fenti szabály alól kivételt képez, ha a munkavállaló a részmunkaidős foglalkoztatás tartama alatt a minimálbérnél kevesebb jövedelmet kapott. Ebben az esetben, ha a jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor szolgálati, illetve biztosítási időként csak a jövedelmének a minimálbérhez mért arányos időtartama vehető figyelembe. Ha viszont a dolgozónak egyszerre több részmunkaidős munkaviszonya is van, és az együttes jövedelme eléri a minimálbért, akkor már nem kell arányosítani a szolgálati idő számítása során.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 19:40:21
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ismételten kiállítóként vett részt a már harmadik alkalommal megrendezett üzleti eseményen, ahol olyan égető kérdésekre igyekeztek vállalkozások vezetői számára válaszokkal adni, mint a fenntarthatóság, finanszírozás, munkaerő-kölcsönzés és atipikus foglalkoztatási formák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS