Osztatlan tulajdonjog: a beruházók rémálma

2021. 02. 16., 12:30

Januártól jóval egyszerűbbé vált az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek felosztása. Az új szabályok megoldást adnak a beazonosíthatatlan tulajdonosok nevére bejegyzett földek helyzetére is. Az így elérni kívánt tisztább, átláthatóbb földtulajdoni struktúra ugyanakkor nem csak a mezőgazdasági művelés hatékonyságát segítheti, de a zöldmezős ingatlanberuházásokat is felpörgetheti. Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

Termőföldeknél gyakran előfordul, hogy az ingatlan akár tucatnyi különböző személy osztatlan közös tulajdonában áll. Sőt, az sem ritka, hogy a tulajdonostársak némelyike (a tulajdoni lapról kinyerhető néhány adaton kívül) még a többi tulajdonos számára sem ismert vagy elérhető.

Amellett, hogy ez nehézkessé teheti a mezőgazdasági hasznosítást, egy lehetséges zöldmezős beruházás fejlesztőjét is joggal riasztja el egy olyan tulajdoni lap, ahol már a tulajdonosok felsorolása is több oldalt vesz igénybe. A kiszemelt ingatlan tulajdoni viszonyainak átláthatatlansága és az ebből eredő fejlesztői kockázatok miatt már nem egy beruházás hiúsult meg vagy került át egy kevésbé optimális helyszínre.

Januártól van megoldás

„Az év elején hatályba lépett új szabályozás kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a termőföldek közös tulajdona gyorsan, hatékonyan, bírósági eljárás nélkül megszüntethető legyen” – magyarázza Bihari Levente, a Jalsovszky szakértője. „Lényege, hogy a tulajdonosok egy hatósági „osztóprogram” segítségével, megegyezés útján feloszthatják a földet, aminek eredményeként több kisebb, de önálló helyrajzi szám alatti, önállóan tulajdonolt ingatlan jön létre.”

Az igazi újdonságot azonban nem ez jelenti, hiszen a közös tulajdon eddig is megszüntethető volt a felek megegyezésével (bár erre eddig csak bírósági eljárás keretében volt lehetőség). A valódi fejlemény az, hogy az osztóprogram kiküszöböli a hosszadalmas, földmérő bevonásával történő területi osztozkodást. További lényeges előrelépés, hogy már a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többség akarata is elég lesz az egyezséghez, ráadásul mindenféle bírósági eljárás nélkül. Sőt, az elérhetetlen vagy azonosíthatatlan tulajdonostársak egyetértését automatikusan vélelmezni kell, vagyis az ő kimaradásuk sem lehet gátja a felosztásnak.

A jogszabály emellett lehetőséget ad arra is, hogy az egész ingatlant egy tulajdonostárs „kebelezze be”: ha a felosztott ingatlanok nem érnék el az előírt minimum méreteket, akkor valamely tulajdonostárs a jogszabályban rendezett megtérítés ellenében (ha pedig több jelentkező is akad, a legmagasabb megajánlott összeg ellenében) magához válthatja a többi tulajdoni hányadot.

Az állam előjogai

Az új szabályok speciális jogokat biztosítanak az államnak a földtulajdon-helyzetek rendezése érdekében. Egyrészt, ha a fentiek szerinti felosztással a tulajdonosok 2 éven át sikertelenül próbálkoznak, és a tulajdonosok száma kellően magas, akkor kezdeményezhető akár az is, hogy az állam sajátítsa ki a földet. Ilyenkor az állam döntése, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

Másrészt az állam automatikusan és kötelező jelleggel tulajdonossá válik azoknál a termőföldeknél, ahol nem beazonosítható a tulajdonos személye (mert adatai hiányosak), illetve ahol a bejegyzett tulajdonos születési évétől kezdve 120 év már eltelt. A földhivatalok hivatalból ellenőrzik, hogy ilyen körülmény fennáll-e, és szükség esetén hirdetményt tesznek közzé. Ha az előírt idő (3 hónap, illetve 1 év) alatt a beazonosítás nem végezhető el, illetve a valódi tulajdonos nem jelentkezik, az érintett ingatlan az állam tulajdonába kerül. A későbbiekben felbukkanó tulajdonos az államtól a földet visszaválthatja, vagy ha az állam esetleg már túladott rajta, kártalanítást igényelhet.

Mi várható?

Az új előírások végre képesek lehetnek megszüntetni a termőföldek kusza tulajdoni állapotát és megoldani az ismeretlen, elérhetetlen tulajdonosok problémáját. Egy tervezett zöldmezős fejlesztés esetében tehát már nem kell eleve reménytelennek elkönyvelni azokat az ingatlanokat, ahol a nagyszámú tulajdonos vagy egy azonosíthatatlan tulajdonostárs eddig megoldhatatlan akadályt jelentett.

Másrészt az új szabályok várható következménye az állami földtulajdon arányának növekedése lesz. „Jelenleg ugyanakkor még nem tudni, hogy az államnak mi lesz a koncepciója ezek hasznosítására: vajon a mezőgazdasági művelés fenntartása lesz-e a prioritás, vagy meglesz a hajlandóság a zöldmezős beruházások támogatására?” – teszi fel a kérdést Bihari Levente.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS