Osztalék előírása és könyvelése: fontos tudnivalók

2019. 03. 20., 16:14

Az osztalék előírásával és elszámolásával kapcsolatos szabályokat nem árt felfrissíteni a beszámolókészítés idején, és áttekinteni a gyakorlati teendőket. Különösen igaz ez az IFRS-beszámolót készítő vállalkozásokra, hiszen a rájuk vonatkozó szabályok is módosultak! – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A 2016. évi számviteli változások kapcsán az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó szabályok a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen megváltoztak – kezdi bejegyzését Héhn Miklós, az RSM Hungary vezérigazgató-helyettese.

A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni).

Mikor fizethető osztalék?

Az új előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét, továbbá szigorodtak az osztalékfizetési korlát szabályai is, a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben a fedezet számítása során.

A változás a korábbiakhoz képest a pozitív szófordulattal történő kiegészítés az értékelési tartalék előtt és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelési lehetőség. Az utóbbi módosításra azért volt szükség, hogy az osztalék kimutatása tekintetében bekövetkezett számviteli szabályozás módosulása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát.

A fizetendő osztalék elszámolása a beszámolókban

A fizetendő osztalék elszámolása 2016-os üzleti évtől úgy módosult, hogy a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott üzleti évről, jelen esetben 2018-ról készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, azaz 2019-ben megtartott a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni (ebben nem történt változás), azonban a jóváhagyott osztalékot így a tárgyidőszakot követő üzleti évben, tehát 2019-ben kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni. A Ptk. kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is elválhat egymástól időben. 

A kapott osztalék elszámolása a beszámolókban

Természetesen egy vállalkozás életében nem csak osztalékfizetés keretében kerül szóba az osztalék kérdése, hiszen az osztalékot kapó fél is lehet vállalkozás. A jelenlegi szabályok azt mondják ki, hogy egy adott évi beszámolóban csak a mérleg-fordulónapig ténylegesen be is folyt osztalék összegét lehet kimutatni.

Osztalékelőleg

Az osztalékelőleg szabályai nem módosultak. Kifizetéséről határozhat a taggyűlés, két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban, amennyiben

  • a társaság közbenső mérleget (vagy beszámolót) készít, és abból megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges fedezettel,
  • a kifizetés nem fogja meghaladni a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét,
  • a saját tőke összege a helyesbítés után sem csökken a törzstőke összege alá.

IFRS beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok változása

IFRS beszámolót készítő vállalkozások esetében az osztalékfizetés (jóváhagyás) szabályai annyiban módosultak, hogy pontosításra került, hogy az IFRS beszámolót készítő vállalkozásoknak is a magyar szabályok szerinti beszámolót készítő vállalkozásokkal azonos számítási szabály alapján kell az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat meghatározni. A módosításban arra is kitérnek, hogy az eredménytartalékként az IFRS-esekre történő áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeit is ki kell mutatnia az IFRS szerinti eredménytartalékban, továbbá szintén az eredménytartalékként kell kimutatni az IFRS-ekre történő áttérést követően a veszteségek fedezetére a jegyzett tőkéből, tőketartalékból vagy egyéb más tartalékból átvezetett összeget is.  Ezeket a szabályokat 2019. január 1-től kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni, azonban lehetőség van a 2018-as üzleti évre is figyelembe venni őket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025. 07. 14., 18:25
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 18:40:00
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
2025-07-13 21:30:00
Az EPR alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül – hívja fel a figyelmet a MOHU.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS