Nyomoznak az örökös után a hagyatéki eljárás során?

Nyomoznak az örökös után a hagyatéki eljárás során?
2022. 02. 18., 16:05

A gyakorlatban sokszor felmerül, hogy miért nem kereste senki az örököst? Mi történik, ha az elhunyt nem tartotta a kapcsolatot a rokonaival? Kutatnak az örökös után a hagyatéki eljárás során? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a hagyatéki eljárás célja?

Fontos tisztázni, hogy nem a hagyatéki eljárás, illetve az azt lezáró határozat hozza létre az öröklést. Ettől függetlenül azonban a hagyatéki eljárásnak nagyon fontos szerepe van. A hagyatéki eljárás célja, hogy az öröklést, a hagyaték átszállását tanúsítsa. De mi történik, ha az örökös nem is értesült az örökhagyó haláláról? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Keresik az ismeretlen helyen lévő örököst?

Előfordul, hogy az elhunyt rokonáról, lehetséges örököséről a többiek, a szomszéd, az ismerősök csak annyit tudnak, hogy „van egy fia valahol külföldön”, vagy „említette az elhunyt, hogy a rokona valahol máshol él”, esetleg „úgy hallottam, hogy van gyereke, unokája, de semmit sem tudok róluk”. Ilyen esetben keresik-e az örököst, kutatnak-e utána hivatalosan?

A közjegyző nem nyomozó hatóság. Nem feladata, hogy nyomozzon az örökös után, ha az érdekeltek közül senki sem tudja, hogy hol lehet pontosan. Ilyen esetben a törvény meghatározza, hogy mit kell a közjegyzőnek tennie, hogy az örökös értesüljön a hagyatéki eljárásról. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett hirdetményi kézbesítés.

Hirdetményi kézbesítés a hagyatéki eljárás során

Amikor egy, a hagyatéki eljárásban érdekelt személy tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, ahol a kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek látszik, akkor hirdetmény útján történik a kézbesítés.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Ilyenkor meghatározott helyen és módon teszik elérhetővé a felhívást, amire az érdekelt, az örökös a közjegyzőnél jelentkezhet. Ma már szerencsére erre nem csupán egy táblára történő kifüggesztéssel kerül sor. Az elektronikus rendszerek térhódítása a hivatalos eljárásokat sem kerülhette el. Ma már sok hivatalos ügyet elektronikusan intézünk. Így a hirdetményi kézbesítés is átköltözött a virtuális térbe. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hivatalos internetes oldalán teszik közzé a hirdetményeket, amit bárki, bárhonnan elérhet, megtekinthet.

A hirdetmények emellett még fizikailag is kikerülnek a jól megszokott hirdetőtáblákra. Persze nem lehetne az egész országban mindent közzétenni, így meghatározták, hogy hol kell kitűzni a felhívást. A hirdetményi kézbesítés során a felhívást az érdekelt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kell kitenni.

Újságban is kereshetik az örököst?

A fentieken túl még arra is van lehetőség, hogy a hirdetmény máshol is megjelenjen. A hagyatéki eljárásban érdekelt kérheti, hogy a hirdetményt máshol is tegyék közzé. Lehet ez akár egy újság is, ahol fizetett közleményként jelenik meg a felhívás. Ennek költségeit azonban a kérelmezőnek kell állnia. Ha például a hagyatéki eljárásban érdekelt személy tudja, hogy az ismeretlen helyen lévő örökös régebben melyik újságot olvasta, és feltételezi, hogy ezt a szokását továbbra is megtartotta, gondolhatja úgy, hogy érdemes azon keresztül megpróbálni elérni őt.

Mi történik, ha ismeretlen az örökös?

Bizony előfordul, hogy nem csak az örökös tartózkodási helye ismeretlen, de olyan személyes adatai is, ami alapján be lehetne őt azonosítani. Ilyen esetben is hirdetmény útján idézik meg a személyt a hagyatéki tárgyalásra. Ekkor a hirdetmény tartalmazza azt is, hogy a személy az igényét 30 napon belül jelentheti be a közjegyzőnél. Ha ezt nem teszi meg és a tárgyaláson sem jelenik meg, az eljárás további szakaszában őt, mint öröklésben érdekeltet figyelmen kívül kell hagyni.

A hagyatéki eljárás további tudnivalóit a Hagyatéki eljárás érthetően online tudásprogram bárki számára érthetővé teszi. Érdemes tisztában lenni vele, hogy hogyan zajlik, mi várható, mire érdemes figyelni.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS