A gyakorlatban sokszor felmerül, hogy miért nem kereste senki az örököst? Mi történik, ha az elhunyt nem tartotta a kapcsolatot a rokonaival? Kutatnak az örökös után a hagyatéki eljárás során? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Fontos tisztázni, hogy nem a hagyatéki eljárás, illetve az azt lezáró határozat hozza létre az öröklést. Ettől függetlenül azonban a hagyatéki eljárásnak nagyon fontos szerepe van. A hagyatéki eljárás célja, hogy az öröklést, a hagyaték átszállását tanúsítsa. De mi történik, ha az örökös nem is értesült az örökhagyó haláláról? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Előfordul, hogy az elhunyt rokonáról, lehetséges örököséről a többiek, a szomszéd, az ismerősök csak annyit tudnak, hogy „van egy fia valahol külföldön”, vagy „említette az elhunyt, hogy a rokona valahol máshol él”, esetleg „úgy hallottam, hogy van gyereke, unokája, de semmit sem tudok róluk”. Ilyen esetben keresik-e az örököst, kutatnak-e utána hivatalosan?
A közjegyző nem nyomozó hatóság. Nem feladata, hogy nyomozzon az örökös után, ha az érdekeltek közül senki sem tudja, hogy hol lehet pontosan. Ilyen esetben a törvény meghatározza, hogy mit kell a közjegyzőnek tennie, hogy az örökös értesüljön a hagyatéki eljárásról. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett hirdetményi kézbesítés.
Amikor egy, a hagyatéki eljárásban érdekelt személy tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, ahol a kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek látszik, akkor hirdetmény útján történik a kézbesítés.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Ilyenkor meghatározott helyen és módon teszik elérhetővé a felhívást, amire az érdekelt, az örökös a közjegyzőnél jelentkezhet. Ma már szerencsére erre nem csupán egy táblára történő kifüggesztéssel kerül sor. Az elektronikus rendszerek térhódítása a hivatalos eljárásokat sem kerülhette el. Ma már sok hivatalos ügyet elektronikusan intézünk. Így a hirdetményi kézbesítés is átköltözött a virtuális térbe. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hivatalos internetes oldalán teszik közzé a hirdetményeket, amit bárki, bárhonnan elérhet, megtekinthet.
A hirdetmények emellett még fizikailag is kikerülnek a jól megszokott hirdetőtáblákra. Persze nem lehetne az egész országban mindent közzétenni, így meghatározták, hogy hol kell kitűzni a felhívást. A hirdetményi kézbesítés során a felhívást az érdekelt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kell kitenni.
A fentieken túl még arra is van lehetőség, hogy a hirdetmény máshol is megjelenjen. A hagyatéki eljárásban érdekelt kérheti, hogy a hirdetményt máshol is tegyék közzé. Lehet ez akár egy újság is, ahol fizetett közleményként jelenik meg a felhívás. Ennek költségeit azonban a kérelmezőnek kell állnia. Ha például a hagyatéki eljárásban érdekelt személy tudja, hogy az ismeretlen helyen lévő örökös régebben melyik újságot olvasta, és feltételezi, hogy ezt a szokását továbbra is megtartotta, gondolhatja úgy, hogy érdemes azon keresztül megpróbálni elérni őt.
Bizony előfordul, hogy nem csak az örökös tartózkodási helye ismeretlen, de olyan személyes adatai is, ami alapján be lehetne őt azonosítani. Ilyen esetben is hirdetmény útján idézik meg a személyt a hagyatéki tárgyalásra. Ekkor a hirdetmény tartalmazza azt is, hogy a személy az igényét 30 napon belül jelentheti be a közjegyzőnél. Ha ezt nem teszi meg és a tárgyaláson sem jelenik meg, az eljárás további szakaszában őt, mint öröklésben érdekeltet figyelmen kívül kell hagyni.
A hagyatéki eljárás további tudnivalóit a Hagyatéki eljárás érthetően online tudásprogram bárki számára érthetővé teszi. Érdemes tisztában lenni vele, hogy hogyan zajlik, mi várható, mire érdemes figyelni.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.
