Nemzetközi cég adózása járványhelyzetben: a legfontosabb tudnivalók

Ott adózom, ahol bejegyeztek?

A közismert felfogás szerint egy társaság abban az országban vallja be az adót és elsősorban abban az országban adóköteles, amelyikben bejegyezték. Ha tehát létrehozunk Hollandiában egy társaságot, akkor – a fenti logika szerint – a társaság Hollandiában lesz adóköteles. Ez azonban nem feltétlenül van így.

A cégbejegyzés országa ugyanis csak az egyik lehetséges válasza annak a kérdésnek, hogy hol adózik egy társaság (szakszóval: melyik országban van az illetősége). A társaság adóügyi illetőséggel rendelkezik abban az országban is, ahol a tényleges üzletvezetésének a helye van.

„Az üzletvezetés helye figyelembe veszi többek között azt, hogy hol ülésezik a társaság legfőbb szerve, hol születnek meg a döntések, milyen illetőségűek a társaság ügyvezetői, a mindennapi ügyvezetéshez kapcsolódó feladataikat honnan látják el” –magyarázza dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky szakértője. „Ezért az üzletvezetés helyének meghatározása egy komplex és mindig mozgásban lévő világban rendkívül nehéz, hiszen a cégvezetők ma már kontinenseket repülnek át, egyszer egyik, egyszer másik országban fejtik ki a tevékenységüket. Emiatt hiába vannak többségben a magyar ügyvezetők egy holland társaságban, könnyen lehet érvelni, hogy a döntések mégsem Magyarországon születnek.”

A világ azonban az utóbbi nyolc hónapban gyökeresen megváltozott. A döntéshozók a saját otthonukban vagy helyi irodájukban ülnek, és elsősorban videokonferenciák útján tanácskoznak és így hozzák meg a döntéseiket is. Ez pedig komoly hatással van a társaság illetőségére és adófizetési kötelezettségére. Így például, ha a holland cégnek – egy helyi ügyvezető mellett – két magyar ügyvezetője van, úgy jelenleg nehezen cáfolható, hogy az üzletvezetés központja Magyarországon van. Ez pedig azzal a nem várt következménnyel jár, hogy a társaságnak Magyarországon kell az adóját megfizetnie.

Ott adózom, ahol a tevékenységeimet végzem?

Bár egy cég elsődlegesen az illetőség országában adózik, bizonyos esetekben abban az országban is adóztatható, ahol a tevékenységét végzi. Ilyenkor a kettős adóztatási egyezségek gondoskodnak arról, hogy a társaságnak ne kelljen az adót mindkét országban megfizetnie.

Ilyen adófizetési kötelezettséget keletkeztet például az, ha egy táraság a tevékenysége végzésének országában irodát tart fenn. Az iroda – adózási szakszóval – ún. telephelynek minősül és a társaság az ennek a telephelynek betudható nyeresége után ebben az országban adózik.

Egy jövő évtől hatályos törvénymódosítás azonban – a járványhelyzettel karöltve – változást hoz abban, hogy mely élethelyzetben kell a tevékenység végzésének országában adót fizetnünk. Mi a helyzet abban az esetben, ha egy német vagy argentin cég távmunkában Magyarországon foglalkoztat egy munkavállalót – ami a jelen egészségügyi helyzetben nem egy egyedi eset. Úgy kell-e tekinteni emiatt, hogy a német vagy argentin cég a tevékenységét Magyarországon végzi, és az adókötelezettsége is itt keletkezik? „Jelenleg nem. 2021-től viszont már a válasz igen is lehet. Hiába nem tart fenn a külföldi cég Magyarországon irodát, a Társasági adó törvény jövő január 1-jétől érvényes rendelkezése alapján a társaságnak Magyarországon akkor is telephelye keletkezik, ha egy Magyarországon tartózkodó személyen keresztül nyújt szolgáltatást, és a szolgáltatás időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot” – magyarázza a szakértő. Azaz a külföldi vállalkozás egy Magyarországon home office-ban dolgozó alkalmazottján keresztül is adókötelessé fog válni Magyarországon. Fontos látni, hogy a kettős adóztatási egyezményeink általában még felülírják ezt a szabályt, ezért a magyar személyt foglalkoztató német cégnek nálunk még mindig nem lesz adókötelezettsége, de például egy argentin cégnek igen – tekintettel arra, hogy Argentínával nincs kettős adóztatási egyezményünk.

Csak elméletben?

Mennyiben tekinthetőek a fenti adókötelezettségek elméletinek, kell-e azoktól félni? Pár évvel ezelőtt még csak elméleti kockázatot jelentett az, hogy megállapítják egy külföldi társaság magyar illetőségét vagy magyarországi telephelyét. Az adóhatóság nem tett megállapításokat ilyen ügyekben. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy a hatóságok nem is rendelkeztek olyan információkkal, amelyek alapján a vállalkozás tényleges működését feltérképezhették volna.

Ugyanakkor a nemzetközi információcsere fokozatos bővülésével párhuzamosan ez a helyzet változik. Ennek hatásait már most lehet érezni az adóhatóság eljárásában. Ezért ne lepődjön meg a külföldi társaság magyar ügyvezetője vagy home office-ban dolgozó munkavállalója, ha a NAV kopogtat az ajtaján, hogy a társaságánál magyar adókötelezettséget állapítson meg!