NAV-ellenőrzésekre számíthatnak az utalványokkal trükközők

2020. 03. 05., 16:00

Az utalványok jó ideje meghatározó elemei a béren kívüli juttatási rendszereknek. A bérnél kedvezőbb adózás miatt erős a kísértés az utalványok nem megfelelő használatára, ennek kockázatára a NAV legutóbbi bejelentése ismét ráirányította a figyelmet – írja az RSM Hungary szakértője.

Miért pont az utalványok?

Bár némileg elnagyolt a megközelítés, a klasszikus értelemben vett munkabér és a béren kívüli juttatások közötti egyik legjelentősebb különbség a juttatás tárgya tekintetében van. Amíg a munka mint tevékenység ellenértéke csak pénz lehet, addig a béren kívüli juttatások hagyományosan és szinte kizárólagosan a pénznél jóval korlátozottabb körben felhasználható nem pénzbeli/természetbeni juttatások (pl. utalványok) – kezdi friss bejegyzését dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adóüzletágának vezető tanácsadója.

A könnyed felhasználhatóság miatt a munkáltatók/kifizetők számára nagy kísértést jelentett, hogy miként lehet egy, a pénzhez hasonlóan széles körben, gyakorlatilag bármire beváltható eszközt adni a munkavállalóknak (esetleg hozzátartozóknak, üzleti partnereknek stb.) a bérnél alacsonyabb adóterhelés mellett. Egy ilyen megoldással mindkét oldal jól járhat. A kifizetői oldalon kevesebb a költség, a munkavállaló pedig a hétköznapi igényeihez legközelebb álló juttatásban részesül, nem kell gondolkodnia, mikor, hol, mire költi a széles felhasználhatósága folytán gyakorlatilag pénzzel egyenértékű utalványt/készpénzhelyettesítő eszközt.

A munkajog szabályozása egyértelmű a tekintetben, hogy a munkabért pénzben kell megállapítani és kifizetni, kifejezetten tilalmazza, hogy utalvány, illetve más pénzhelyettesítő eszköz is munkabér tárgya lehessen.  E vonatkozásban az Szja tv. logikája sem segítette a munkáltatókat, ugyanis alapesetben nincs átjárás a jellemzően az összevont adóalap részét képező pénzjuttatások és a tipikusan nem pénzbeli béren kívüli juttatások világa között.

Milyen esetekben ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe az utalványjuttatás?

Az utalványok/készpénzhelyettesítő eszközök bérnél kedvezőbb adóterheléséhez, illetve adómentességéhez alapvetően az alábbi feltételeket írja elő a jogalkotó:

  • az utalvány nem lehet tevékenység ellenértéke, a juttatás nyilvánvalóan nem kapcsolódhat a munkavállaló munkaköri feladathoz kapcsolódó teljesítményéhez;
  • az utalvány/készpénzhelyettesítő eszköz nem lehet visszaváltható;
  • illetve az említett eszközökkel megvásárolható termékek/szolgáltatások körének egyértelműen meghatározottnak kell lennie.

Amennyiben azonban az előbbi feltételek valamelyike nem teljesül, úgy a NAV rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozva a munkabér adóterheit, illetve kapcsolódó szankciókat állapíthat meg a feleknél.

A NAV bejelentése alapján a fenti korlátozások közül most az utolsó kettővel foglalkozunk, melyek az utalványok pénzhez hasonló széles körben történő felhasználhatóságát igyekeznek megakadályozni. Amennyiben egy utalvány/készpénz-helyettesítő eszköz visszaváltható, vagy gyakorlatilag bármire korlátozás nélkül beváltható (pl. hipermarket utalvány), úgy tartalmában pénzjuttatásnak minősül, így csak a munkabérrel azonos módon adózhat.

A jelenlegi szabályozási környezetben a SZÉP kártya az egyedüli korlátozott felhasználású készpénz-helyettesítő eszköz, amelynek bérnél kedvezőbb adózása megkérdőjelezhetetlen, ugyanis ez esetben a korlátozott felhasználhatóság egyenesen a jogszabályból fakad.

„Minden egyéb esetben az utalvány felhasználhatóságának korlátozása a felek megállapodására van bízva.  Kedvezményes adózású juttatások esetén a bizonyítási teher az adózók vállát nyomja a termék és szolgáltatáskör pontos és kívülállók számára is ellenőrizhető dokumentálása kapcsán, amelyből az utalványok, készpénzhelyettesítő eszközök felhasználhatósága megismerhető.”

A csalárd utalványtőzsdék tevékenységét kívánták visszaszorítani a NAV és a minisztérium korábbi állásfoglalásai is, melyek kifejezetten tiltják a jogviszony szerinti kedvezőbb adózást a pénzre vissza-, illetve más utalványokra beváltható utalványok esetében. Ezek a hatósági állásfoglalások sem tudnak azonban egyértelmű támpontot adni, hogy adózási értelemben mitől utalvány az utalvány. Így a piacon ma is vannak olyan szolgáltatók, amelyek a gyakorlatban szinte mindenre beváltható termékeik juttatását kínálják bérnél kedvezőbb adózás mellett. Az említett eszközök béren kívüli juttatása jóhiszemű kifizetőknél is előfordul, azonban a juttató ismeretei e tekintetben nem jelentenek mentesítést a jogkövetkezmények alól. A negatív adózási összképet tovább bonyolította, hogy az áfaszabályozás miatt bevezetett utalvány kategóriák (egycélú, többcélú utalvány) sem egyszerűsítették a munkáltatók életét.

Mit tehetnek a társaságok az utalvány átminősítésének adókockázatai, és a NAV bírságok elkerülése érdekében?

Az utalványokkal korábban sem bánt kesztyűs kézzel a jogalkotó, a NAV mostani kiemelt figyelme a rosszul alkalmazott utalványkedvezmények kapcsán jelzi, hogy nem érdemes kockáztatni. Amennyiben ugyanis az adóhatóság egy adóellenőrzés során a béren kívüli juttatást munkabérré minősíti át, mind a magánszemély, mind a munkáltató többlet adóterhet lesz kénytelen megfizetni.

Az elmaradt személyi jövedelemadót a magánszemély terhére állapítja meg a NAV, míg a kifizető által levonni elmulasztott adóelőleg, egyéni járulékok és hozzájárulások egyértelműen a munkáltató lelkén száradnak. Így ezekért, illetve szankciókért (50 százalékos mulasztási bírság, bizonyított szándékosság esetén 200 százalékos adóbírság, késedelmi pótlék) kizárólag ő felel. 

A NAV közlése alapján az utalványok visszaváltásával ügyeskedő, rosszhiszeműen eljáró társaságokat és gyakorlatukat kívánja visszaszorítani. A fentiek alapján érdemes az elévülési időre visszamenően áttekinteni az utalványjuttatási gyakorlatot, az alkalmazott utalványok korlátozott felhasználhatóságát és visszaválthatóságát alátámasztó dokumentumok meglétét. Továbbá, ha ez indokolt, igénybe venni a rendelkezésre álló önkorrekciós lehetőségeket (önellenőrzés, önellenőrzés bejelentése) az adókülönbözet és az emelt összegű szankciók elkerülése érdekében.

Példák az utalványokat érintő korlátozásokra

  • 2019-től az szja-törvény kifejezetten kizárja a sport és kulturális belépőkre szóló utalványok adómentességét.
  • Évi egy alkalomra csökkent a csekély értékű ajándékként történő utalványjuttatási lehetőség.
  • A szórakoztatási célú rendezvényen a minimálbér negyedét meg nem haladó utalvány sem adózhat egyes meghatározott juttatásként.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS