Munkaidőkeret-bővítés: változik a Munka törvénykönyve

2020. 04. 20., 18:40

A munkaidőkeret hosszának növelésével kívánja enyhíteni a járvány miatt kialakulóban lévő válság tüneteit a kormány.

A 104/2020. számú kormányrendelet ismét a Munka Törvénykönyve szabályaihoz nyúlt, vélhetően azzal a szándékkal, hogy a munkáltatókat a munkahelyek megőrzésére ösztönözze – kezdi bejegyzését dr. Vakulya Csaba ügyvéd, az RSM Legal jogi szakértője.

Ezúttal a munkaidőkeret általános szabályai módosulnak azzal, hogy az eddig legfeljebb négyhónapos vagy tizenhat hetes – bizonyos munkakörök esetében legfeljebb hat hónapos vagy huszonhat hetes – munkaidőkeret időtartama akár 24 hónapra is megemelhető a munkáltató egyoldalú döntése alapján.

A rendelet leszögezi, hogy az Mt. 99. §-ában, valamint az Mt. 104–106. §-ában foglaltaktól, tehát a munkaidő-beosztás bizonyos szabályaitól, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó rendelkezésektől eltérni nem lehet. Ennek a rendelkezésnek a 47/2020 kormányrendelet 6. § (4) bekezdése tükrében van jelentősége, ez a szabály lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhessen. A munkaidő beosztására vonatkozó, a munkavállaló egészségét védő szabályok tehát több ponton is változatlanok maradtak, a szabályozás sokrétűsége és a számos kivétel miatt azonban továbbra is megfelelő körültekintést igényel azok betartása.

A munkaidőkeret a munkáltatóknak nagyobb rugalmasságot, a munkavállalóknak biztos bért biztosít

A mostani szabályozás azonban a korlátozások mellett is egy hatékony eszköz lehet a munkáltatók kezében, ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy a jelenleg ki nem használt munkaidőt akár egy kétéves időtartamon belül is a munkaerőigénynek megfelelőn osszák el. A rendelet lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók a mostani helyzetben kevesebb óraszámban végezzenek munkát, de a munkaerő-szükséglet növekedésével minden további bérpótlék vagy juttatás nélkül akár heti 48 órában legyenek foglalkoztatva. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkaidőkeret nem csak a munkaidő, de a pihenőidő beosztásának lehetőségét is magában foglalja, tehát a jövőben esedékessé váló pihenőidő vagy pihenőnapok a szabadságok kiadása mellett vagy ahelyett is kiadhatók az irányadó korlátok között.

Fontos kiemelni, hogy a munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkabérben annak ellenére nem lesz változás egy hagyományos - nem teljesítménybéres - munkavállaló esetében, hogy adott esetben a korábbi munkaidő-beosztás szerinti munkaidőnek csak töredékében lesz beosztva a munkavégzésre, mivel a munkaidő átlagában a szerződés szerinti munkaidőt le fogja tudni dolgozni.

Milyen következményekkel jár a munkaidőkeret a munkavállalókra nézve?

A munkaidőkeret a munkavállalók számára is fontos vetülete, hogy ez a lehetőség a munkahelyek megmaradását segítheti. A munkaidőkeret szabályainak áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló egy kényelmes, heti 20 órás munkavégzéssel járó időszakot követően mondd fel a munkáltatónak, amikor a beosztás szerint végzett munka átlaga a munkaszerződés szerinti munkaidő alatt van? Az Mt. erre komplett eljárásrendet tartalmaz és részletesen szabályozza, hogyan kell elszámolni, ha munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg.

Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése módjának komoly jelentősége van, mert a megszűnés egyes eseteiben a le nem dolgozott idő állásidőnek minősülhet, amely időszakra főszabály szerint a munkavállalót az alapbére illeti meg. Ha viszont a munkaviszony:

  • a munkavállaló felmondásával,
  • a munkavállaló próbaidő alatt azonnali hatályú felmondásával,
  • a munkáltató (szankciós jellegű) azonnali hatályú felmondásával,
  • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy
  • a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával

szűnik meg, akkor a korábban kifizetett munkabér visszakövetelhető lesz a munkavállaló hozzájárulása nélkül, akár a levonásmentes munkabérrészre tekintet nélkül is az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint.

A fenti szabályokból is látszik, hogy a mostani 24 hónapos munkaidőkeret alkalmas lehet arra, hogy a munkavállalók megtarthassák munkaviszonyukat. Ugyanakkor annak is fennáll a veszélye, hogy a munkavállalók egy munkahelyváltással nem várt adósságot halmozzanak fel. Nem véletlenül volt nagy visszhangja a korábbi Mt. módosításának, ami a 36 hónapos munkaidőkeret vezette be. Fontos különbség ugyanakkor, hogy a 36 hónapos munkaidőkeret csak kollektív szerződés megengedő rendelkezése esetén alkalmazható, ilyen kontroll viszont a mostani helyzetben nincs. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a maximum 24 hónapos munkaidőkeret bevezetésére csak megfontolt tervezést és a munkavállalók tájékoztatását követően kerüljön sor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS