Milyen lehetőségei vannak a katából kipenderülő vállalkozóknak?

2022. 07. 13., 13:23

Az Országgyűlés által elfogadott gyökeres változások miatt sok, eddig katás vállalkozó került abba a helyzetbe, hogy át kell gondolnia a rendelkezésére álló adózási módokat. Közülük jelentős részt képviselnek azok a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek stb. – akik alacsony költséghányaddal dolgoznak és sokszor kisszámú, döntően gazdasági társaság megrendelők részére számláznak ki nagyobb összegeket, alkalmazottjuk viszont nincsen. A Niveus Consulting Group azt vizsgálta meg, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.

Átalányadó

Az alacsony költséghányaddal dolgozó kisvállalkozói körnek kedvező megoldást jelenthet – ha nem is olyan kedvezőt, mint a kata – az újragondolt átalányadózás. Ezt az adózást az egyéni vállalkozók választhatják, tehát a katás betéti társaságok nem. Az alábbiakban ennek az általános szabályait mutatjuk be, ami előnyös lehet a szellemi foglalkozású kisvállalkozóknak.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy az átalányadó legnagyobb előnye a 40 százalékos, sőt esetenként 80 százalékos költséghányad alkalmazása. Mit jelent ez? Nem kell gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40 százalékát automatikusan költségként ismeri el a törvény függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. Lényegében tehát ezt az összeget adómentesen megkapják az adózók. A fennmaradó 60 százalék úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13 százalék szocho 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék és 15 százalék szja.

Ha például valaki havi nettó 500 000 forint bevétellel rendelkezik, akkor az 500 000 forint 40 százaléka elismert költség, azaz 200 000 Ft az adómentesnek minősülő költség és 300 000 forint az adóköteles jövedelem. Ez utóbbiból kell fizetni 15 százalék személyi jövedelemadót (ez 45 000 forint), 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (ez 55 500 forint) valamint 13 százalék szociális hozzájárulást (ez 39 000 forint), ami összesen 139 500 forint adó. Az adók megfizetése után tehát összesen 360 500 forint (200 000 + 160 500 forint) marad a vállalkozónál, ami az eredeti bevétel 72 százaléka. Nyilván az éves számok a helyi iparűzési adó, az adómentes rész és az egyéb költségek miatt kicsit módosulnak majd.

Ahogy látható, összességében valóban magasabb az adóteher, mint a kata alatt, viszont még mindig jóval kevesebb, mint egy munkavállalónak, ráadásul az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában 300 000 forint – teljes egészében „bejelentett” fizetésnek minősül, ami után magasabb összegű nyugdíjjogosultság jár. Emlékeztetőül: aki 50 000 forint katát fizetett, az úgy minősült, mintha 108 000 forintot keresett volna!

Ezen kívül ez a magasabb összeg lesz a társadalombiztosítási jogviszony alapja is, így a gyerekgondozási támogatásoknak és a táppénznek is ez lesz az alapja. Ráadásul a katával ellentétben ebből a jövedelemből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény), sőt akár a járulékkedvezményeket is. Összességében tehát például egy gyerek mellett dolgozó kismama akár a kata összegéhez közelítő adóterhet is elérheti, miközben magasabb bejelentett fizetése lesz.

Tovább csökkenti a terheket, hogy évente az első 1 200 000 forint adómentes és bizonyos feltételek mellett járulékmentes. Ezt az összeget nem kell arányosítani a tört évre, tehát az idei év rögtön némi segítséggel indul. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az adókedvezményeket mindenki teljes egészében igénybe tudja majd venni, de a bevételek ügyes tervezésével ennek nagyon nagy részét ki lehet használni. Ez az összeg ráadásul mentes a helyi iparűzési adó alól is.

Munkaviszony vagy nyugdíj mellett

Ennél is jobb helyzetben vannak azok, akik eddig munkaviszony mellett választották a havi 25 000 forint fizetésével járó mellékállásos katát, nekik az 1 200 000 forint adó és járulékmentes, tehát erre az évre akár 2 000 000 forint bevételt szerezhetnek teljesen adómentesen. Sőt, ha ezt a bevételi határt jövő évre sem lépik túl, akkor jövő évben is adómentes lehet a „mellékállás”, még helyi iparűzési adót sem kell fizetni utána. Annak a mellékállásban dolgozónak, akinek a bevétele kevesebb, mint 2 000 000 forint, még az adminisztrációval sem kell bajlódnia, mert adóköteles bevétel hiányában nincs mit bevallani, így könyvelő igénybevételére sincsen feltétlenül szükség. Csupán havonta be kell küldeni egy üres nyomtatványt.

A nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatók – amellett, hogy az első 1 200 000 forint nekik is mentes a személyi jövedelemadó alól – a fennmaradó összeg után is csak 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnek, a négy- vagy többgyerekes édesanyák speciális kedvezménye erre is érvényesíthető, azaz ők teljes mentességet élveznek a személyi jövedelemadó alól.

A választás hátránya mindenképpen a megnövekedett adminisztráció, egyrészt a megfelelő adónem kiválasztása, másrészt főállású adózók esetén a bevallások elkészítése is adott esetben könyvelőt igényel. Az átalány költségelszámolásos egyéni vállalkozói viszony esetén érdemes arra is figyelni, hogy minden hónapban legyen legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot elérő bevétel, mert a minimumjárulékokat 0 bevétel esetén is meg kell fizetni. Akinek tehát egyenlőtlenül oszlik el az év során a bevétele, nem biztos, hogy ez a megfelelő adózási mód.

Az átalány költségelszámolás választhatóságának felső határa az éves minimálbér tízszerese, ami idén huszonnégymillió forint. Aki viszont ezt túllépi, az nem plusz adót fizet, hanem kiesik ebből az adózási módból. Ha valaki kiesik, akkor utána 5 évig nem térhet vissza ebbe az adózási nembe, tehát aki a határon mozog, annak érdemes erre is gondolnia az év végén.

Ami az áfa kérdést illeti: 12 millió forint bevétel alatt továbbra is lehet az alanyi áfamentességet választani, afölött pedig az általános szabályok az irányadók, ez független az egyéni vállalkozói adózástól.

Hogyan kell váltani katáról általányadózásra?

Akik eddig egyéni vállalkozók voltak (illetve egyéni vállalkozóhoz hasonlóak – például egyéni ügyvédek vagy közjegyzők) azoknak egy változásbejegyzési nyomtatványt kell beküldeniük, de ehhez a könyvelőjük majd segítséget fog nyújtani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS