Milyen lehetőségei vannak a katából kipenderülő vállalkozóknak?

2022. 07. 13., 13:23

Az Országgyűlés által elfogadott gyökeres változások miatt sok, eddig katás vállalkozó került abba a helyzetbe, hogy át kell gondolnia a rendelkezésére álló adózási módokat. Közülük jelentős részt képviselnek azok a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek stb. – akik alacsony költséghányaddal dolgoznak és sokszor kisszámú, döntően gazdasági társaság megrendelők részére számláznak ki nagyobb összegeket, alkalmazottjuk viszont nincsen. A Niveus Consulting Group azt vizsgálta meg, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.

Átalányadó

Az alacsony költséghányaddal dolgozó kisvállalkozói körnek kedvező megoldást jelenthet – ha nem is olyan kedvezőt, mint a kata – az újragondolt átalányadózás. Ezt az adózást az egyéni vállalkozók választhatják, tehát a katás betéti társaságok nem. Az alábbiakban ennek az általános szabályait mutatjuk be, ami előnyös lehet a szellemi foglalkozású kisvállalkozóknak.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy az átalányadó legnagyobb előnye a 40 százalékos, sőt esetenként 80 százalékos költséghányad alkalmazása. Mit jelent ez? Nem kell gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40 százalékát automatikusan költségként ismeri el a törvény függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. Lényegében tehát ezt az összeget adómentesen megkapják az adózók. A fennmaradó 60 százalék úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13 százalék szocho 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék és 15 százalék szja.

Ha például valaki havi nettó 500 000 forint bevétellel rendelkezik, akkor az 500 000 forint 40 százaléka elismert költség, azaz 200 000 Ft az adómentesnek minősülő költség és 300 000 forint az adóköteles jövedelem. Ez utóbbiból kell fizetni 15 százalék személyi jövedelemadót (ez 45 000 forint), 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (ez 55 500 forint) valamint 13 százalék szociális hozzájárulást (ez 39 000 forint), ami összesen 139 500 forint adó. Az adók megfizetése után tehát összesen 360 500 forint (200 000 + 160 500 forint) marad a vállalkozónál, ami az eredeti bevétel 72 százaléka. Nyilván az éves számok a helyi iparűzési adó, az adómentes rész és az egyéb költségek miatt kicsit módosulnak majd.

Ahogy látható, összességében valóban magasabb az adóteher, mint a kata alatt, viszont még mindig jóval kevesebb, mint egy munkavállalónak, ráadásul az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában 300 000 forint – teljes egészében „bejelentett” fizetésnek minősül, ami után magasabb összegű nyugdíjjogosultság jár. Emlékeztetőül: aki 50 000 forint katát fizetett, az úgy minősült, mintha 108 000 forintot keresett volna!

Ezen kívül ez a magasabb összeg lesz a társadalombiztosítási jogviszony alapja is, így a gyerekgondozási támogatásoknak és a táppénznek is ez lesz az alapja. Ráadásul a katával ellentétben ebből a jövedelemből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény), sőt akár a járulékkedvezményeket is. Összességében tehát például egy gyerek mellett dolgozó kismama akár a kata összegéhez közelítő adóterhet is elérheti, miközben magasabb bejelentett fizetése lesz.

Tovább csökkenti a terheket, hogy évente az első 1 200 000 forint adómentes és bizonyos feltételek mellett járulékmentes. Ezt az összeget nem kell arányosítani a tört évre, tehát az idei év rögtön némi segítséggel indul. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az adókedvezményeket mindenki teljes egészében igénybe tudja majd venni, de a bevételek ügyes tervezésével ennek nagyon nagy részét ki lehet használni. Ez az összeg ráadásul mentes a helyi iparűzési adó alól is.

Munkaviszony vagy nyugdíj mellett

Ennél is jobb helyzetben vannak azok, akik eddig munkaviszony mellett választották a havi 25 000 forint fizetésével járó mellékállásos katát, nekik az 1 200 000 forint adó és járulékmentes, tehát erre az évre akár 2 000 000 forint bevételt szerezhetnek teljesen adómentesen. Sőt, ha ezt a bevételi határt jövő évre sem lépik túl, akkor jövő évben is adómentes lehet a „mellékállás”, még helyi iparűzési adót sem kell fizetni utána. Annak a mellékállásban dolgozónak, akinek a bevétele kevesebb, mint 2 000 000 forint, még az adminisztrációval sem kell bajlódnia, mert adóköteles bevétel hiányában nincs mit bevallani, így könyvelő igénybevételére sincsen feltétlenül szükség. Csupán havonta be kell küldeni egy üres nyomtatványt.

A nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatók – amellett, hogy az első 1 200 000 forint nekik is mentes a személyi jövedelemadó alól – a fennmaradó összeg után is csak 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnek, a négy- vagy többgyerekes édesanyák speciális kedvezménye erre is érvényesíthető, azaz ők teljes mentességet élveznek a személyi jövedelemadó alól.

A választás hátránya mindenképpen a megnövekedett adminisztráció, egyrészt a megfelelő adónem kiválasztása, másrészt főállású adózók esetén a bevallások elkészítése is adott esetben könyvelőt igényel. Az átalány költségelszámolásos egyéni vállalkozói viszony esetén érdemes arra is figyelni, hogy minden hónapban legyen legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot elérő bevétel, mert a minimumjárulékokat 0 bevétel esetén is meg kell fizetni. Akinek tehát egyenlőtlenül oszlik el az év során a bevétele, nem biztos, hogy ez a megfelelő adózási mód.

Az átalány költségelszámolás választhatóságának felső határa az éves minimálbér tízszerese, ami idén huszonnégymillió forint. Aki viszont ezt túllépi, az nem plusz adót fizet, hanem kiesik ebből az adózási módból. Ha valaki kiesik, akkor utána 5 évig nem térhet vissza ebbe az adózási nembe, tehát aki a határon mozog, annak érdemes erre is gondolnia az év végén.

Ami az áfa kérdést illeti: 12 millió forint bevétel alatt továbbra is lehet az alanyi áfamentességet választani, afölött pedig az általános szabályok az irányadók, ez független az egyéni vállalkozói adózástól.

Hogyan kell váltani katáról általányadózásra?

Akik eddig egyéni vállalkozók voltak (illetve egyéni vállalkozóhoz hasonlóak – például egyéni ügyvédek vagy közjegyzők) azoknak egy változásbejegyzési nyomtatványt kell beküldeniük, de ehhez a könyvelőjük majd segítséget fog nyújtani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS