Mikor állíthatja helyre a bíróság a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt?

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

A munkaviszony megszüntetése akkor minősül jogellenesnek, ha a megszüntető fél nem tartja be a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó tartalmi vagy formai szabályokat, illetve tilalmakat. A munkáltató általi munkaviszony megszüntetése sokféle okból minősülhet jogellenesnek. A leggyakoribb esetek:
– a felmondás indokolásának valótlansága, okszerűtlensége,
– indokolási kötelezettség megsértése,
– formai szabályok megsértése, mint a szóbeli felmondás esete,
– a felmondási tilalomba ütköző felmondás.

Ha a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, akkor a munkavállaló elsősorban pénzbeli igényekkel élhet. Így követelheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben keletkezett kárának megtérítését. A munkavállaló kártérítés helyett a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is követelheti. Követelhető a végkielégítés kifizetése is, amennyiben arra egyébként jogosult lett volna.

A munkaviszony megszüntetésének jogellenessége azonban nem jelenti szükségszerűen, hogy a felmondás meg sem történt, és a munkavállalót vissza kell venni a munkahelyre. A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak bizonyos esetekben kérheti.

Munkaviszony helyreállítása egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés esetén

A munkavállaló kérheti, hogy a bíróság a munkaviszonyt állítsa helyre, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe vagy a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.

Az egyenlő bánásmód követelményébe ütközhet például, ha egy létszámleépítésnél a munkáltató csak az idősebb munkavállalóit küldi el. Ennek további feltétele, hogy egyéb, jogszerű ok nem szólt amellett, hogy csak ők vegyenek részt a leépítésben.

Felmondási tilalomba ütközés miatti munkaviszony helyreállítás

A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mely időszakok alatt nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony. Amennyiben a munkáltató felmondása e tilalomba ütközik, akkor a munkavállaló kérheti a munkaviszonyának helyreállítását.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt:
– a várandósság tartama alatt,
– szülési szabadság tartama alatt,
– apasági szabadság tartama alatt,
– szülői szabadság tartama alatt,
– gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt,
– tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt,
– a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig,
– az alatt az idő alatt, amíg a munkavállaló a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

Szakszervezeti tisztségviselő és munkavállalói képviselő esete

A munkálatónál működő szakszervezet által kijelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése esetén szüntetheti meg. Amennyiben a szakszervezeti szerv egyetértése hiányában kerül sor felmondásra, akkor a felmondás jogellenes. Ebben az esetben a munkavállaló kérheti a munkaviszonyának helyreállítását a bíróságtól.

Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, és a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor a dolgozó szintén kérheti a munkaviszony helyreállítását.  Ilyen eset például, ha a munkáltató valótlan indokkal azonnali hatályú felmondást közöl.

Munkáltatói képviselőnek minősül:
– az üzemi tanács tagja,
– üzemi megbízott,
– a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkavédelmi képviselő,
– gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője, valamint
– a szakszervezet által a törvény szerint kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.

Közös megegyezés megtámadása és a munkaviszony helyreállítása

A munkaviszony megszűnhet a felek közös megegyezésével is. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást a törvényben meghatározott határidőben bármely fél megtámadhatja. Így tehát a munkavállaló is. A megtámadásra okot adhat, ha a munkavállaló a munkaviszonyt megszüntető megállapodás kapcsán tévedésben volt, megtévesztették vagy jogellenes fenyegetéssel bírták rá a megállapodás megkötésére.

Ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját nyilatkozatát sikerrel támadta meg, akkor kérheti a bíróságtól a munkaviszonyának helyreállítását.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda