Mi számít közös és külön vagyonnak a házasságban?

2023. 03. 29., 15:08

Léteznek olyan vagyonelemek, amelyek a „különvagyoni jellegüket” az egész házasság alatt meg fogják tartani – hangsúlyozza az RSM Legal szakértője.

„Családjogászként számtalanszor megkapom azt a kérdést, hogy a házasságban 5, vagy 10 év után válik-e közössé a vagyon.  A kérdés feltevői úgy vélik, hogy a felek – házasságkötést megelőzően meglévő – minden vagyona bizonyos idő elteltével közös vagyonná válik. Fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy ez nem így van. Léteznek olyan vagyonelemek, amelyek a »különvagyoni jellegüket« az egész házasság alatt meg fogják tartani” – kezdi friss bejegyzését dr. Bagi Éva ügyvéd, az RSM Legal üzletágának családjogi specialistája.

Miből áll a házastársak vagyona?

Vagyonjogi szempontból három részre oszthatjuk a házastársak meglévő vagyonelemeit: a feleség különvagyona, a férj különvagyona és a közös vagyon. A házasság fennállása alatt a felek a legtöbbször ezeknek az alvagyonoknak nem tulajdonítanak jelentőséget, a közös életük részeként és gazdasági céljaik érdekében egységesen kezelik azokat. Azonban ha válásra és vagyonmegosztásra kerül sor, a vagyonelemek feletti tulajdon és a felelősségi kérdések körében azonban sokszor feloldhatatlannak tűnő ellentmondások keletkeznek. Ilyenkor kiemelt jelentőséggel bír a jogszabályok ismerete.

Mi számít közös vagyonnak a házasság során?

Vagyonmegosztás során gyakran hivatkozási alap, hogy minden vagyon kizárólag az egyik házastárs munkájából származik, hiszen a másik félnek még jövedelme sem volt.

Az úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer alapján – ami eltérő vagyonjogi szerződéses rendelkezés hiányában érvényesül – a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házasság alatt együtt, vagy külön szereznek. Azaz a házassági életközösség alatt szerzett vagyon osztatlanul és egyenlő mértékben illeti meg a feleket, tekintet nélkül a szerzésben történő közreműködésükre.

Előbbiek alapján nem bír jelentőséggel a felek házassága alatt szerzett jövedelmi aránya, mint ahogyan az sem, hogy kinek a fejéből pattantak ki a “nagy” ötletek és annak kivitelezése mennyivel gazdagította a feleket. Így az a házastárs, aki “csak” gyermeket nevel, illetve az otthon melegét ápolja, ugyanolyan arányban fog részesülni a házasság alatt megszerzett vagyonból, mint az, aki a pénzt kereste.

A házassági vagyonközösség fennállása alatt a közösvagyonból származó vagyonelemek közhiteles nyilvántartásban – földhivatali, okmányirodai nyilvántartás – való feltüntetése sem eredményezi a vagyontárgy kizárólagos tulajdonjogát.  Így a közös vagyonból vásárolt ingatlan, gépjármű attól függetlenül, hogy csak az egyik fél nevén van feltüntetve, közös vagyonnak számít. Amennyiben a házasság fennállása alatt az egyik fél – közös vagyonból – sikeres vállalkozásba kezd, a gazdasági társaságban fennálló üzletrésze, részvénye házassági közös vagyont képez, mely a házastársak közös, egyenlő arányú tulajdona.

A házasság alatt nem csak aktív vagyont lehet szerezni, a közös vagyon megtestesülhet passzívaként is, a felek, illetve valamelyik fél által vállalt fizetési kötelezettségek formájában.

Sajátos a természete a házassági közösvagyonba tartozó aktív vagyonnak, hiszen az abból rá eső tulajdoni részével egyik fél sem rendelkezhet egyoldalúan a vagyonközösség fennállása alatt, így nem lehet jogszerűen értékesíteni a másik fél hozzájárulása nélkül a gazdasági társaságban egyik fél tulajdonában lévő – de közös vagyonnak számító – üzletrészt, illetve a közös lakóhelyül szolgáló ingatlant. A vagyonközösség fennállása alatt azonban bármely házastársnak a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell vélelmezni, tehát, amennyiben a házastársak egyike a saját nevében jelentős összegű részvénycsomagot vásárol vagy akár kölcsönügyletet köt, azt úgy kell tekinteni, hogy a házastársa tudtával és felelősségére történt.

Mi az, ami különvagyon – és az is marad?

A házasság alatt azonban végig megtartja különvagyoni jellegét, ezáltal nem tartozik a felek közös vagyonába, az a vagyontárgy, ami a vagyonközösség létrejöttekor már megvolt.

Miért fontos ez az időpont?

A házasság megkötésével az életközösség és ezzel együtt a vagyonközösség létrejöttét vélelmezni kell, azonban fontos azzal is tisztában kell lenni, hogy ha a felek házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban éltek, úgy a házassági vagyonjogi szabályok érvényesülnek az életközösség kezdő időpontjától.

Mindez azt jelenti, hogy a házasságkötés – vagy ha volt ilyen, az azt megelőző életközösség létrejötte – előtt már valamelyik fél tulajdonában lévő vagyon, mint ingatlan, gazdasági társaságban fennálló üzletrész, gépjármű, sőt, az ilyen vagyonelemek helyébe lépő újabb vagyon sem fogják a házastársak közös vagyonát képezni bármennyi együtt töltött idő elteltével sem. Amennyiben például egy különvagyoni – azaz életközösséget megelőzően szerzett – ingatlan értékesítését követően a házastárs az értékesített ingatlanból másik ingatlant vásárol, az változatlanul a különvagyonát képezi.

Ha azonban az új ingatlan vásárlásához házastársa is hozzájárult anyagilag, vagy abba a közös vagyonból történik ráfordítása hozzájárulás arányában lehet a tulajdoni viszonyokat meghatározni. Abban az esetben viszont, ha az értékesítésre került különvagyoni ingatlanból befolyó bevételt a házastársak közös utazásaik finanszírozására használják fel, a különvagyonát értékesítő fél nem léphet fel különvagyoni elszámolási igénnyel házastársával szemben. A különvagyonba tartozó vagyonelemek házasság során történő különböző célú felhasználása, keveredése tehát nagyban befolyásolhatja az adott vagyoni érték tulajdonviszonyait és eredményezheti akár az adott vagyon különvagyoni jellegének megszűnését is. Ezek a kérdések szinte kivétel nélkül felmerülnek egy vagyonmegosztási vitában és igazolásuk gyakran nehézkes.

Nem fog a házasfelek közös tulajdonába kerülni a házasság alatt bármelyikük öröklés útján szerzett vagyona.

A házasság alatt bármelyik fél által kapott ajándék tulajdonjogi sorsa összetettebb vizsgálatot érdemel. Főszabály szerint az ajándék tárgya a megajándékozott különvagyona lesz, de vitatás esetén lehetőség van ez alól kivételt tenni. Nézzünk rá egy példát: a többgyermekes házaspár valamelyik nagyszülőtől jelentős összeget kap ajándékba, melyet értékpapírba fektetnek. Vagyonmegosztás esetén vizsgálni kell az ajándékozó nagyszülő akaratát, így azt is megállapíthatják, hogy nem kizárólag a saját gyermeke részére szánta az ajándékot, hanem az egész családjának.  Ezzel az ajándék különvagyoni jellege megdőlhet.

Kit illet a házassági különvagyon haszna?

Legjellemzőbb haszon például a különvagyont képező ingatlan bérleti díja, illetve különvagyonnak számító cégből származó osztalék, a befektetés kamatai, mely hasznok a házastársak közös tulajdonába kerülnek. Ezek alapján amennyiben az egyik fél a házasság alatt szüleitől ajándékba kapott összegből egy gazdasági társaságot alapít, maga a cégben fennálló üzletrésze a különvagyonát képezi, de a cégből kapott osztalék fele házastársát illeti. A különvagyoni befektetésekben a házasság fennállása alatt bekövetkezett értékemelkedés viszont nem tekinthető közös vagyonnak, így az egyik házastárs különvagyoni részvénycsomagjának árfolyamemelkedéséből, az ingatlan, de akár a cég piaci értékében bekövetkezett változásból eredő nyereség változatlanul különvagyon marad.

A házastársak közül ki miért és mivel felelős?

A házassági közös vagyon feletti rendelkezés esetén vizsgálni szükséges egyrészt harmadik személyekkel, másrészt a házastársak egymással szemben fennálló felelősségét.

Alapvető különbséget eredményez a házas felek felelőssége kapcsán az, hogy egy adott kötelezettséget eredményező ügylet megkötésében csak az egyikőjük vagy minkettőjük részt vett-e. A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel szemben fennálló tartozásaiért teljes vagyonával, azaz a különvagyonával és a közös vagyon rá eső részével felel. A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért harmadik személlyel szemben a tartozás esedékességekor rá eső közös vagyoni hányad erejéig áll fenn.

Azaz, ha például a banktól felvett kölcsönszerződésen kizárólag az egyik házastárs neve szerepel, de a kölcsön összege igazolhatóan a közös ingatlanra lett fordítva, ennek visszafizetésével mindkét házastárs felel, de a szerződésben részt nem vevő házastárs felelőssége kizárólag a közös vagyonból rá eső részére korlátozódik, míg a szerződést kötő házastárs a szerződés teljesítéséért különvagyonával is felel.

Amennyiben a házastárs a szerződéskötéshez nem járult hozzá és hozzájárulását vélelmezni sem lehet, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel.  Erre tipikus példa, hogy a kölcsön összegét egyedül, a házastárs hozzájárulása nélkül felvevő és elköltő házastárs az egész összeget egyedül köteles megfizetni a pénzintézet felé.

Vannak sajnos olyan esetek is, amikor a házastársa hozzájárulása nélkül szerződést kötő fél komoly károkat okoz házastársának. Amennyiben például a vagyonmegosztás időtartama alatt az egyik házastárs értékesíti a felek közös tulajdonát képező tőzsdei befektetéseit, melyből adódóan a házastársat jelentős összegű kár éri, a szerződést kötő házastárs köteles a házastársának okozott kár megtérítésére.

Hogyan kerülhetőek el a házassági vagyonjogi viták?

Tapasztalataink alapján a felek legtöbbször válás, illetve vagyonmegosztás során szembesülnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszer – valljuk be, laikus számára igen komplikáltnak tűnő – összetett szabályaival.

Különösen nehéz helyzetbe kerülhet ilyenkor bármelyik fél, hiszen –vagyonjogi szerződés hiányában – utólagosan kell bizonygatniuk a különvagyoni tulajdonaikat, a házasságot megelőző élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyonelemek vélt, vagy kívánt tulajdonát, a különvagyoni elemek felhasználását.

Családjogi, válóperes ügyvédként minden házasságkötés előtt álló ügyfelünknek azt tanácsoljuk, előzetesen legyenek tisztázva a vagyonjogi kérdések és ne egy esetleges vagyonmegosztáskor szembesüljenek nem várt vagyoni igényekkel.

Összetett holdingstruktúrát működtető, illetve jelentős vagyonnal rendelkező családok esetén úgy látjuk, kiemelt jelentősége lehet a házastársak – fent leírt törvényes vagyonjogi rendszertől eltérő – egyedi vagyonjogi megállapodásainak. Az RSM vagyontervezési szakértői és családjogi ügyvédei együttműködve komplex szakmai támogatást nyújtanak mind vagyontervezés, mind vagyonjogi szerződések létrehozásában – zárja bejegyzését dr. Bagi Éva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 24., 09:37
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS