Mi számít közös és külön vagyonnak a házasságban?

2023. 03. 29., 15:08

Léteznek olyan vagyonelemek, amelyek a „különvagyoni jellegüket” az egész házasság alatt meg fogják tartani – hangsúlyozza az RSM Legal szakértője.

„Családjogászként számtalanszor megkapom azt a kérdést, hogy a házasságban 5, vagy 10 év után válik-e közössé a vagyon.  A kérdés feltevői úgy vélik, hogy a felek – házasságkötést megelőzően meglévő – minden vagyona bizonyos idő elteltével közös vagyonná válik. Fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy ez nem így van. Léteznek olyan vagyonelemek, amelyek a »különvagyoni jellegüket« az egész házasság alatt meg fogják tartani” – kezdi friss bejegyzését dr. Bagi Éva ügyvéd, az RSM Legal üzletágának családjogi specialistája.

Miből áll a házastársak vagyona?

Vagyonjogi szempontból három részre oszthatjuk a házastársak meglévő vagyonelemeit: a feleség különvagyona, a férj különvagyona és a közös vagyon. A házasság fennállása alatt a felek a legtöbbször ezeknek az alvagyonoknak nem tulajdonítanak jelentőséget, a közös életük részeként és gazdasági céljaik érdekében egységesen kezelik azokat. Azonban ha válásra és vagyonmegosztásra kerül sor, a vagyonelemek feletti tulajdon és a felelősségi kérdések körében azonban sokszor feloldhatatlannak tűnő ellentmondások keletkeznek. Ilyenkor kiemelt jelentőséggel bír a jogszabályok ismerete.

Mi számít közös vagyonnak a házasság során?

Vagyonmegosztás során gyakran hivatkozási alap, hogy minden vagyon kizárólag az egyik házastárs munkájából származik, hiszen a másik félnek még jövedelme sem volt.

Az úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer alapján – ami eltérő vagyonjogi szerződéses rendelkezés hiányában érvényesül – a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házasság alatt együtt, vagy külön szereznek. Azaz a házassági életközösség alatt szerzett vagyon osztatlanul és egyenlő mértékben illeti meg a feleket, tekintet nélkül a szerzésben történő közreműködésükre.

Előbbiek alapján nem bír jelentőséggel a felek házassága alatt szerzett jövedelmi aránya, mint ahogyan az sem, hogy kinek a fejéből pattantak ki a “nagy” ötletek és annak kivitelezése mennyivel gazdagította a feleket. Így az a házastárs, aki “csak” gyermeket nevel, illetve az otthon melegét ápolja, ugyanolyan arányban fog részesülni a házasság alatt megszerzett vagyonból, mint az, aki a pénzt kereste.

A házassági vagyonközösség fennállása alatt a közösvagyonból származó vagyonelemek közhiteles nyilvántartásban – földhivatali, okmányirodai nyilvántartás – való feltüntetése sem eredményezi a vagyontárgy kizárólagos tulajdonjogát.  Így a közös vagyonból vásárolt ingatlan, gépjármű attól függetlenül, hogy csak az egyik fél nevén van feltüntetve, közös vagyonnak számít. Amennyiben a házasság fennállása alatt az egyik fél – közös vagyonból – sikeres vállalkozásba kezd, a gazdasági társaságban fennálló üzletrésze, részvénye házassági közös vagyont képez, mely a házastársak közös, egyenlő arányú tulajdona.

A házasság alatt nem csak aktív vagyont lehet szerezni, a közös vagyon megtestesülhet passzívaként is, a felek, illetve valamelyik fél által vállalt fizetési kötelezettségek formájában.

Sajátos a természete a házassági közösvagyonba tartozó aktív vagyonnak, hiszen az abból rá eső tulajdoni részével egyik fél sem rendelkezhet egyoldalúan a vagyonközösség fennállása alatt, így nem lehet jogszerűen értékesíteni a másik fél hozzájárulása nélkül a gazdasági társaságban egyik fél tulajdonában lévő – de közös vagyonnak számító – üzletrészt, illetve a közös lakóhelyül szolgáló ingatlant. A vagyonközösség fennállása alatt azonban bármely házastársnak a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell vélelmezni, tehát, amennyiben a házastársak egyike a saját nevében jelentős összegű részvénycsomagot vásárol vagy akár kölcsönügyletet köt, azt úgy kell tekinteni, hogy a házastársa tudtával és felelősségére történt.

Mi az, ami különvagyon – és az is marad?

A házasság alatt azonban végig megtartja különvagyoni jellegét, ezáltal nem tartozik a felek közös vagyonába, az a vagyontárgy, ami a vagyonközösség létrejöttekor már megvolt.

Miért fontos ez az időpont?

A házasság megkötésével az életközösség és ezzel együtt a vagyonközösség létrejöttét vélelmezni kell, azonban fontos azzal is tisztában kell lenni, hogy ha a felek házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban éltek, úgy a házassági vagyonjogi szabályok érvényesülnek az életközösség kezdő időpontjától.

Mindez azt jelenti, hogy a házasságkötés – vagy ha volt ilyen, az azt megelőző életközösség létrejötte – előtt már valamelyik fél tulajdonában lévő vagyon, mint ingatlan, gazdasági társaságban fennálló üzletrész, gépjármű, sőt, az ilyen vagyonelemek helyébe lépő újabb vagyon sem fogják a házastársak közös vagyonát képezni bármennyi együtt töltött idő elteltével sem. Amennyiben például egy különvagyoni – azaz életközösséget megelőzően szerzett – ingatlan értékesítését követően a házastárs az értékesített ingatlanból másik ingatlant vásárol, az változatlanul a különvagyonát képezi.

Ha azonban az új ingatlan vásárlásához házastársa is hozzájárult anyagilag, vagy abba a közös vagyonból történik ráfordítása hozzájárulás arányában lehet a tulajdoni viszonyokat meghatározni. Abban az esetben viszont, ha az értékesítésre került különvagyoni ingatlanból befolyó bevételt a házastársak közös utazásaik finanszírozására használják fel, a különvagyonát értékesítő fél nem léphet fel különvagyoni elszámolási igénnyel házastársával szemben. A különvagyonba tartozó vagyonelemek házasság során történő különböző célú felhasználása, keveredése tehát nagyban befolyásolhatja az adott vagyoni érték tulajdonviszonyait és eredményezheti akár az adott vagyon különvagyoni jellegének megszűnését is. Ezek a kérdések szinte kivétel nélkül felmerülnek egy vagyonmegosztási vitában és igazolásuk gyakran nehézkes.

Nem fog a házasfelek közös tulajdonába kerülni a házasság alatt bármelyikük öröklés útján szerzett vagyona.

A házasság alatt bármelyik fél által kapott ajándék tulajdonjogi sorsa összetettebb vizsgálatot érdemel. Főszabály szerint az ajándék tárgya a megajándékozott különvagyona lesz, de vitatás esetén lehetőség van ez alól kivételt tenni. Nézzünk rá egy példát: a többgyermekes házaspár valamelyik nagyszülőtől jelentős összeget kap ajándékba, melyet értékpapírba fektetnek. Vagyonmegosztás esetén vizsgálni kell az ajándékozó nagyszülő akaratát, így azt is megállapíthatják, hogy nem kizárólag a saját gyermeke részére szánta az ajándékot, hanem az egész családjának.  Ezzel az ajándék különvagyoni jellege megdőlhet.

Kit illet a házassági különvagyon haszna?

Legjellemzőbb haszon például a különvagyont képező ingatlan bérleti díja, illetve különvagyonnak számító cégből származó osztalék, a befektetés kamatai, mely hasznok a házastársak közös tulajdonába kerülnek. Ezek alapján amennyiben az egyik fél a házasság alatt szüleitől ajándékba kapott összegből egy gazdasági társaságot alapít, maga a cégben fennálló üzletrésze a különvagyonát képezi, de a cégből kapott osztalék fele házastársát illeti. A különvagyoni befektetésekben a házasság fennállása alatt bekövetkezett értékemelkedés viszont nem tekinthető közös vagyonnak, így az egyik házastárs különvagyoni részvénycsomagjának árfolyamemelkedéséből, az ingatlan, de akár a cég piaci értékében bekövetkezett változásból eredő nyereség változatlanul különvagyon marad.

A házastársak közül ki miért és mivel felelős?

A házassági közös vagyon feletti rendelkezés esetén vizsgálni szükséges egyrészt harmadik személyekkel, másrészt a házastársak egymással szemben fennálló felelősségét.

Alapvető különbséget eredményez a házas felek felelőssége kapcsán az, hogy egy adott kötelezettséget eredményező ügylet megkötésében csak az egyikőjük vagy minkettőjük részt vett-e. A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel szemben fennálló tartozásaiért teljes vagyonával, azaz a különvagyonával és a közös vagyon rá eső részével felel. A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért harmadik személlyel szemben a tartozás esedékességekor rá eső közös vagyoni hányad erejéig áll fenn.

Azaz, ha például a banktól felvett kölcsönszerződésen kizárólag az egyik házastárs neve szerepel, de a kölcsön összege igazolhatóan a közös ingatlanra lett fordítva, ennek visszafizetésével mindkét házastárs felel, de a szerződésben részt nem vevő házastárs felelőssége kizárólag a közös vagyonból rá eső részére korlátozódik, míg a szerződést kötő házastárs a szerződés teljesítéséért különvagyonával is felel.

Amennyiben a házastárs a szerződéskötéshez nem járult hozzá és hozzájárulását vélelmezni sem lehet, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel.  Erre tipikus példa, hogy a kölcsön összegét egyedül, a házastárs hozzájárulása nélkül felvevő és elköltő házastárs az egész összeget egyedül köteles megfizetni a pénzintézet felé.

Vannak sajnos olyan esetek is, amikor a házastársa hozzájárulása nélkül szerződést kötő fél komoly károkat okoz házastársának. Amennyiben például a vagyonmegosztás időtartama alatt az egyik házastárs értékesíti a felek közös tulajdonát képező tőzsdei befektetéseit, melyből adódóan a házastársat jelentős összegű kár éri, a szerződést kötő házastárs köteles a házastársának okozott kár megtérítésére.

Hogyan kerülhetőek el a házassági vagyonjogi viták?

Tapasztalataink alapján a felek legtöbbször válás, illetve vagyonmegosztás során szembesülnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszer – valljuk be, laikus számára igen komplikáltnak tűnő – összetett szabályaival.

Különösen nehéz helyzetbe kerülhet ilyenkor bármelyik fél, hiszen –vagyonjogi szerződés hiányában – utólagosan kell bizonygatniuk a különvagyoni tulajdonaikat, a házasságot megelőző élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyonelemek vélt, vagy kívánt tulajdonát, a különvagyoni elemek felhasználását.

Családjogi, válóperes ügyvédként minden házasságkötés előtt álló ügyfelünknek azt tanácsoljuk, előzetesen legyenek tisztázva a vagyonjogi kérdések és ne egy esetleges vagyonmegosztáskor szembesüljenek nem várt vagyoni igényekkel.

Összetett holdingstruktúrát működtető, illetve jelentős vagyonnal rendelkező családok esetén úgy látjuk, kiemelt jelentősége lehet a házastársak – fent leírt törvényes vagyonjogi rendszertől eltérő – egyedi vagyonjogi megállapodásainak. Az RSM vagyontervezési szakértői és családjogi ügyvédei együttműködve komplex szakmai támogatást nyújtanak mind vagyontervezés, mind vagyonjogi szerződések létrehozásában – zárja bejegyzését dr. Bagi Éva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS