Mi lesz, ha tényleg megszűnik az amerikai-magyar adóegyezmény?

2022. 07. 11., 13:23

Nem kizárt, hogy még azelőtt sikerüljön egy új adóegyezményt tető alá hozni, hogy a korábbi hatályát vesztené.

Az Egyesült Államok 2022. július 8-án értesítette Magyarországot, hogy egyoldalúan felmondja a két ország között 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az egyezmény ténylegesen csak másfél év múlva szűnik meg, addig pedig még bőven van idő arra, hogy a felek találjanak valamilyen konstruktív megoldást. Mégis érdekes megnézni, hogy mi történne, ha tényleg megszűnne a két ország közötti adóegyezmény. A legfontosabb tudnivalókat dr. Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.

Bár az egyezmény maga rendezi a felmondás lehetőségét, ez mégsem nevezhető megszokott gyakorlatnak a nemzetközi adózásban, éppen ezért az amerikai lépés üzenetértékű: az USA nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne blokkolja a globális minimumadó EU-s elfogadását. A kérdés, hogy ez mekkora valódi nyomást jelent, azaz valós problémát okozna-e, ha megszűnne a két ország közötti adóegyezmény.

Osztalékadók: 15 helyett 35 százalék, 5 helyett 30 százalék

Jelenleg, ha egy magyar befektető úgy dönt, hogy magyar helyett amerikai társaság részvényét vásárolja meg a tőzsdén, akkor ez neki adózási szempontból semleges, köszönhetően az adóegyezménynek. Jelenleg ugyanis az amerikai cég által a magyar magánszemély befektetőnek fizetett osztalékra legfeljebb 15 százalék amerikai forrásadót lehet felszámítani. Ezen felül pedig további szja-fizetési kötelezettség ezen a bevételen már nem terheli a magyar adózót.

Adóegyezmény nélkül azonban az amerikai forrásadókat nem korlátozza semmi, így az egyezmény megszűnése esetén a magyar befektetőknek 30 százalékos forrásadóval kell számolniuk az amerikai osztalék után. Ezt azonban a magyar szja-törvény még további 5 százalék személyi jövedelemadóval is megfejeli. Összesen tehát az ilyen hozamokat egyezmény hiányában 35 százalék jövedelemadó terhelné.

„Az egyezmény megszűnésének további hátrányos következménye, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett társaságok részvényeivel való kereskedés már nem minősülne ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, így azokkal már csak a kedvezőtlenebb, árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alapján lehetne kereskedni” – hívja fel a figyelmet Czoboly Gergely.

Magyar társaságok amerikai leányvállalatai oldalán is jelentős adónövekedésre lehet számítani, hiszen ott az osztalék után eddig összesen 5 százalék amerikai forrásadót kellett megfizetni. Egyezmény nélkül viszont ezek mértéke 30 százalékra emelkedne.

Az amerikai befektetők kevésbé járnak rosszul

A helyzet némileg derűsebb az amerikaiak magyar befektetései tekintetében, hiszen a külföldi társaságok számára fizetett osztalék és kamatjövedelmek után Magyarország nem vet ki egyáltalán forrásadókat, a magánszemély befektetőknek is csak a 15 százalék személyi jövedelemadóval kell számolniuk, amit a jövőben is be tudnak számítani az Egyesült Államokban fizetendő adóikba.

Ennek ellenére azért mégsem mondható teljesen szimbolikusnak az egyezmény felmondása az amerikai befektetők oldaláról sem. Egyrészről az egyezmény hiánya mindig többlet kockázatot jelent, hiszen így semmi sem védené a befektetőket attól, ha a jövőben Magyarország mégis úgy döntene, hogy az amerikai minta alapján magas forrásadót vet ki a külföldre fizetett kamatokra és osztalékokra.

Ráadásul az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális, aminek köszönhetően az amerikai vállalkozások előszeretettel használták Magyarországot olyan holdinglokációként, amin keresztül az európai és ázsiai befektetéseiket és azok finanszírozását kezelték.

A fentieken kívül is számtalan olyan adózási kérdést rendez egy adóegyezmény, amely egyezmény hiányában nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni az adózókat. Ha ezt összevetjük azzal, hogy az USA még mindig Magyarország legnagyobb EU-n kívüli befektetője, talán látható, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban komoly zavarokat okozna az adóegyezmény hiánya, Magyarország tőkevonzó-képessége pedig lecsökkenne.

Tényleg egyezmény nélkül maradunk?

Eddig ugyanakkor talán nem fajulnak a dolgok. A nyomásgyakorlási szándékot, nem pedig a gazdasági kapcsolatok megszakítását jelzi például, hogy az amerikaiak június 30-a után értesítették a magyarokat, ezzel ugyanis 2024-ig kitolták a felmondás hatályosulását. Ha ugyanis még június 30-a előtt történt volna az értesítés, akkor az egyezmény felmondásának hatásai már a jövő évtől érvényesülnének. Ezek alapján pedig nem kizárt, hogy még azelőtt sikerüljön egy új adóegyezményt tető alá hozni, hogy a korábbi hatályát vesztené.

„Az nem volt eddig se titok, hogy amerikai oldalról az 1979-es adóegyezmény már nem volt megfelelő és annak megújítása el is kezdődött a 2000-es évek közepétől. Végül 2010-ben sikerült is elfogadni az új adóegyezményt, ami felváltotta volna az 1979-eset, de annak amerikai ratifikációja ottani belpolitikai okokból elakadt. Mivel a magyar fél már ratifikálta ezt az egyezményt, az amerikaiak ratifikációjával az alkalmazhatóvá is válhatott volna – és most sem kizárt, hogy a 2010-es egyezmény lesz majd a kiút a felmondásból” – vélekedik Czoboly Gergely.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS