Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?

2019. 12. 28., 10:05

Karácsonykor mindig megélénkül a kereskedelmi forgalom. Ajándékként sokféle termék cserél gazdát. A legtöbben tudják, hogy a hibás termékért az eladó szavatossággal tartozik. Egyes termékek esetén azonban jótállást, más néven garanciát is kapunk. Mi a különbség a jótállás és szavatosság között? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szavatosság

  • Ha az eladott termék vagy szolgáltatás hibás, akkor a vevő kellékszavatossággal élhet. A kellékszavatosság keretében a vevőt többféle jogosultság illeti meg.
  • A vevő választhat, hogy a termék kijavítását vagy kicserélését szeretné-e. Adott esetben előfordulhat, hogy e jogaival a vevő nem tud élni, mert például a termék egyedi, így nem lehet kicserélni. Az is lehet, hogy a kijavítás nem megvalósítható, mert az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja. Ebben az esetben a költségeket az eladó viseli.
  • A vevőnek arra is van lehetősége, hogy árleszállítást igényeljen. Ez leginkább abban az esetben alkalmazható, ha a termék hibás ugyan, de a hiba nem lehetetleníti el teljesen a használatát. Például egyes funkciók nem működnek, vagy a terméknek esztétikai hibája van.
  • A vevő továbbá azt is választhatja, hogy eláll a szerződéstől. Az elállás azt jelenti, hogy a vásárlást megelőző állapotot kell visszaállítani. Vagyis a vevő a hibás terméket visszaadja és visszakapja a vételárat. Fontos, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
  • Elállással akkor élhet a vevő, ha a kijavítást vagy a kicserélést az eladó nem vállalta, vagy e kötelezettségének az eladó megfelelő határidőben vagy a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem tud eleget tenni, vagy a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
  • A vevő és az eladó a szavatosság olyan módon való teljesítésében is megállapodhatnak, amely a törvényben nincs külön szabályozva. Ennek a legelterjedtebb módja a hibás termék árának levásárlása. Ez lényegében a szerződéstől való elállás és a kicserélés vegyes változata, mert a vevő visszaadja a hibás terméket, de a vételárat nem kapja vissza, hanem az eladónál másik termékre költheti.

A jótállás

A jótállás – vagy köznapi nevén garancia – a hibás teljesítésért való felelősség másik formája. A jótállás jogosultját ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szavatosság jogosultját (kijavítás, kicserélés, stb.)

Jótállásra csak bizonyos esetekben kötelezi az eladót a jogszabály. Kötelező jótállást írnak elő a jogszabályok például egyes háztartási cikkek, konyhai eszközök, ékszerek, sporteszközök, gépjárművek, motorkerékpárok, épületszerkezeti elemek és más tartós fogyasztási cikkek esetén.

Azonban a gyártó vagy értékesítő önként is vállalhat jótállást.

Fontos, hogy jótállás mellett párhuzamosan szavatosság is megilleti a jogosultat, azaz a kettő nem zárja ki egymást. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valaki nem tudja érvényesíteni a jótállást, mert például elvesztette a garanciajegyet vagy eltelt a jótállási idő. Ilyen esetben, ha a szavatossági idő még nem telt el, akkor a hiba miatt szavatossággal is élhet.

Különbségek jótállás és szavatosság között

  • Az egyik különbség, hogy míg a szavatosság lényegében minden esetben terheli a termék eladóját vagy a szolgáltatás nyújtóját, addig a jótállás nem.
  • A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség. Jótállás esetén a jótállás időtartama alatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (pl. a termék átvétele után) keletkezett.
  • A jótállással ellentétben kellékszavatosság esetén főszabály, hogy a szavatosságra hivatkozónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átadáskor hibás volt. Lényeges kivétel azonban, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Tehát fogyasztói szerződés esetén, 6 hónapon belül felismert hiba esetén mégis a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt hibás.
  • A jótállás és szavatosság ideje egymástól eltérhet. A kellékszavatosság elévülési ideje rendszerint 1 év, de fogyasztói szerződés esetén 2 év. Ha pedig ingatlan a szerződés tárgya, akkor 5 év. A jótállási idő ettől eltérhet. A jótállás idejét jogszabály vagy a jótállást önként vállaló határozza meg. A tartós fogyasztási cikkek esetén például az általános jótállási idő 1 év.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS