Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?

A szavatosság

• Ha az eladott termék vagy szolgáltatás hibás, akkor a vevő kellékszavatossággal élhet. A kellékszavatosság keretében a vevőt többféle jogosultság illeti meg.
• A vevő választhat, hogy a termék kijavítását vagy kicserélését szeretné-e. Adott esetben előfordulhat, hogy e jogaival a vevő nem tud élni, mert például a termék egyedi, így nem lehet kicserélni. Az is lehet, hogy a kijavítás nem megvalósítható, mert az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja. Ebben az esetben a költségeket az eladó viseli.
• A vevőnek arra is van lehetősége, hogy árleszállítást igényeljen. Ez leginkább abban az esetben alkalmazható, ha a termék hibás ugyan, de a hiba nem lehetetleníti el teljesen a használatát. Például egyes funkciók nem működnek, vagy a terméknek esztétikai hibája van.
• A vevő továbbá azt is választhatja, hogy eláll a szerződéstől. Az elállás azt jelenti, hogy a vásárlást megelőző állapotot kell visszaállítani. Vagyis a vevő a hibás terméket visszaadja és visszakapja a vételárat. Fontos, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
• Elállással akkor élhet a vevő, ha a kijavítást vagy a kicserélést az eladó nem vállalta, vagy e kötelezettségének az eladó megfelelő határidőben vagy a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem tud eleget tenni, vagy a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
• A vevő és az eladó a szavatosság olyan módon való teljesítésében is megállapodhatnak, amely a törvényben nincs külön szabályozva. Ennek a legelterjedtebb módja a hibás termék árának levásárlása. Ez lényegében a szerződéstől való elállás és a kicserélés vegyes változata, mert a vevő visszaadja a hibás terméket, de a vételárat nem kapja vissza, hanem az eladónál másik termékre költheti.

A jótállás

A jótállás – vagy köznapi nevén garancia – a hibás teljesítésért való felelősség másik formája. A jótállás jogosultját ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szavatosság jogosultját (kijavítás, kicserélés, stb.)

Jótállásra csak bizonyos esetekben kötelezi az eladót a jogszabály. Kötelező jótállást írnak elő a jogszabályok például egyes háztartási cikkek, konyhai eszközök, ékszerek, sporteszközök, gépjárművek, motorkerékpárok, épületszerkezeti elemek és más tartós fogyasztási cikkek esetén.

Azonban a gyártó vagy értékesítő önként is vállalhat jótállást.

Fontos, hogy jótállás mellett párhuzamosan szavatosság is megilleti a jogosultat, azaz a kettő nem zárja ki egymást. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valaki nem tudja érvényesíteni a jótállást, mert például elvesztette a garanciajegyet vagy eltelt a jótállási idő. Ilyen esetben, ha a szavatossági idő még nem telt el, akkor a hiba miatt szavatossággal is élhet.

Különbségek jótállás és szavatosság között

• Az egyik különbség, hogy míg a szavatosság lényegében minden esetben terheli a termék eladóját vagy a szolgáltatás nyújtóját, addig a jótállás nem.
• A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség. Jótállás esetén a jótállás időtartama alatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (pl. a termék átvétele után) keletkezett.
• A jótállással ellentétben kellékszavatosság esetén főszabály, hogy a szavatosságra hivatkozónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átadáskor hibás volt. Lényeges kivétel azonban, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Tehát fogyasztói szerződés esetén, 6 hónapon belül felismert hiba esetén mégis a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt hibás.
• A jótállás és szavatosság ideje egymástól eltérhet. A kellékszavatosság elévülési ideje rendszerint 1 év, de fogyasztói szerződés esetén 2 év. Ha pedig ingatlan a szerződés tárgya, akkor 5 év. A jótállási idő ettől eltérhet. A jótállás idejét jogszabály vagy a jótállást önként vállaló határozza meg. A tartós fogyasztási cikkek esetén például az általános jótállási idő 1 év.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda