Melyek az érvénytelen munkaszerződés következményei?

2021. 09. 06., 16:45

Korábban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy milyen esetben lehet érvénytelen a munkaszerződés. Lényeges azonban az is, hogy az érvénytelen munkaszerződésnek mi a további sorsa. Ettől függ, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogi helyzete hogyan alakul a későbbiekben. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az érvénytelen munkaszerződés következményei

Amennyiben a munkaszerződés érvénytelen, abban az esetben is rendezni kell az érvénytelen szerződés által előidézett helyzetet. Előfordulhat, hogy a szerződés olyan hibában szenved, amit a felek ki tudnak javítani. Ekkor tehát a szerződést utólag érvényessé tudják tenni.

Ha nem lehetséges az érvénytelenség elhárítása vagy a felek ezt nem teszik meg, akkor az ilyen jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Ez azt jelenti, hogy érvénytelen munkaszerződés esetén visszamenőlegesen nem kerülhet sor a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállítására. Kizárólag a jövőre nézve lehet felszámolni az ilyen munkaviszonyt. Ennek az az oka, hogy a munkaviszony sajátos jellege miatt az eredeti állapot helyreállítása sokszor eleve kivitelezhetetlen vagy a felekre nagyon méltánytalan lenne. Hiszen például az elvégett munkát az esetek többségében már nem is lehetne „visszaadni”, és ez általában nem is állna a felek érdekében.

A jogviszony megszüntetése

A Munka Törvénykönyve azt is előírja főszabályként, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Tehát a munkáltató kötelezettsége, hogy az érvénytelenség észlelése esetén az érvénytelen munkaviszonyt megszüntesse. A törvény nem szól arról, hogy az azonnali hatályú megszüntetés alatt pontosan mit kell érteni. A gyakorlatban a bíróságok minden olyan módszert elfogadnak, ami a jogviszony megszüntetését eredményezi, így az azonnali hatályú felmondást is.

Nem mindegy az sem, hogy ki miatt áll elő az érvénytelenség. Ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni, akkor a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat kell megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna. Továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.

Van egy fontos kivétel az érvénytelenség következményei között. Ha a munkaszerződés azért semmis, mert nem foglalták írásba, akkor emiatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Mindezt csak a munkába lépését követő 30 napon belül teheti meg. Tehát ebben az esetben a munkaviszony megszüntetésére csak akkor kerül sor, ha a dolgozó hivatkozik a szerződés érvénytelenségére.

Részleges érvénytelenség

Előfordulhat, hogy nem a munkaszerződés egészével kapcsolatban áll fenn az érvénytelenséget előidéző ok, hanem valamely részére vonatkozik. Például ilyen esetről van szó, ha a munkaszerződésben foglalt valamely részmegállapodás ütközik munkaviszonyra vonatkozó szabályba.

Erre az esetre a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Például, ha a felek a munkaszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a munkavállaló próbaideje 4 hónap. A munkaszerződésbe foglalt ilyen megállapodás érvénytelen. Helyette a Munka Törvénykönyvének próbaidő maximumára vonatkozó szabályait kell alkalmazni, tehát a dolgozó próbaideje 3 hónap lesz.

A részleges érvénytelenség esetén a fenti általános szabály alól kivételt képez, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Ha megállapítható, hogy a felek az érvénytelen részt olyan lényeges szerződési feltételnek tekintették, hogy ennek hiányában nem kötöttek volna munkaszerződést, akkor az egész szerződés érvénytelen lesz.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-15 15:15:34
Tavasziné Kemencsik Gabriellát, a Tavaszi és Társa Kft. ügyvezetőjét, a salgótarjáni Tavaszi Cukrászda üzemeltetőjét országos Év Vállalkozója Díjjal ismerte el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2025-ben.
2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS