Korábban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy milyen esetben lehet érvénytelen a munkaszerződés. Lényeges azonban az is, hogy az érvénytelen munkaszerződésnek mi a további sorsa. Ettől függ, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogi helyzete hogyan alakul a későbbiekben. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Az érvénytelen munkaszerződés következményei
Amennyiben a munkaszerződés érvénytelen, abban az esetben is rendezni kell az érvénytelen szerződés által előidézett helyzetet. Előfordulhat, hogy a szerződés olyan hibában szenved, amit a felek ki tudnak javítani. Ekkor tehát a szerződést utólag érvényessé tudják tenni.
Ha nem lehetséges az érvénytelenség elhárítása vagy a felek ezt nem teszik meg, akkor az ilyen jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Ez azt jelenti, hogy érvénytelen munkaszerződés esetén visszamenőlegesen nem kerülhet sor a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállítására. Kizárólag a jövőre nézve lehet felszámolni az ilyen munkaviszonyt. Ennek az az oka, hogy a munkaviszony sajátos jellege miatt az eredeti állapot helyreállítása sokszor eleve kivitelezhetetlen vagy a felekre nagyon méltánytalan lenne. Hiszen például az elvégett munkát az esetek többségében már nem is lehetne „visszaadni”, és ez általában nem is állna a felek érdekében.
A jogviszony megszüntetése
A Munka Törvénykönyve azt is előírja főszabályként, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Tehát a munkáltató kötelezettsége, hogy az érvénytelenség észlelése esetén az érvénytelen munkaviszonyt megszüntesse. A törvény nem szól arról, hogy az azonnali hatályú megszüntetés alatt pontosan mit kell érteni. A gyakorlatban a bíróságok minden olyan módszert elfogadnak, ami a jogviszony megszüntetését eredményezi, így az azonnali hatályú felmondást is.
Nem mindegy az sem, hogy ki miatt áll elő az érvénytelenség. Ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni, akkor a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat kell megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna. Továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
Van egy fontos kivétel az érvénytelenség következményei között. Ha a munkaszerződés azért semmis, mert nem foglalták írásba, akkor emiatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Mindezt csak a munkába lépését követő 30 napon belül teheti meg. Tehát ebben az esetben a munkaviszony megszüntetésére csak akkor kerül sor, ha a dolgozó hivatkozik a szerződés érvénytelenségére.
Részleges érvénytelenség
Előfordulhat, hogy nem a munkaszerződés egészével kapcsolatban áll fenn az érvénytelenséget előidéző ok, hanem valamely részére vonatkozik. Például ilyen esetről van szó, ha a munkaszerződésben foglalt valamely részmegállapodás ütközik munkaviszonyra vonatkozó szabályba.
Erre az esetre a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Például, ha a felek a munkaszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a munkavállaló próbaideje 4 hónap. A munkaszerződésbe foglalt ilyen megállapodás érvénytelen. Helyette a Munka Törvénykönyvének próbaidő maximumára vonatkozó szabályait kell alkalmazni, tehát a dolgozó próbaideje 3 hónap lesz.
A részleges érvénytelenség esetén a fenti általános szabály alól kivételt képez, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Ha megállapítható, hogy a felek az érvénytelen részt olyan lényeges szerződési feltételnek tekintették, hogy ennek hiányában nem kötöttek volna munkaszerződést, akkor az egész szerződés érvénytelen lesz.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. november 16-án megtartotta az éves fizikai védelmi gyakorlatát az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság felügyelete mellett.