Melyek az érvénytelen munkaszerződés következményei?

2021. 09. 06., 16:45

Korábban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy milyen esetben lehet érvénytelen a munkaszerződés. Lényeges azonban az is, hogy az érvénytelen munkaszerződésnek mi a további sorsa. Ettől függ, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogi helyzete hogyan alakul a későbbiekben. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az érvénytelen munkaszerződés következményei

Amennyiben a munkaszerződés érvénytelen, abban az esetben is rendezni kell az érvénytelen szerződés által előidézett helyzetet. Előfordulhat, hogy a szerződés olyan hibában szenved, amit a felek ki tudnak javítani. Ekkor tehát a szerződést utólag érvényessé tudják tenni.

Ha nem lehetséges az érvénytelenség elhárítása vagy a felek ezt nem teszik meg, akkor az ilyen jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Ez azt jelenti, hogy érvénytelen munkaszerződés esetén visszamenőlegesen nem kerülhet sor a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállítására. Kizárólag a jövőre nézve lehet felszámolni az ilyen munkaviszonyt. Ennek az az oka, hogy a munkaviszony sajátos jellege miatt az eredeti állapot helyreállítása sokszor eleve kivitelezhetetlen vagy a felekre nagyon méltánytalan lenne. Hiszen például az elvégett munkát az esetek többségében már nem is lehetne „visszaadni”, és ez általában nem is állna a felek érdekében.

A jogviszony megszüntetése

A Munka Törvénykönyve azt is előírja főszabályként, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Tehát a munkáltató kötelezettsége, hogy az érvénytelenség észlelése esetén az érvénytelen munkaviszonyt megszüntesse. A törvény nem szól arról, hogy az azonnali hatályú megszüntetés alatt pontosan mit kell érteni. A gyakorlatban a bíróságok minden olyan módszert elfogadnak, ami a jogviszony megszüntetését eredményezi, így az azonnali hatályú felmondást is.

Nem mindegy az sem, hogy ki miatt áll elő az érvénytelenség. Ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni, akkor a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat kell megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna. Továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.

Van egy fontos kivétel az érvénytelenség következményei között. Ha a munkaszerződés azért semmis, mert nem foglalták írásba, akkor emiatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Mindezt csak a munkába lépését követő 30 napon belül teheti meg. Tehát ebben az esetben a munkaviszony megszüntetésére csak akkor kerül sor, ha a dolgozó hivatkozik a szerződés érvénytelenségére.

Részleges érvénytelenség

Előfordulhat, hogy nem a munkaszerződés egészével kapcsolatban áll fenn az érvénytelenséget előidéző ok, hanem valamely részére vonatkozik. Például ilyen esetről van szó, ha a munkaszerződésben foglalt valamely részmegállapodás ütközik munkaviszonyra vonatkozó szabályba.

Erre az esetre a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Például, ha a felek a munkaszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a munkavállaló próbaideje 4 hónap. A munkaszerződésbe foglalt ilyen megállapodás érvénytelen. Helyette a Munka Törvénykönyvének próbaidő maximumára vonatkozó szabályait kell alkalmazni, tehát a dolgozó próbaideje 3 hónap lesz.

A részleges érvénytelenség esetén a fenti általános szabály alól kivételt képez, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Ha megállapítható, hogy a felek az érvénytelen részt olyan lényeges szerződési feltételnek tekintették, hogy ennek hiányában nem kötöttek volna munkaszerződést, akkor az egész szerződés érvénytelen lesz.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS