Melyek az érvénytelen munkaszerződés következményei?

2021. 09. 06., 16:45

Korábban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy milyen esetben lehet érvénytelen a munkaszerződés. Lényeges azonban az is, hogy az érvénytelen munkaszerződésnek mi a további sorsa. Ettől függ, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogi helyzete hogyan alakul a későbbiekben. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az érvénytelen munkaszerződés következményei

Amennyiben a munkaszerződés érvénytelen, abban az esetben is rendezni kell az érvénytelen szerződés által előidézett helyzetet. Előfordulhat, hogy a szerződés olyan hibában szenved, amit a felek ki tudnak javítani. Ekkor tehát a szerződést utólag érvényessé tudják tenni.

Ha nem lehetséges az érvénytelenség elhárítása vagy a felek ezt nem teszik meg, akkor az ilyen jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Ez azt jelenti, hogy érvénytelen munkaszerződés esetén visszamenőlegesen nem kerülhet sor a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállítására. Kizárólag a jövőre nézve lehet felszámolni az ilyen munkaviszonyt. Ennek az az oka, hogy a munkaviszony sajátos jellege miatt az eredeti állapot helyreállítása sokszor eleve kivitelezhetetlen vagy a felekre nagyon méltánytalan lenne. Hiszen például az elvégett munkát az esetek többségében már nem is lehetne „visszaadni”, és ez általában nem is állna a felek érdekében.

A jogviszony megszüntetése

A Munka Törvénykönyve azt is előírja főszabályként, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Tehát a munkáltató kötelezettsége, hogy az érvénytelenség észlelése esetén az érvénytelen munkaviszonyt megszüntesse. A törvény nem szól arról, hogy az azonnali hatályú megszüntetés alatt pontosan mit kell érteni. A gyakorlatban a bíróságok minden olyan módszert elfogadnak, ami a jogviszony megszüntetését eredményezi, így az azonnali hatályú felmondást is.

Nem mindegy az sem, hogy ki miatt áll elő az érvénytelenség. Ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni, akkor a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat kell megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna. Továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.

Van egy fontos kivétel az érvénytelenség következményei között. Ha a munkaszerződés azért semmis, mert nem foglalták írásba, akkor emiatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Mindezt csak a munkába lépését követő 30 napon belül teheti meg. Tehát ebben az esetben a munkaviszony megszüntetésére csak akkor kerül sor, ha a dolgozó hivatkozik a szerződés érvénytelenségére.

Részleges érvénytelenség

Előfordulhat, hogy nem a munkaszerződés egészével kapcsolatban áll fenn az érvénytelenséget előidéző ok, hanem valamely részére vonatkozik. Például ilyen esetről van szó, ha a munkaszerződésben foglalt valamely részmegállapodás ütközik munkaviszonyra vonatkozó szabályba.

Erre az esetre a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Például, ha a felek a munkaszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a munkavállaló próbaideje 4 hónap. A munkaszerződésbe foglalt ilyen megállapodás érvénytelen. Helyette a Munka Törvénykönyvének próbaidő maximumára vonatkozó szabályait kell alkalmazni, tehát a dolgozó próbaideje 3 hónap lesz.

A részleges érvénytelenség esetén a fenti általános szabály alól kivételt képez, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Ha megállapítható, hogy a felek az érvénytelen részt olyan lényeges szerződési feltételnek tekintették, hogy ennek hiányában nem kötöttek volna munkaszerződést, akkor az egész szerződés érvénytelen lesz.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS