Mikor érvénytelen a munkaszerződés?

2021. 07. 27., 13:30

A munkaszerződés a munkaviszony alapvető dokumentuma. Így annak esetleges érvénytelensége kihat az egész munkaviszonyra. Mikor lesz a munkaszerződés érvénytelen? Az érvénytelen munkaszerződés semmis vagy megtámadható? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az érvénytelenségről általában

Az érvénytelenség azt jelenti, hogy az adott szerződés, megállapodás vagy nyilatkozat olyan súlyos hibában szenved, ami miatt nem alkalmas arra, hogy a célzott jogi hatást kiváltsa.

Az érvénytelenségnek két típusa van:

A kettő közötti alapvető különbség, hogy a semmis szerződés a törvény erejénél fogva semmis és nem szükséges hozzá, hogy az érintett fél a szerződést megtámadja. Ezzel szemben a megtámadható szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosult személy eredményesen megtámadja. Fontos tudni, hogy míg a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, addig a megtámadásra csak meghatározott határidőben kerülhet sor.

Az érvénytelen munkaszerződés

Érvénytelen munkaszerződés esetén értelemszerűen nem jön létre érvényes munkaviszony, így a feleket nem illetik a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek. Ilyen esetben például a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, a dolgozót pedig munkavégzési kötelezettség. Valamint nem kötik a feleket a munkaviszony egyéb szabályai, így a felmondási szabályok sem.

A munkaszerződés semmissége

A munkaszerződés semmissége többféle okból is bekövetkezhet.

Semmis a munkaszerződés akkor, ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt elsősorban a jogszabályokat, azok közül is különösen a Munka Törvénykönyvét értjük, továbbá ide tartozik egyebek mellett a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás is. A munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközés miatt semmis munkaszerződésnek talán a leggyakoribb példája az írásba nem foglalt munkaszerződés. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben nem írásban kötik meg a munkaszerződést, akkor munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ezért semmis.

Úgyszintén semmis a színlelt munkaszerződés. A színlelt szerződés azt jelenti, hogy a felek vagy egyáltalán nem is akartak szerződést kötni, vagy más szerződést kívántak kötni, amelyet a munkaszerződéssel lepleztek. Amennyiben a munkaszerződés egy másik szerződést leplez, akkor azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Bár a gyakorlatban inkább a fordítottja a jellemző, azaz gyakran a munkaszerződést leplezik el egy másik szerződéssel, például vállalkozási vagy megbízási szerződéssel.

A megtámadható munkaszerződés

A munkaszerződés akkor válik megtámadhatóvá, ha valamelyik félnél a szerződéskötéskor valamilyen akarati hiba állt fenn. A megtámadhatóságot lehetővé tevő akarati hibáknak a munkajogban három típusa van:

  • a tévedés,
  • a megtévesztés, valamint
  • a jogellenes fenyegetés.

A megtámadásra viszonylag szűk határidő, 30 nap áll rendelkezésre. A határidő kezdetét a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kell számítani. Azonban 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

A tévedés

Tévedésre hivatkozva akkor támadható meg a munkaszerződés, ha az érintett fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ilyennek minősülhet például a munkakörben, a munkahelyben, a munkabérben való megállapodás. A tévedésen alapuló eredményes megtámadáshoz szükséges, hogy a tévedést a másik fél idézze elő vagy a tévedés a másik fél által felismerhető legyen. Akkor is megtámadható a szerződés, ha mindkét fél ugyanabban a tévedésben volt. Nem élhet a megtámadás jogával, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A megtévesztés

Megtévesztésről akkor beszélhetünk, ha az érintettet a másik szerződő fél szándékosan ejtette tévedésbe vagy tévedésben tartotta.

A jogellenes fenyegetés

Jogellenes fenyegetésről akkor van szó, ha valamilyen hátrány kilátásba helyezésével veszik rá a szerződő felet, hogy akarata ellenére megkösse a szerződést. A jogszerű hátránnyal való fenyegetés is lehet jogellenes, ha visszaélésszerűen alkalmazzák. Például, ha valakit úgy vesznek rá a munkaszerződés aláírására, hogy egy másik bűncselekménye miatt feljelentéssel fenyegetik.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-01-30 17:22:00
Január 26-án, a budapesti SYMBOL-ban adták át a Marketing Diamond Awards 2022-es elismeréseit. Idén ismét a Billingo Technologies Zrt. lett „Az Év Megbízója”, a Kreatív Vonalak Kft. pedig a tavalyi évhez hasonlóan „Az Év Ügynöksége” díjat nyerte el. „Az Év Marketingnagykövete” címet pedig a Pentacom ügynökség érdemelte ki a 29 tagú, meghatározó hazai hirdetőkből és ügynökségi szakemberekből álló zsűri szavazatai alapján.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS