Mikor érvénytelen a munkaszerződés?

2021. 07. 27., 13:30

A munkaszerződés a munkaviszony alapvető dokumentuma. Így annak esetleges érvénytelensége kihat az egész munkaviszonyra. Mikor lesz a munkaszerződés érvénytelen? Az érvénytelen munkaszerződés semmis vagy megtámadható? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az érvénytelenségről általában

Az érvénytelenség azt jelenti, hogy az adott szerződés, megállapodás vagy nyilatkozat olyan súlyos hibában szenved, ami miatt nem alkalmas arra, hogy a célzott jogi hatást kiváltsa.

Az érvénytelenségnek két típusa van:

A kettő közötti alapvető különbség, hogy a semmis szerződés a törvény erejénél fogva semmis és nem szükséges hozzá, hogy az érintett fél a szerződést megtámadja. Ezzel szemben a megtámadható szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosult személy eredményesen megtámadja. Fontos tudni, hogy míg a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, addig a megtámadásra csak meghatározott határidőben kerülhet sor.

Az érvénytelen munkaszerződés

Érvénytelen munkaszerződés esetén értelemszerűen nem jön létre érvényes munkaviszony, így a feleket nem illetik a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek. Ilyen esetben például a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, a dolgozót pedig munkavégzési kötelezettség. Valamint nem kötik a feleket a munkaviszony egyéb szabályai, így a felmondási szabályok sem.

A munkaszerződés semmissége

A munkaszerződés semmissége többféle okból is bekövetkezhet.

Semmis a munkaszerződés akkor, ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt elsősorban a jogszabályokat, azok közül is különösen a Munka Törvénykönyvét értjük, továbbá ide tartozik egyebek mellett a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás is. A munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközés miatt semmis munkaszerződésnek talán a leggyakoribb példája az írásba nem foglalt munkaszerződés. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben nem írásban kötik meg a munkaszerződést, akkor munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ezért semmis.

Úgyszintén semmis a színlelt munkaszerződés. A színlelt szerződés azt jelenti, hogy a felek vagy egyáltalán nem is akartak szerződést kötni, vagy más szerződést kívántak kötni, amelyet a munkaszerződéssel lepleztek. Amennyiben a munkaszerződés egy másik szerződést leplez, akkor azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Bár a gyakorlatban inkább a fordítottja a jellemző, azaz gyakran a munkaszerződést leplezik el egy másik szerződéssel, például vállalkozási vagy megbízási szerződéssel.

A megtámadható munkaszerződés

A munkaszerződés akkor válik megtámadhatóvá, ha valamelyik félnél a szerződéskötéskor valamilyen akarati hiba állt fenn. A megtámadhatóságot lehetővé tevő akarati hibáknak a munkajogban három típusa van:

  • a tévedés,
  • a megtévesztés, valamint
  • a jogellenes fenyegetés.

A megtámadásra viszonylag szűk határidő, 30 nap áll rendelkezésre. A határidő kezdetét a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kell számítani. Azonban 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

A tévedés

Tévedésre hivatkozva akkor támadható meg a munkaszerződés, ha az érintett fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ilyennek minősülhet például a munkakörben, a munkahelyben, a munkabérben való megállapodás. A tévedésen alapuló eredményes megtámadáshoz szükséges, hogy a tévedést a másik fél idézze elő vagy a tévedés a másik fél által felismerhető legyen. Akkor is megtámadható a szerződés, ha mindkét fél ugyanabban a tévedésben volt. Nem élhet a megtámadás jogával, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A megtévesztés

Megtévesztésről akkor beszélhetünk, ha az érintettet a másik szerződő fél szándékosan ejtette tévedésbe vagy tévedésben tartotta.

A jogellenes fenyegetés

Jogellenes fenyegetésről akkor van szó, ha valamilyen hátrány kilátásba helyezésével veszik rá a szerződő felet, hogy akarata ellenére megkösse a szerződést. A jogszerű hátránnyal való fenyegetés is lehet jogellenes, ha visszaélésszerűen alkalmazzák. Például, ha valakit úgy vesznek rá a munkaszerződés aláírására, hogy egy másik bűncselekménye miatt feljelentéssel fenyegetik.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS