A munkaszerződés a munkaviszony alapvető dokumentuma. Így annak esetleges érvénytelensége kihat az egész munkaviszonyra. Mikor lesz a munkaszerződés érvénytelen? Az érvénytelen munkaszerződés semmis vagy megtámadható? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az érvénytelenségről általában
Az érvénytelenség azt jelenti, hogy az adott szerződés, megállapodás vagy nyilatkozat olyan súlyos hibában szenved, ami miatt nem alkalmas arra, hogy a célzott jogi hatást kiváltsa.
Az érvénytelenségnek két típusa van:
A kettő közötti alapvető különbség, hogy a semmis szerződés a törvény erejénél fogva semmis és nem szükséges hozzá, hogy az érintett fél a szerződést megtámadja. Ezzel szemben a megtámadható szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosult személy eredményesen megtámadja. Fontos tudni, hogy míg a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, addig a megtámadásra csak meghatározott határidőben kerülhet sor.
Az érvénytelen munkaszerződés
Érvénytelen munkaszerződés esetén értelemszerűen nem jön létre érvényes munkaviszony, így a feleket nem illetik a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek. Ilyen esetben például a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, a dolgozót pedig munkavégzési kötelezettség. Valamint nem kötik a feleket a munkaviszony egyéb szabályai, így a felmondási szabályok sem.
A munkaszerződés semmissége
A munkaszerződés semmissége többféle okból is bekövetkezhet.
Semmis a munkaszerződés akkor, ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt elsősorban a jogszabályokat, azok közül is különösen a Munka Törvénykönyvét értjük, továbbá ide tartozik egyebek mellett a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás is. A munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközés miatt semmis munkaszerződésnek talán a leggyakoribb példája az írásba nem foglalt munkaszerződés. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben nem írásban kötik meg a munkaszerződést, akkor munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ezért semmis.
Úgyszintén semmis a színlelt munkaszerződés. A színlelt szerződés azt jelenti, hogy a felek vagy egyáltalán nem is akartak szerződést kötni, vagy más szerződést kívántak kötni, amelyet a munkaszerződéssel lepleztek. Amennyiben a munkaszerződés egy másik szerződést leplez, akkor azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Bár a gyakorlatban inkább a fordítottja a jellemző, azaz gyakran a munkaszerződést leplezik el egy másik szerződéssel, például vállalkozási vagy megbízási szerződéssel.
A megtámadható munkaszerződés
A munkaszerződés akkor válik megtámadhatóvá, ha valamelyik félnél a szerződéskötéskor valamilyen akarati hiba állt fenn. A megtámadhatóságot lehetővé tevő akarati hibáknak a munkajogban három típusa van:
A megtámadásra viszonylag szűk határidő, 30 nap áll rendelkezésre. A határidő kezdetét a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kell számítani. Azonban 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
A tévedés
Tévedésre hivatkozva akkor támadható meg a munkaszerződés, ha az érintett fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ilyennek minősülhet például a munkakörben, a munkahelyben, a munkabérben való megállapodás. A tévedésen alapuló eredményes megtámadáshoz szükséges, hogy a tévedést a másik fél idézze elő vagy a tévedés a másik fél által felismerhető legyen. Akkor is megtámadható a szerződés, ha mindkét fél ugyanabban a tévedésben volt. Nem élhet a megtámadás jogával, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
A megtévesztés
Megtévesztésről akkor beszélhetünk, ha az érintettet a másik szerződő fél szándékosan ejtette tévedésbe vagy tévedésben tartotta.
A jogellenes fenyegetés
Jogellenes fenyegetésről akkor van szó, ha valamilyen hátrány kilátásba helyezésével veszik rá a szerződő felet, hogy akarata ellenére megkösse a szerződést. A jogszerű hátránnyal való fenyegetés is lehet jogellenes, ha visszaélésszerűen alkalmazzák. Például, ha valakit úgy vesznek rá a munkaszerződés aláírására, hogy egy másik bűncselekménye miatt feljelentéssel fenyegetik.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.