Megregulázza a kereskedelmi láncokat az új EU-s irányelv

2019. 09. 24., 16:15

A mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókat védené a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól az Európai Unió legkésőbb 2021. november 1-jétől alkalmazandó irányelve. Többek között a túl hosszú fizetési határidők, az utolsó pillanatban lemondott megrendelések, az egyoldalú szerződésmódosítások, a beszállítók értékesítéséhez nem kapcsolódó kifizetésekre kötelezése, valamint kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegetések is egyaránt feketelistára kerültek

Dr. Sükösd Péter, a DLA Piper Magyarország versenyjogi praxisát vezető szenior ügyvéd szerint bár a jelenlegi magyar szabályozás hasonlóan szigorú, ennek ellenére fontos eltérésekre is készülni kell.

2019. április 17-én fogadták el az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 Irányelvét a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról. Az úgynevezett UTP (unfair trading practices, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok) irányelv az egész Európai Unió területén, a korábbinál sokkal szélesebb körben védené a beszállítókat a vevők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól.

A tagállamoknak 2021. május 1-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és ezeket a rendelkezéseket legkésőbb 2021. november 1-től alkalmazniuk is kell.

A szabályozás által érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közül a legjellemzőbbek a túl hosszú fizetési határidők, az utolsó pillanatban lemondott megrendelések, az egyoldalú szerződésmódosítások, a beszállítók értékesítéséhez nem kapcsolódó kifizetésekre kötelezése, valamint kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegetések.

Dr. Sükösd Péter elmondta: a jelenleg alkalmazott hazai szabályrendszer, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény nagyban átfedést mutat az irányelvvel, illetve számos esetben annál szigorúbban rendezi a lefedett kérdésköröket.

Ezzel együtt azonban számos fontos lényegi különbség is van a két jogszabály között, az Uniós irányelv például egyértelműen kiterjed a viszonteladóknak értékesítő nagykereskedőkre is. Emellett a magyar szabályozás az Irányelvvel ellentétben rendelkezik például a bónuszok alkalmazásának jogszerű kereteiről, a beszerzési/önköltségi ár alatti értékesítés, a diszkriminatív árképzés, valamint a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának tilalmáról is.

A fekete- és szürkelistás tevékenységek listája, valamint a szabályozással kapcsolatos további részletek itt érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS