A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
Október 18-án a Pénzügyminisztérium közzétette a globális minimumadó (GloBE) bevezetéséről szóló törvénytervezetet, amely az EU 2022/2523 irányelvét ülteti át a magyar jogrendbe. A törvényjavaslat jelentős részben követi az OECD modellszabályait és azok kommentárját, beleértve az OECD által eddig közzétett adminisztratív iránymutatásokat (Administrative Guidance) is – olvasható a PwC Magyarország összefoglalójában.
A magyar szabályozás tartalmazni fogja
– az országonkénti jelentésen (CbCR) alapuló mentességi szabályozást,
– a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel szabályát minden kiegészítő adóbeszedési mechanizmus tekintetében, és
– 15 százalékban állapítja meg a minimum adókulcsot.
A szabályozás azon multinacionális, illetve nagyméretű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozik, melyek esetében a végső anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámoló szerinti bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió euró értékhatárt.
Amennyiben forintban állnak rendelkezésre az adatok, a konverziót az Európai Központi Bank által közzétett előző év decemberi átlag euró árfolyamon kell elvégezni.
A tervezett törvényjavaslat tartalmazza a 2. pillér beszedési mechanizmusainak teljes listáját, beleértve egy elismert belföldi kiegészítő adót is.
A beszedési mechanizmusok az alábbi ütemterv szerint lépnek hatályba:
– jövedelem-hozzászámítási szabály („IIR”) 2024. január 1-től,
– aluladóztatott kifizetések szabálya („UTPR”) 2025. január 1-től, és
– elismert belföldi kiegészítő adó („QDMTT”) 2024. január 1-től.
A tervezett rendelet saját definíciót állapít meg az ún. lefedett adóknak, amelyeket a globális minimumadó effektív adókulcsának számításához figyelembe lehet venni. A definíció szerint lefedett adók azok, amelyeket a számviteli nyilvántartásokban szereplő jövedelemre vagy nyereségre vetnek ki.
A törvénytervezet a magyar adók közül lefedett adóként hozza példaként a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját. A lista nem teljes körű, és a felsoroltakon túlmenően akár más adók is lefedett adóknak minősülhetnek Magyarországon.
A számviteli törvénybe is bevezetik a halasztott adókat. A számviteli törvényt alkalmazó vállalatok választhatnak, hogy alkalmazzák-e a halasztott adókra vonatkozó szabályokat.
Magyarország az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) számításához azt a számviteli standardot rendeli alkalmazni, amely alapján a vállalatok eleget tesznek a törvény által előírt beszámolókészítési kötelezettségüknek (ez lehet a számviteli törvény vagy az IFRS). Ha a magyarországi társaságoknak az üzleti éve eltér a végső anyavállalatétól, akkor viszont kötelesek a végső anyavállalat által a konszolidációhoz használt beszámolási standard szerint végezni a kalkulációt.
A magyar QDMTT a helyi számviteli standardon alapul (amely lehet a magyar számviteli törvény és az IFRS vagy érdekes módon a kettő kombinációja, ha a helyi leányvállalatok eltérő számviteli standardokat alkalmaznak a beszámolókészítési kötelezettségük teljesítéséhez), és a szabályozó célja az ún. QDMTT Safe Harbour státusz megszerzése. Amennyiben az OECD ún. peer-review eljárása keretében ezt jóváhagyja, az többek között azt fogja jelenteni, hogy a magyarországi jelenléttel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok képesek lesznek kizárólag Magyarországon kiszámítani és esetlegesen megfizetni a globális minimumadó kötelezettségüket, amellyel egyúttal a végső anyavállalat mentesül a 2. pillér szerinti kalkuláció elvégzése alól a magyar leányvállalatokra vonatkozóan.
A törvénytervezet szerinti QDMTT-szabályozás az OECD által kiadott adminisztratív iránymutatásokat követi, beleértve a lefedett adók tagvállalatok közötti elosztására vonatkozó rendelkezéseket. Kiemelendő, hogy a magyar leányvállalatok külföldi anyavállalataira kivetett ellenőrzött külföldi társaságok utáni adókat nem lehet figyelembe venni a QDMTT effektív adókalkulációja szempontjából.
A globális minimumadóra vonatkozó információs jelentést (GloBE Information Return) magyarul vagy angolul lehet közzétenni, és a kiegészítő adókat forintban, amerikai dollárban vagy euróban kell megfizetni.
A jelenleg elérhető K+F adóalap-kedvezmény (amely alapján kétszer lehetett a társasági adó szempontjából levonni a saját K+F tevékenység, illetve a külföldi kapcsolt vagy független feleknek alvállalkozóként nyújtott K+F tevékenység költségeit) mellett egy új K+F adókedvezmény bevezetésére kerül sor, amely a tervezet szerint elismert visszatérítendő adókedvezmény lesz. Szemben a jelenleg rendelkezésre álló K+F adóalap-kedvezménnyel, az új adókedvezmény kisebb mértékben csökkentené a globális minimumadó szempontjából számított effektív adókulcsot („ETR”). A társaságok választhatnak a két típusú K+F ösztönző között.
Az új K+F adókedvezmény az eddigi K+F adóalap-kedvezménnyel összehasonlítva bizonyos korlátozásokkal kerül bevezetésre. A jogalkotó szűkíti az elismerendő költségek körét és egyes, alvállalkozóként végzett, K+F szolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetlen költségeket nem engedi figyelembe venni.
A régi adóalap-kedvezményt és az újonnan bevezetett adókedvezményt nem lehet egyszerre alkalmazni. Ha a vállalat az újonnan bevezetett adókedvezmény alkalmazását választja, úgy nem csak a társasági adóban, de a helyi iparűzési adóban, illetve a szociális hozzájárulási adóban sem veheti figyelembe az adóalap-csökkentő tételt a K+F tevékenységre tekintettel.
Érdemes megemlíteni, hogy a jelenleg Magyarországon rendelkezésre álló egyéb adókedvezmények szabályait, mint például a beruházási adókedvezményt, nem érintik a módosítások. Ez jelentheti azt, hogy ezek a kedvezmények nem lesznek elismert visszatérítendő adókedvezmények, és ezek akár jelentősen csökkenthetik a magyar leányvállalatok effektív adóterhelését.
Magyarországon a részesedések árfolyamnyeresége utáni adómentesség választáson alapuló rendszerben működik, amelyben a magyar adózók által tartott részesedések után csak akkor alkalmazhatók az adómentességre vonatkozó szabályok, ha azokat a megszerzésüket követően bejelentették az adóhatóságnál. A törvénytervezet szerint a globális minimumadóra kötelezett adózóknak egyszeri lehetőséget adnak 2024. február 28-ig, hogy bejelentsék a nem bejelentettnek minősülő részesedéseiket.
A globális minimumadó bevezetése és annak magyarországi sajátosságai számos új feladattal járnak:
– Az elismert belföldi kiegészítő adó lesz vélhetően a leggyakrabban alkalmazott szabály a magyar leányvállalatok vonatkozásában, ami valószínűsíti, hogy a magyar entitások lesznek felelősek a kiszámításukért, szemben a végső anyavállalat által számítandó jövedelem-hozzászámítási szabállyal.
– Közzétételi kötelezettségek: kvalitatív és kvantitatív elemzés lehet szükséges a GloBE potenciális hatásának értékeléséhez és annak a pénzügyi beszámolóban történő közzétételéhez.
– CbCR-mentesség elemzése: Az ideiglenes mentességek alkalmazhatóságának vizsgálata válhat szükségessé.
– Globális minimumadó alkalmazására való készültség: Az adatpontok és az adatfolyamok összeállítása a globális minimumadó számításokhoz.
Forrás: PwC Magyarország
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.