Meghaladta az egymilliárdot az online számlák száma

2022. 03. 23., 09:19

Az online számlarendszer 2018. július 1-jei indulása óta több mint egymilliárd online számla érkezett – tájékoztatott Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Tavaly óta már minden számlára rálát az adóhivatal. Azóta jelentősen meg is ugrott a beérkező számlák száma, 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, idén ez a szám már 66 millióra emelkedett.

A gazdaságfehérítő intézkedések amellett, hogy segítik a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoznak az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az online számlarendszer évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül – hangsúlyozta Izer Norbert.

Míg 2010-ben a feketegazdaság mértéke (az úgynevezett áfarés) 22,3 százalék volt, addig 2020-ban az Európai Bizottság becslése szerint ennek nagysága 6,1 százalékra csökkent, amiben jelentős szerepe volt a kormány online gazdaságfehérítő eszközeinek, így többek között a 2014. szeptember 1-től bevezetett online pénztárgépnek, a 2015-től alkalmazott elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszernek (ekáer), illetve az online számla rendszernek – sorolta az államtitkár.

Az online számlarendszer egyik legnagyobb vívmánya az, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors, egyszerű és még a járványhelyzet idején is biztonságos. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként akár hétszáz forintot is spórolhatnak. Az adatok azt mutatják, hogy egyre népszerűbb ez a módszer: csaknem minden negyedik számla elektronikus, és több mint 200 ezer vállalkozás használt már elektronikus számlát. Az ügyviteli folyamatok digitalizálásában is segít az online számlarendszer – tette hozzá Izer Norbert.

A vállalkozás lekérdezheti a kimenő és a bejövő számláinak az adatait. A NAV statisztikája pedig igazolja, hogy egyre többen használják ezt a fajta szolgáltatást, hiszen 2022 januárjában több mint 235 ezer vállalkozás kért adatkivonatot erről. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS