Már csak 51 adófajta van Magyarországon

2022. 03. 22., 12:19

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda már hetedik éve veszi számba a magyarországi adófajtákat és a sokéves trend egyértelműen megnyugtató. Szinte minden évben csökkent valamelyest az adónemek száma. 7 éve még 60, idén 51 adófajtát számoltak össze.

Amikor 2016-ban először összesítették az adónemeket, akkor az ország méretéhez képest meglepően sokat számoltak össze: hatvanat.

Ehhez képest különösen üdítő, hogy idén már csak 51-et lehet összeszámolni, még azzal együtt is, hogy az évek során „nettóban” bekövetkező csökkenés azért több új adó megjelenését is magában rejti.

Kevesebb lett

A tavalyi évhez képest egy adónk tűnt el, a szakképzési hozzájárulás. Sőt, nem pusztán arról van szó, hogy ezt az adónemet beolvasztották a szociális hozzájárulási adóba, hanem mindez tényleges tehercsökkenést is jelentett.

Természetesen az adónemek száma csak egy a sok adminisztratív teher közül és nincs egyértelmű korreláció az adónemek száma és az adminisztráció nehézsége között. Azaz: sok adóval is lehet egyszerűen adózni, és a kevés adónem is lehet olyan bonyolult, hogy az komoly fejfájást jelentsen a vállalkozóknak és magánszemélyeknek. Az azonban kétségtelen, hogy egy adott adózási környezetben, ha egy-egy adónemet kivezetnek, az mindenképpen adminisztrációs könnyebbséget jelent a vállalkozások számára.

Lehet még kevesebb?

Érdemes megvizsgálni az egyes adónemekből befolyó bevételeket is. Minél kevesebb ugyanis egy adott adóból befolyó bevétel, annál kevésbé indokolható annak fenntartása. Ez különösen akkor van így, ha az adóbevétel még annál is kevesebb, mint az adott adónem fenntartásának (feltételezhető) költsége.

Hosszú évek óta jó példa erre, a háztartási munka regisztrációs díja. Bár ennek nagyon egyszerű az adminisztrációja, de mégis annyira kevesen fizetik, hogy az ebből származó bevétel 2021-ben is mindössze 19 millió (!) forint volt.

A másik kivezetésre érett adónk a bevándorlási különadó. Nem csak azért, mert az utolsó elérhető adatok alapján nem származik belőle bevétel – de most azért is, mert a kellően homályos szabályai miatt mindazok a szervezetek, akik jelenleg is segítik az orosz-ukrán háborúból menekülteket, vagy akik ilyen szervezeteket támogatnak, szintén az adó hatálya alá tartozhatnak. Így rengetegen lehetnek olyanok, akik anélkül válnak az adó alanyává, hogy ennek a tudatában lennének.

Adóbevételi trendek

Az adóbevételi lista böngészése azért is érdekes, mert abból bizonyos gazdasági folyamatok is jól kivehetők. A bevételi lista csúcsán jelentős elmozdulás egyébként a tavalyi évben sem történt. Változatlanul az áfából, a szociális hozzájárulási adóból és a személyi jövedelemadóból származik a legtöbb bevétel. Ezen belül említésre érdemes, hogy az áfabevételek a megelőző évhez képest mintegy 15 százalék-kal nőttek, vagyis az éves GDP-növekedés duplájával. Ez azt jelzi, hogy ismét fehéredhetett a gazdaság, vagyis tovább nőtt az áfa-behajtás hatékonysága.

A covid-krízis jól látszik a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételein. Míg 2019-ben még mintegy 27 milliárd folyt be ebből az adóból, a veszélyhelyzet miatti könnyítések (és közvetetten a vendéglátóipart sújtó krízis) miatt 2020-ban csak kb. 10 milliárd, tavaly pedig már csak 370 millió forint (vélhetően technikai jellegű) bevétel származott az adóból.

Végül érdekes trendek látszódnak a regisztrációs adó bevételeiből is. Míg 2018-ban és 2019-ben 25-25 milliárd származott ebből az adónemből, addig 2020-ban előbb 19,5 milliárdra, majd tavaly 17 milliárd forintra csökkent az ebből származó bevétel. Ez jól rímel azokra a hírekre, hogy az elmúlt két évben az újautó-eladások jelentősen visszaestek.

Adófajták Magyarországon

  1. A forgalmazó és a befektetési alap különadója
  2. Általános forgalmi adó
  3. Bányajáradék
  4. Bevándorlási különadó
  5. Biztosítási adó
  6. Cégautóadó
  7. Ebrendészeti hozzájárulás
  8. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
  9. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
  10. Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
  11. Építményadó
  12. Erdővédelmi járulék
  13. Földvédelmi járulék
  14. Háztartási munka regisztrációs díja
  15. Helyi iparűzési adó (HIPA)
  16. Hulladéklerakási járulék
  17. Gépjárműadó
  18. Gyógyszerforgalmazók különadói
  19. Idegenforgalmi adó
  20. Illeték
  21. Innovációs járulék
  22. Játékadó
  23. Jövedéki adó
  24. Kamarai hozzájárulás
  25. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
  26. Kiskereskedelmi adó
  27. Kisvállalati adó (KIVA)
  28. Környezetterhelési díj
  29. Környezetvédelmi termékdíj
  30. Közművezetékek adója
  31. Magánszemélyek kommunális adója
  32. Népegészségügyi termékadó (NETA)
  33. Nukleáris hozzájárulás
  34. Pénzügyi szervezetek különadója
  35. Pénzügyi tranzakciós illeték
  36. Regisztrációs adó
  37. Rehabilitációs hozzájárulás
  38. Reklámadó
  39. Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
  40. Személyi jövedelemadó (szja)
  41. Szerencsejáték felügyeleti díj
  42. Szociális hozzájárulási adó (szocho)
  43. Táppénz-hozzájárulás
  44. Társasági adó (tao)
  45. Távközlési adó
  46. TB járulék (bizonyos ellátások esetén nyugdíjjárulék)
  47. Telekadó
  48. Települési adó
  49. Turizmusfejlesztési hozzájárulás
  50. Vám
  51. Vízkészletjárulék
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS