Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság – Fellélegezhetnek a határ menti kereskedők

2021. 01. 20., 18:00

A közelmúltban a magyar Bakati ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság rendet tett a külföldi utasok áfa-visszatérítési ügyeiben és láthatóan győztest hirdet a határmenti kereskedők és a NAV között folytatott küzdelemben. A bíróság ítélete azonban jó pár kérdést nyitva hagy. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Mi a közös Nyíregyházában, Kisvárdában, Mátészalkában, Bajában, Szegedben, Makóban és Mórahalomban? Az, hogy ezek azok a határközeli városok, amelyek boltjaiban ukrán és szerb magánszemélyek tömegével vásárolnak. A forgalom nagyon változatos, vannak, akik pár havonta egyszer-egyszer átjönnek a határon családi szükségleteiket kielégíteni, de vannak olyanok is, akik naponta több karton áruval távoznak a boltokból. A külföldiek ezekben a városokban jelentős vásárlóerőt képviselnek és nagyban hozzájárulnak a terület fejlődéséhez.

Van-e áfa vagy nincs?

„A határmenti kereskedelem legfőbb mozgatórugója, hogy az itt vásárolt termékekre az EU-n kívülről jövő állampolgárok visszakaphatják az áfát, feltéve, ha bizonyítják, hogy az áru elhagyta Magyarország területét” – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. Ezt a határátlépés során a NAV eljáró munkatársa igazolja az ezt a célt szolgáló úgynevezett „zöld papíron”. Ezt a „zöld papírt” kell a külföldi állampolgárnak a kereskedőhöz visszajuttatnia, amelyre a 27 százalékos áfát visszakapja.

Sokszor komoly pénzekről van szó. Nem csoda ezért, hogy az elmúlt években az adóhatóság is górcső alá vette a határmenti kereskedőket. A vizsgálatokban a NAV úgy gondolta, hogy az áfamentesség kizárólag akkor illeti meg a külföldi utast, és végső soron a kereskedőt, ha a külföldi utas valóban egyszeri, saját szükségletét szolgáló vásárlást valósít meg. Az a vásárlás, ami kereskedelmi jellegű, nem részesülhet áfamentességben. Az persze már – vonatkozó jogszabályok hiányában – szubjektív kérdés, hogy mi minősül kereskedelmi jellegűnek: belefér-e a személyi- és útipoggyász fogalmába, ha például valaki egyszerre tíz szappant vásárol, vagy esetleg hetente, havonta többször fordul meg magyar boltokban? Az adóhatóság szerint nem.

Ki lesz a hunyó?

„Tekintettel arra, hogy az áfát a külföldi utasnak a kereskedő téríti vissza (aki ezt visszaigényelheti az adóhatóságtól) a NAV a megállapításaival a kereskedőket vette célba” – ismerteti az ügyvéd. „Ha megállapította, hogy egy külföldi utas termékbeszerzése nem fér bele az általa áfamentesnek mondott kategóriába, úgy a kereskedő áfavisszatérítési jogát elvitatta és a kereskedővel szemben állapított meg adókülönbözetet. Ez értelemszerűen komoly megállapításokhoz és perekhez vezetett a NAV és a határmenti kereskedők között.”

Ha a kereskedők oldaláról nézzük a dolgot: a NAV álláspontjának elfogadása azt követelte volna tőlük, hogy ők maguk is nyilvántartást vezessenek a náluk megforduló vevőkről, a vásárlóikat monitoringozzák és maguk döntsenek arról, hogy valamely vevő részére visszajár-e az áfa vagy sem. Ez komoly felelősséget és nehezen vállalható adminisztratív terhet telepített volna a kereskedőkre.

A Bakati ítélet

A kereskedők és a NAV közötti egyik ilyen vita az Európai Unió Bírósága elé került. Az ügyben az EUB pár hete kimondta: az áfa fogyasztási típusú adó, ezért kizárólag a fogyasztás helyén lehet adóztatni. Ha tehát bizonyított, hogy az árukat kivitték az Unió területéről, akkor jár az áfamentesség, hiszen azokat nem az Unió területén fogyasztották el. Ezzel lényegében a kereskedőknek adott igazat.

Ha esetlegesen a külföldi utasos áfamentesség feltételei mégsem teljesülnének, úgy az ítélet szerint az áfamentesség (és az áfavisszatérítési lehetőség) járhat azon az alapon is, hogy a „hagyományos” áfamentes termékexport feltételei teljesülnek. Ennek során azonban – a kivitel tényének igazolására – el kell fogadni az úgynevezett „zöld papírt”, nem feltétele a visszatérítésnek az, hogy a vámhatóságok a vámeljárást lefolytassák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vásárló az úgynevezett „zöld papírt” bemutatja a kereskedőnek, akkor a kereskedő annak a vizsgálata nélkül jogosult az áfát visszatéríteni a külföldi utasnak (és azt visszakérni az adóhatóságtól), hogy kereskedelmi vagy nem kereskedelmi áruforgalomról volt-e szó, vagy – kereskedelmi áruforgalom esetén – a vámeljárást lefolytatták-e. Ez értelemszerűen megkönnyebbülést jelent valamennyi határmenti kereskedő számára.

Nyitott szálak

„Több olyan kérdés is felmerült az ügyben, amikben a bíróság nem foglalt állást. Így például az ítélet után sem egyértelmű, hogy végül is hol van a határa a magánutas és a kereskedelmi célú forgalomnak (mi fér bele a személyi- és útipoggyász fogalmába és mi nem)” – világít rá a Jalsovszky szakértője. „Ez azonban sokkal inkább olyan kérdés, amelyben az uniós jogalkotónak kellene megnyilvánulnia.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-03 11:48:28
Melyik beszállító ne ismerné a végeláthatatlannak tűnő procedúrát, amíg egy multi céghez bekerül? Sok esetben protekció vagy ismeretség nélkül szinte lehetetlen eljutni az illetékesig. Ezen próbál segíteni egy újonnan indult ingyenes online platform.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS