Mi történik akkor, ha valaki már hosszú ideje eltűnt? Hogyan lehet rendelkezni a személy vagyonáról? Lehet egy eltűnt személy után örökölni? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Még mielőtt azt gondolnád, hogy a rokonok csak az örökséget akarnák megszerezni, érdemes tisztán látni néhány jogi kérdést – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Egy személy tulajdonában lévő vagyon jogi ügyeit időről időre rendezni kellene. Gondolj például az eltűnt személy tulajdonát képező lakásra. Kinek kell fizetni a rezsi számlákat, kinek kell intézkednie a szükséges karbantartásról? Vagy ott van a cég kérdése, ha a személy vállalkozóként kereste korábban a kenyerét. Ki intézkedhet a cég nevében, ha például ő volt az ügyvezető? Ki jogosult a munkavállalókkal kapcsolatos nyilatkozatokat megtenni, ha ő maga volt a munkáltatói jogkör gyakorlója is? Ki rendelkezhet a személy bankszámlája felett? Ez csak néhány példa, de számos olyan helyzet adódhat, ahol bizony intézkedni kellene. Joggal merül fel az igény, hogy ezek a kérdések és az eltűnt személy vagyonának sorsa is megfelelően rendezhető legyen.
Az öröklésre sor kerülhet végintézkedés alapján vagy a törvény által előírt módon. Ám minden öröklés előfeltétele, hogy az örökhagyó halálát hivatalos okirat igazolja. Általában erre szolgál a halotti anyakönyvi kivonat. De mi történik akkor, ha valaki már hosszú ideje eltűnt, és senki nem tudja, hogy életben van-e és ha igen, akkor hol tartózkodik?
Egy eltűnt személy után elvileg örökölni sem lehet, hiszen nincs hivatalos irat, ami a halálát igazolná. Ám a bizonytalan helyzetek feloldásának lehetőségére a jogalkotó is gondolt.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna”.
Vagyis az eltűnést követő 5 év elteltével bíróságtól kérhető, hogy az eltűnt személyt hivatalosan holtnak nyilvánítsák. Ezt követően kerülhet sor az örökléssel kapcsolatos hagyatéki eljárásra az eltűnt, illetve hivatalosan már holtnak nyilvánított személy után.
Miután a személyt hivatalosan holtnak nyilvánították, az öröklésnél már nincs külön speciális szabály. Ha az eltűnt személy korábban végrendeletet készített, akkor az öröklésre az abban foglaltak szerint kerül sor. Végintézkedés hiányában pedig a törvény szerint kerül sor az öröklésre.
Az élet igazán váratlan fordulatokat is tartogathat. Nincs kizárva, hogy egy eltűnt személy akár hosszú évek után kerüljön elő. De mi történik, ha közben holtnak nyilvánították és a vagyona már az örököshöz került?
Ebben az esetben a helyzet bizony nem egyszerű. Hiszen mind az előkerült személy, mind pedig az örökös joggal gondolhatja, hogy a vagyon az övé.
A jog ilyen esetre kimondja, hogy „ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek”.
Ez azt jelenti, hogy már nem beszélhetünk a hagyatéki eljárásban megszületett hagyatékátadó végzés szerinti öröklésről. Ilyen esetben azonban sok további kérdés merülhet fel, melyek tisztázására komoly és lehet, hogy hosszadalmas jogi eljárás indul majd. Éppen ezért nem is érdemes találgatásokba bocsátkozni. Ha ilyen helyzetben találnád magad, mindenképpen javaslom, hogy fordulj ügyvédhez, aki segít eligazodni a szabályokban és képviselni az érdekeidet.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.