Külső vállalkozó bevonása: figyelni kell, mert a NAV is figyel

2019. 08. 13., 17:00

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Legyen szó vagyonvédelemről, árufeltöltésről vagy akár mezőgazdasági idénymunkákról, Magyarországon számos ágazatból hiányzik ma a megfelelő létszámú munkaerő. De megeshet az is, hogy a cég egy várandós kismamáját vagy egy hosszabb ideje lábadozó kollégáját kénytelen átmenetileg helyettesíttetni. Ilyenkor kézenfekvő megoldásként kínálkozik, hogy a hiányzó munkaerőt a cég egy külső vállalkozó bevonásával biztosítsa. Ez az átmeneti együttműködés gyakran egy vállalkozási vagy megbízási szerződés formájában ölt testet, amely révén az adott feladatot a vállalkozó saját munkavállalóival végzi el – legtöbb esetben a megrendelő székhelyén és telephelyén.

Az áfa-probléma

Mi lehetett a gond az ilyen szerződéssel? Az, hogy egy adóellenőrzés során a NAV arra a következtetésre juthat: a szerződés sokkal inkább a munkaerő-kölcsönzés, mintsem a vállalkozási vagy a megbízási szerződés jellemzőit hordozza magán, és ezért azt átminősíti. Márpedig a vállalkozási/megbízási, illetve a munkaerő-kölcsönzési megállapodás kezelése az áfa-rendszerben eltérő. Míg ugyanis az előző kategóriába tartozó szerződések az általános, egyenes áfáztatási körbe tartoznak, addig a munkaerő-kölcsönzés fordítottan adózik.

„Ezért ezek a vállalkozási/megbízási szerződések a megrendelő számára komoly adózási kockázattal járnak. Ha ugyanis a NAV úgy találja, hogy a felek valójában munkaerő-kölcsönzésben állapodtak meg, úgy a megrendelő a szolgáltató által felszámított áfát nem vonhatja le, és nála áfahiány jelentkezik” – ismerteti dr. Veres Dániel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. „Ha az ellenőrzés során a szolgáltató együttműködik a megrendelővel és hajlandó a számláját módosítani, úgy az ellenőrzés alacsonyabb adóhiánnyal és egy mérsékelt bírsággal megúszható. Ha azonban a vállalkozó már nem elérhető, a kifogásolt szerződés már több évre nyúlik vissza, a vállalkozó rosszhiszemű, vagy bármely egyéb technikai probléma adódik, úgy a súlyosabb megállapítások aligha elkerülhetőek.”

Mikor munkaerő-kölcsönzés, mikor vállalkozás?

Márpedig nem egyszerű megállapítani, hol húzódnak a két szerződéstípus határai. Fogódzót nyújthat egyrészt a Munka Törvénykönyve, amely szerint a munkáltató jogosult munkavállalóját átmenetileg eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni – ennek tartama azonban az évi negyvennégy napot nem haladhatja meg. Jelenti ez azt, hogy az ezen időszakot meghaladó, más munkahelyen vagy munkáltatónál való foglalkoztatás már automatikusan munkaerő-kölcsönzésnek minősül? Nem feltétlenül. Ehhez ugyanis a kirendelés egyéb körülményeit is figyelembe kell venni, így például azt is, hogy a munkavállalót kifejezetten ezzel a céllal vették-e fel.

„Az elhatárolás kérdésében iránymutatást adhatnak a közelmúltban napvilágot látott bírósági ítéletek is” – folytatja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője. „Ezek szerint – abban a tekintetben, hogy egy megállapodás vállalkozási szerződésnek vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősül-e – nem mindegy, hogy a munkavállalót csak egy meghatározott projekt erejéig foglalkoztatják a másik helyen, vagy általános jelleggel, ismétlődő feladatok elvégzésére.”

Az elhatárolásnál szintén figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó – a munkavállaló személyes munkavégzésén túlmenően – képviseltetve van-e a megrendelőnél. Ha a megrendelő szabadon, kötöttségek nélkül utasíthatja a munkavállalót, úgy ez is a munkaerő-kölcsönzés jelleget erősíti. Szintén jelentősége van annak, hogy a munkavállaló munkáját melyik szerződő fél szervezi meg, biztosít-e a vállalkozó pótlást arra az esetre, ha a munkavállaló megbetegszik vagy szabadságra megy, ki biztosítja a munkavégzés eszközeit (pl. ki adja a takarítószerszámokat) és nem utolsó sorban annak, hogy a felek mi alapján számítják ki a vállalkozási díjat (projektalapon vagy az átadott munkavállalók létszámának arányában). „Sajnos a gyakorlatban ezek a feltételek nem mindig koherensek, így ritkán mutatnak egyértelműen az egyik vagy a másik szerződéstípus irányába” – mondja dr. Veres Dániel.

Hogyan érdemes eljárni?

A munkaerő-kölcsönzés egy jogilag szigorúan szabályozott tevékenység. A kölcsönbeadó cégnek szerepelnie kell az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában, amihez pedig szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezért a feleknek – hacsak a szolgáltató nem kíván kifejezetten ilyen tevékenységet üzletszerűen és rendszeresen folytatni – érdemes arra törekedniük, hogy megállapodásukat egy megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között fogalmazzák meg. Ahhoz azonban, hogy ez a törekvés egy adóhatósági – vagy akár egy munkaügyi – ellenőrzés során is megállja a helyét, célszerű a munkaerő-kölcsönzés fent megfogalmazott jellegzetességeit a lehető legnagyobb mértékben elkerülni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS