Külső vállalkozó bevonása: figyelni kell, mert a NAV is figyel

2019. 08. 13., 17:00

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Legyen szó vagyonvédelemről, árufeltöltésről vagy akár mezőgazdasági idénymunkákról, Magyarországon számos ágazatból hiányzik ma a megfelelő létszámú munkaerő. De megeshet az is, hogy a cég egy várandós kismamáját vagy egy hosszabb ideje lábadozó kollégáját kénytelen átmenetileg helyettesíttetni. Ilyenkor kézenfekvő megoldásként kínálkozik, hogy a hiányzó munkaerőt a cég egy külső vállalkozó bevonásával biztosítsa. Ez az átmeneti együttműködés gyakran egy vállalkozási vagy megbízási szerződés formájában ölt testet, amely révén az adott feladatot a vállalkozó saját munkavállalóival végzi el – legtöbb esetben a megrendelő székhelyén és telephelyén.

Az áfa-probléma

Mi lehetett a gond az ilyen szerződéssel? Az, hogy egy adóellenőrzés során a NAV arra a következtetésre juthat: a szerződés sokkal inkább a munkaerő-kölcsönzés, mintsem a vállalkozási vagy a megbízási szerződés jellemzőit hordozza magán, és ezért azt átminősíti. Márpedig a vállalkozási/megbízási, illetve a munkaerő-kölcsönzési megállapodás kezelése az áfa-rendszerben eltérő. Míg ugyanis az előző kategóriába tartozó szerződések az általános, egyenes áfáztatási körbe tartoznak, addig a munkaerő-kölcsönzés fordítottan adózik.

„Ezért ezek a vállalkozási/megbízási szerződések a megrendelő számára komoly adózási kockázattal járnak. Ha ugyanis a NAV úgy találja, hogy a felek valójában munkaerő-kölcsönzésben állapodtak meg, úgy a megrendelő a szolgáltató által felszámított áfát nem vonhatja le, és nála áfahiány jelentkezik” – ismerteti dr. Veres Dániel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. „Ha az ellenőrzés során a szolgáltató együttműködik a megrendelővel és hajlandó a számláját módosítani, úgy az ellenőrzés alacsonyabb adóhiánnyal és egy mérsékelt bírsággal megúszható. Ha azonban a vállalkozó már nem elérhető, a kifogásolt szerződés már több évre nyúlik vissza, a vállalkozó rosszhiszemű, vagy bármely egyéb technikai probléma adódik, úgy a súlyosabb megállapítások aligha elkerülhetőek.”

Mikor munkaerő-kölcsönzés, mikor vállalkozás?

Márpedig nem egyszerű megállapítani, hol húzódnak a két szerződéstípus határai. Fogódzót nyújthat egyrészt a Munka Törvénykönyve, amely szerint a munkáltató jogosult munkavállalóját átmenetileg eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni – ennek tartama azonban az évi negyvennégy napot nem haladhatja meg. Jelenti ez azt, hogy az ezen időszakot meghaladó, más munkahelyen vagy munkáltatónál való foglalkoztatás már automatikusan munkaerő-kölcsönzésnek minősül? Nem feltétlenül. Ehhez ugyanis a kirendelés egyéb körülményeit is figyelembe kell venni, így például azt is, hogy a munkavállalót kifejezetten ezzel a céllal vették-e fel.

„Az elhatárolás kérdésében iránymutatást adhatnak a közelmúltban napvilágot látott bírósági ítéletek is” – folytatja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője. „Ezek szerint – abban a tekintetben, hogy egy megállapodás vállalkozási szerződésnek vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősül-e – nem mindegy, hogy a munkavállalót csak egy meghatározott projekt erejéig foglalkoztatják a másik helyen, vagy általános jelleggel, ismétlődő feladatok elvégzésére.”

Az elhatárolásnál szintén figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó – a munkavállaló személyes munkavégzésén túlmenően – képviseltetve van-e a megrendelőnél. Ha a megrendelő szabadon, kötöttségek nélkül utasíthatja a munkavállalót, úgy ez is a munkaerő-kölcsönzés jelleget erősíti. Szintén jelentősége van annak, hogy a munkavállaló munkáját melyik szerződő fél szervezi meg, biztosít-e a vállalkozó pótlást arra az esetre, ha a munkavállaló megbetegszik vagy szabadságra megy, ki biztosítja a munkavégzés eszközeit (pl. ki adja a takarítószerszámokat) és nem utolsó sorban annak, hogy a felek mi alapján számítják ki a vállalkozási díjat (projektalapon vagy az átadott munkavállalók létszámának arányában). „Sajnos a gyakorlatban ezek a feltételek nem mindig koherensek, így ritkán mutatnak egyértelműen az egyik vagy a másik szerződéstípus irányába” – mondja dr. Veres Dániel.

Hogyan érdemes eljárni?

A munkaerő-kölcsönzés egy jogilag szigorúan szabályozott tevékenység. A kölcsönbeadó cégnek szerepelnie kell az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában, amihez pedig szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezért a feleknek – hacsak a szolgáltató nem kíván kifejezetten ilyen tevékenységet üzletszerűen és rendszeresen folytatni – érdemes arra törekedniük, hogy megállapodásukat egy megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között fogalmazzák meg. Ahhoz azonban, hogy ez a törekvés egy adóhatósági – vagy akár egy munkaügyi – ellenőrzés során is megállja a helyét, célszerű a munkaerő-kölcsönzés fent megfogalmazott jellegzetességeit a lehető legnagyobb mértékben elkerülni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-05 16:13:00
A háborúban álló szomszédos ország egyik automatizálással foglalkozó vállalata saját fejlesztésű megoldást kínál a termőföldek aknamentesítésére. Sok korábbi hadszínteret újra gazdálkodásra alkalmassá tehetnek a robottraktorok.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS