Különleges adóalap-csökkentési lehetőség jelenhet meg a társasági adóban

2022. 07. 11., 16:23

Az Európai Bizottság nemrég publikált irányelv-tervezetének értelmében a tagállamoknak lehetőséget kellene biztosítaniuk a társasági adó rendszereikben arra, hogy az adózók egy vélelmezett kamatráfordítással csökkentsék adóalapjukat abban az esetben, ha kölcsönfinanszírozás helyett tőkejuttatásban részesülnek.

Az irányelv-tervezet alapvetően abból a célból született meg, hogy mérsékelje a kölcsönfinanszírozás adóelőnyeit a tőkefinanszírozáshoz képest. Az általános szabályok szerint a kölcsönök után fizetett kamat jellemzően levonható a társasági adó alapjából, míg a tőkefinanszírozás bevonásához nem kapcsolódik olyan tétel, amely csökkentené egy társaság adófizetési kötelezettségét.

Ennek megfelelően az idegen tőkéből történő forrás-bevonás sok esetben jellemzőbb a társaságoknál, ugyanakkor a túlzott mértékű eladósodottság működési, illetve cash-flow problémákat okozhat az egyes adózóknál, amelyeknek az összesített hatása makrogazdasági szinten is hatással lehet a gazdasági növekedésre.

Az Európai Bizottság ebből kifolyólag fontosnak tartja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények közt a tőkefinanszírozás ne részesüljön hátrányban a kölcsönfinanszírozáshoz képest.

„A tőkefinanszírozást az irányelv-tervezet alapvetően két módszerrel tenné vonzóbbá adózási szempontból. Egyfelől bevezetésre kerülne egy – néhány EU tagállamban már régóta alkalmazott – vélelmezett kamatráfordítás, amely a saját tőkéjük növekedése után illetné meg a társaságokat. Másfelől, a már meglévő kamatlevonhatósági szabályok egészülnének ki további korlátokkal annak érdekében, hogy a kölcsönfinanszírozás kevésbé vonzó opció legyen a cégek számára” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A vélelmezett kamatráfordítás összegét egy speciális kamatláb alkalmazásával kellene meghatározni, amely tartalmazná egyrészt az adott országra, illetve devizára irányadó, 10 éves futamidőre vonatkozó kockázatmentes hozamot, valamint egy kockázati prémiumot, amely az irányelv-tervezet értelmében kezdetben 1 százalék lenne (1,5 százalék kis-, és középvállalkozások esetében). A vélelmezett kamatráfordítást egy 10 éves periódus során lehetne levonásba helyezni, de egy adott évben maximum az adott évi EBITDA 30 százalékát meg nem haladó mértékben. A vélelmezett kamatráfordítás (akár az előbbi felső korlát, akár az adóalap meghaladása miatt) le nem vonható részének időbeli továbbvitelére speciális szabályok vonatkoznának.

„Emellett a tervezet igyekezne elkerülni az esetleges visszaéléseket is, ezért bizonyos tőkenövekményekkel (például kapcsolt vállalkozásoktól származó részesedés-apporttal) kapcsolatban nem engedné igénybe venni a vélelmezett kamatráfordítás levonását, és alapvetően a kedvezmény visszafizetését rendelné el abban az esetben, ha a kedvezmény igénybevételét követően a saját tőke összege csökkenne” – tette hozzá Reich András, a Deloitte szenior menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 10., 12:25
Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint a következő hónapokban a bejelentett kormányzati intézkedések rajzolhatják át a piaci viszonyokat, az olcsóbb finanszírozás miatt felértékelődhetnek az új lakások, a fővárosban viszont a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát egyre nagyobb akadályt jelenthet.
2026. 11. 09., 16:20
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS