Különleges adóalap-csökkentési lehetőség jelenhet meg a társasági adóban

2022. 07. 11., 16:23

Az Európai Bizottság nemrég publikált irányelv-tervezetének értelmében a tagállamoknak lehetőséget kellene biztosítaniuk a társasági adó rendszereikben arra, hogy az adózók egy vélelmezett kamatráfordítással csökkentsék adóalapjukat abban az esetben, ha kölcsönfinanszírozás helyett tőkejuttatásban részesülnek.

Az irányelv-tervezet alapvetően abból a célból született meg, hogy mérsékelje a kölcsönfinanszírozás adóelőnyeit a tőkefinanszírozáshoz képest. Az általános szabályok szerint a kölcsönök után fizetett kamat jellemzően levonható a társasági adó alapjából, míg a tőkefinanszírozás bevonásához nem kapcsolódik olyan tétel, amely csökkentené egy társaság adófizetési kötelezettségét.

Ennek megfelelően az idegen tőkéből történő forrás-bevonás sok esetben jellemzőbb a társaságoknál, ugyanakkor a túlzott mértékű eladósodottság működési, illetve cash-flow problémákat okozhat az egyes adózóknál, amelyeknek az összesített hatása makrogazdasági szinten is hatással lehet a gazdasági növekedésre.

Az Európai Bizottság ebből kifolyólag fontosnak tartja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények közt a tőkefinanszírozás ne részesüljön hátrányban a kölcsönfinanszírozáshoz képest.

„A tőkefinanszírozást az irányelv-tervezet alapvetően két módszerrel tenné vonzóbbá adózási szempontból. Egyfelől bevezetésre kerülne egy – néhány EU tagállamban már régóta alkalmazott – vélelmezett kamatráfordítás, amely a saját tőkéjük növekedése után illetné meg a társaságokat. Másfelől, a már meglévő kamatlevonhatósági szabályok egészülnének ki további korlátokkal annak érdekében, hogy a kölcsönfinanszírozás kevésbé vonzó opció legyen a cégek számára” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A vélelmezett kamatráfordítás összegét egy speciális kamatláb alkalmazásával kellene meghatározni, amely tartalmazná egyrészt az adott országra, illetve devizára irányadó, 10 éves futamidőre vonatkozó kockázatmentes hozamot, valamint egy kockázati prémiumot, amely az irányelv-tervezet értelmében kezdetben 1 százalék lenne (1,5 százalék kis-, és középvállalkozások esetében). A vélelmezett kamatráfordítást egy 10 éves periódus során lehetne levonásba helyezni, de egy adott évben maximum az adott évi EBITDA 30 százalékát meg nem haladó mértékben. A vélelmezett kamatráfordítás (akár az előbbi felső korlát, akár az adóalap meghaladása miatt) le nem vonható részének időbeli továbbvitelére speciális szabályok vonatkoznának.

„Emellett a tervezet igyekezne elkerülni az esetleges visszaéléseket is, ezért bizonyos tőkenövekményekkel (például kapcsolt vállalkozásoktól származó részesedés-apporttal) kapcsolatban nem engedné igénybe venni a vélelmezett kamatráfordítás levonását, és alapvetően a kedvezmény visszafizetését rendelné el abban az esetben, ha a kedvezmény igénybevételét követően a saját tőke összege csökkenne” – tette hozzá Reich András, a Deloitte szenior menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-07 12:18:09
Az adóhatóság nemrég tette közzé a 2022-es vizsgálatairól szóló összefoglalóját. Az évkönyvből az adóhatóság ellenőrzési kapacitását és hatékonyságát alátámasztó statisztikákon túl az elmúlt éveket érintő és a jövőt előrevetítő tendenciák is leszűrhetők.
2023-06-07 11:18:38
Rekordot döntött idén az első három hónapban az utasbiztosítások díjbevétele. Azok a magyarok, akiknek telik rá, ismét utaznak, és többet költenek erre, mint korábban bármikor – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS