Külföldön van számlája? Az szja bevallásban szerepeltetnie kell jövedelmeit

2019. 05. 03., 17:55

2019. január elsejétől a NAV több mint 100 országból kap adatot automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi számlájáról. Az adóhivatal idei ellenőrzési terve alapján, az adóhatóság ezeket az adatokat össze fogja vetni az adózó szja bevallásában szereplő adatokkal és amennyiben a bevallásban egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen szerepelnek a külföldi jövedelmek, akkor jogkövetési vizsgálatot fog végezni az adózóknál – hívja fel a figyelmet Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője.

A személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kevesebb, mint egy hónap áll rendelkezésre. A NAV minden adózónak elkészíti az szja-bevallási tervezetét, akiről kifizetői, munkáltatói adattal rendelkezik. Emiatt az szja-bevallás-tervezet csak azokat az adatokat tartalmazza, amelyekről az adóhatóság kifizetői adatszolgáltatással rendelkezik, például magyarországi munkáltatótól vagy magyar bankoktól, befektetési szolgáltatóktól stb. Ugyanakkor az szja-bevallás helyes tartalma, szükséges kiegészítése a magánszemély felelőssége! Ha valakinek külföldről származik jövedelme, szinte biztos lehet benne, hogy az szja-bevallás-tervezetet módosítania kell! – figyelmeztet friss bejegyzésében Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője.

A külföldi jövedelmeket kiemelten figyeli a NAV!

A NAV 2019. évre szóló ellenőrzési tervében kihangsúlyozta, hogy az adóhatóság idén kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi, automatikus információcsere révén beérkezett adatokra. Mivel a NAV ezeket a külföldről származó – a külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál betéti számlával, értékpapírszámlával rendelkező magánszemélyekre vonatkozó – információkat összeveti a magánszemélyek szja-bevallásában szereplő adatokkal, könnyedén kiszűrheti a nem megfelelő mértékű adót fizető, vagy egyáltalán nem adózó adóalanyokat. Ők lesznek a jogkövetést segítő eljárások egyik fő célcsoportja.  Ezért a külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál számlával rendelkező magánszemélyeknek különösen ajánlott nagyobb figyelmet fordítani a 2019. évi szja-bevallás helyes kitöltésére, illetve esetlegesen a korábbi évek önellenőrzésére!

Tapasztalataink alapján a magánszemélyek gyakran élnek abban a tévhitben, hogy ha külföldön értékpapírszámlával rendelkeznek, de nem történik pénzkivonás, akkor nem keletkezik jövedelmük. Ez azonban nem így van. Ha értékpapír-értékesítésre, beváltásra kerül, vagy a papír után hozamkifizetés történik, akkor az Szja-törvény rendelkezései szerint adóköteles jövedelem keletkezik (keletkezhet), még abban az esetben is, ha az értékesítésből, beváltásból, hozamból keletkezett pénz ismét azonnal befektetésre kerül. Az, hogy egy portfolió összességében veszteséggel zár, szintén nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

A külföldi bank által kimutatott nyereség nem azonos az szja szerinti jövedelemmel

A külföldi bankok, befektetési szolgáltatók összesítő kimutatásaikban természetesen nem a magyar szabályok szerint határozzák meg az ügyleti nyereséget/veszteséget. A magyar szabályok szerint meghatározott jövedelem bármelyik irányban jelentős mértékben eltérhet a külföldi bank igazolásán szereplő értéktől.

Tegyük fel például, hogy egy svájci bank 2018. január 4-én 10 000 CHF értékben vásárol befektetési jegyet a magánszemély javára, majd ezek a befektetési jegyek 2018. szeptember 4-én 12 000 CHF-ért tőzsdén eladásra kerülnek. A svájci bank által kiállított igazoláson 2 000 CHF árfolyamnyereség kerül kimutatásra. Bár kézenfekvőnek tűnik, hogy mekkora az ebben az esetben szerzett jövedelem, az Szja-törvény szerint azonban több szempont is befolyásolja ennek nagyságát.  Az értékpapír típusától és a kereskedés helyétől függően kell meghatározni a jövedelem pénznemét, a bevétel és a ráfordítás árfolyamát, illetve az értékpapír típusa és bizonyos esetben a kereskedés helye dönti el, hogy egy ügyleti veszteséget figyelembe lehet-e venni adóalapot csökkentő tételként. Így például a fenti példában az Szja-törvény szerint az értékpapír értékesítéséből származó jövedelem 870 720 forint lesz.  

Az információcserével a NAV ezekhez az adatokhoz jut hozzá

Az automatikus információcsere keretében a NAV a külföldi számlákra vonatkozóan az alábbi adatokat kapja meg:

  • A számlatulajdonos, neve, címe, adóazonosító jele, születési helye és ideje.
  • A pénzügyi számla száma és annak típusa.
  • A számlát vezető pénzügyi intézmény neve és azonosító száma.
  • A számla adóév utolsó napján fennálló egyenlege.
  • Az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege.
  • A számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bevétel bruttó összege.

Az adóhatóság tehát nem csak a számlák egyenlegét látja, hanem arról is tudomást szerez, ha valaki értékpapírszámlával rendelkezik, és azon történt tranzakció, amelynek Magyarországon adóvonzata van. Még mielőtt a NAV kopogtatna az ajtón, azoknak a magánszemélyeknek, akik külföldön rendelkeznek értékpapírszámlával, érdemes egy adószakértővel konzultálni, aki megállapítja, hogy keletkezett-e olyan jövedelem, amely után Magyarországon személyi jövedelemadót kell fizetni, és ha igen, mekkora ennek a mértéke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS