Külföldiek magyarországi részesedésszerzése: most már örökre engedélyköteles?

2022. 11. 17., 11:18

Több mint két évvel ezelőtt, átmeneti szabályként lett engedélyköteles a külföldiek magyar társaságban való részesedésszerzése. A szabály időközben állandósulni látszik, azonban jogértelmezési kérdések sokasága nem került még megválaszolásra. A piaci szereplők egy része beletörődéssel, mások viszont komoly ellenérzéssel követik a folyamatot. Az eddigi fejleményeket a Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze.

Átmeneti vagy állandó?

A Covid járvány első hulláma idején, átmeneti jelleggel került bevezetésre az a szabály, mely szerint külföldiek magyar társaságban való, bizonyos összeghatárt meghaladó részesedésszerzéséhez a felek kötelesek megszerezni az ITM (ma TIM) „jóváhagyó tudomásul vételét”, azaz, lényegében engedélyét. A szabály a Covid által okozott veszélyhelyzethez volt kötve és annak hatálya eredetileg a veszélyhelyzet végéig tartott volna. A veszélyhelyzet folyamatos meghosszabbodásával azonban a szabály eredeti véghatárideje is folyamatosan kitolódott. Ráadásul, miközben a Covid veszélyhelyzet megszűnt, egy pár hónappal ezelőtti új törvény „átcsempészte” a szabályozást és azt a veszélyhelyzettől függetlenné, határozatlan idejűvé tette. Mostani állapot szerint úgy tűnik, az engedélyeztetési kötelezettség akár örökké velünk maradhat.

A szabályozásban rejlő bizonytalanságok

Időközben nem mérséklődtek a jogszabályt körülvevő értelmezési nehézségi kérdések sem. Talán nem véletlenül, az engedélyeztetési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályt úgy alkották meg, hogy a felek a saját értelmezésére van bízva, hogy egy adott ügylet a hatálya alá tartozik-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy az engedélyeztetés elmaradása az ügylet érvénytelenségéhez és súlyos bírságokhoz vezethet, az ügyletben eljáró jogászok a legtöbbször akkor is ajánlják a minisztériumi jóváhagyás iránti kérelem benyújtását, ha az adott iparág nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi szempontok szerint logikusan egyébként nem tartozna a kulcsfontosságúak közé.

„Nem oldódott fel több olyan jogértelmezési nehézség sem, amely már a kezdetek kezdete óta kíséri az engedélyezési kötelezettséget – emeli ki Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvéde. – Így nincs például. még egyértelmű miniszteri megerősítés arra, hogy ha nem társasági részesedés, hanem eszközök képezik a tranzakció tárgyát, európai felek között valóban nincs szükség engedélyeztetésre. Szintén számos bizonytalanság övezi a csoportokon beüli tranzakciókat, mikor kell hatósági engedély és mikor nem. Abban sem egyértelmű a hatóság állásfoglalása, hogy mi történik, ha egy vételi jogot még a szabály hatálybalépése előtt alapítottak, de a jog gyakorlása azt követően történik. De abban sem, hogy az engedélyezés a vételi jog alapításakor vagy gyakorlásakor áll-e be.”

A minisztérium gyakorlata

Bár hivatalos statisztikák nincsenek, a jelenlegi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a minisztérium csak kivételes esetekben avatkozik bele a felek autonómiájába. Pár olyan eset ismert csak, amikor a minisztérium nem adta meg jóváhagyását. A háborús helyzet és az azzal összefüggésben közelgő gazdasági krízis azonban érezhetően növelheti a visszautasított ügyletek számát.

Nem szabad elfeledkezni arról az adminisztrációs teherről sem, amit az engedélyezés ró a felekre. Ráadásul, az eljárás jelentősen késlelteti az ügyletek zárását is.

Megszoksz vagy megszöksz?

Bár hasonló engedélyeztetési kötelezettséget az EU szinte valamennyi tagállama előír, a magyar rendszer valamennyi EU rendelkezéscsomag közül az egyik (ha nem a) legszigorúbb – nem is beszélve a már említett értelmezési dilemmákról és a homályos alkalmazási körről. Míg a piac szereplőinek nagy része kénytelen-kelletlen megbékélt a szabályrendszerrel, mások még mindig a magánautonómiába való durva állami beavatkozásnak tartják az engedélyezési kötelezettséget, és nehezen tudnak együtt élni vele.

„Az utóbbi kategóriába tartozóknak jó hírt jelenthet egy szeptemberben hatályba lépett szabály, mely szerint egy magyar társaság most már átalakulhat külföldi társasággá és ezáltal kikerülhet az engedélyeztetési jogszabály köréből. Az egy más kérdés, hogy egy ilyen határon túl átköltözés komoly adminisztrációval, költséggel és jelentős időráfordítással jár - vannak azonban már olyan piaci szereplők, akik szerint megéri a költözés” – mondja Bekó Ágnes.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.