Külföldiek magyarországi munkabérére vonatkozó adózási szabályok

2019. 10. 21., 11:02

A külföldiek magyarországi munkavégzésével kapcsolatban az adófizetési kötelezettséget az adójogi illetőség, illetve a kettős adózást elkerülő egyezmény megléte, vagy hiánya alapvetően befolyásolja. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary foglalta össze.

A külföldi munkavállaló foglalkoztatásához és bejelentéséhez elengedhetetlen a magyar TAJ  kártya és adóazonosító jel igénylése, illetve az adókötelezettség tisztázása – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Az illetőség kérdése

Az adókötelezettség megállapításához első lépésként azt kell meghatározni, hogy a Magyarországra érkező magánszemély melyik országban rendelkezik adójogi illetőséggel. Ennek eldöntéséhez, először az érintett országok belső, nemzeti szabályait kell megvizsgálni. Amennyiben a nemzeti adójogszabályok alapján a magánszemély csak az egyik államban minősül belföldi illetőségűnek, akkor az illetőség helye egyértelmű, e tekintetben további vizsgálódásra nincs szükség.

Gyakran előfordul azonban, hogy a nemzeti előírások alapján egy magánszemély mindkét országban illetőséggel bír. Ilyen esetben meg kell néznünk, hogy az adott állammal Magyarország kötött-e a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Amennyiben igen, a tényleges illetőség kérdését az egyezmény alapján jellemzően:

  • az állandó lakóhely, a létérdek központja,
  • a szokásos tartózkodási hely vagy
  • az állampolgárság alapján kell megállapítani.

Bár ez egy könnyű kérdésnek tűnik, az OECD Modellegyezményhez kiadott kommentár alapján nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy egyértelműen megállapíthassuk az illetőség helyét. Tapasztalataink alapján, ha a megadott szempontrendszer mentén körültekintően elvégezzük a vizsgálatot, akkor szinte mindig egyértelműen meg lehet határozni az illetőség helyét. Abban az esetben, ha ez mégsem lehetséges a munkavállaló kapcsán, a kérdésben a két állam illetékes hatóságai döntenek egyeztető eljárás keretében.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában, amennyiben a nemzeti szabályok alapján a magánszemély mindkét államban belföldi illetőségűnek minősül, akkor előfordulhat az az eset, hogy a magánszemély mindkét országban belföldi illetőséggel rendelkezik, és mindkét ország megadóztatja ugyanazt a jövedelmet.

Az illetőség kérdésének azért is szenteltem ekkora figyelmet, mert ha az helytelenül kerül megállapításra, a magánszemélynek adóhiánya keletkezik legalább az egyik államban, amely az adóhiány megfizetési kötelezettségén túl egyéb szankciókat is vonhat maga után (például késedelmi pótlék, mulasztási bírság).

Adófizetés helye egyezményes ország esetén

Amennyiben a magánszemély olyan országból érkezik, amellyel hazánk kötött kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezményt, az adófizetés helyét minden esetben az egyezmény alapján kell meghatározni.

Olyan esetben, amikor a magánszemély illetőségének helye, illetve a munkavégzés helye elválik egymástól, a munkaviszonyból származó jövedelem – főszabály szerint – a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható. Tehát ha egy külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon végez munkát, akkor a jövedelem főszabály szerint Magyarországon lesz adóköteles.

Ez alól az az eset képez kivételt, ha a külföldi illetőségű magánszemély átmeneti jelleggel végez munkát Magyarországon, és a következő feltételek mindegyike teljesül:

  • a magánszemély maximum 183 napot tölt Magyarországon (azt, hogy a 183 napot adóéven belül kell vizsgálni, vagy az adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban, mindig az adott egyezmény szövege dönti el);
  • a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű Magyarországon;
  • a díjazás költségét nem a munkáltató Magyarországon lévő telephelye viseli.

Itt nagy kockázatot jelent, hogy az adózók sok esetben automatikusan azt a társaságot tekintik munkáltatónak, aki a munkaszerződésben ekként van megjelölve, és nem végzik el az ún. integrációs tesztet. Ez azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági értelemben vett munkáltató személyét meg lehessen határozni. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények világában ugyanis munkáltató alatt a gazdasági munkáltatót, és nem a jogi munkáltatót kell érteni.

Könnyen előfordulhat olyan eset, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt külföldi munkáltatója 183 napnál rövidebb időre küldi ki egy magyar társasághoz, a magánszemély tevékenysége azonban szervesen integrálódik a magyar társaság tevékenységébe. Ennek következtében a magyar társaságot kell a gazdasági munkáltatónak tekinteni és a kiküldetés első napjától beáll Magyarországon az adófizetési kötelezettség.

Adófizetés helye nem egyezményes ország esetén

Amennyiben az érintett országgal Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezményt, akkor mind a magánszemély illetőségét, mind a magyarországi adófizetési kötelezettséget a belföldi jogszabály alapján kell meghatározni:

Belföldi illetőségű magánszemély valamennyi jövedelme adóköteles Magyarországon.

Külföldi illetőségű magánszemély kizárólag a belföldről származó jövedelme után köteles Magyarországon adót fizetni.

Ahogy korábban említettem, egyezmény hiányában előfordulhat, hogy egy magánszemély több országban is belföldi illetőségűnek minősül a nemzeti szabályok alapján, és több ország is megadóztatja ugyanazt a jövedelmet. Ennek a helyzetnek az orvoslására a magyar törvény tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor a számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a külföldi jövedelem adóalapjának a belföldi adómértékkel megállapított összege.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS