Csak két dolog biztos a világon: az adók és a halál. A régi bölcsességnek a közel egy évtizede megjelent kriptoeszközök különös aktualitást adnak, hiszen nem csak működésük és adózásuk, de öröklésük is speciális. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.
A jelentősebb kriptovaluták (Bitcoin, Ethereum stb.) minden eddiginél szélesebb körű befektetői népszerűségnek örvendenek. Ennek az oka többek között a kibocsájtásra kerülő kriptoeszközök számának és/vagy kibocsájtási sebességének limitált volta, ami a felhasználók számának növekedése esetén az eszközöknek a felértékelődését eredményezheti, a spekulációs célú befektetés mellett – kezdi friss bejegyzését dr. Jaczkó Géza ügyvéd, az RSM Hungary szakértője.
Ezek a tulajdonságok az egyéb előnyök – gyors, két fél közötti közvetlen tranzakciós lehetőség, megbízhatóság és programozhatóság – és a közgondolkodás szerint korlátlannak tartott jegybanki pénznyomtatási lehetőségekkel kapcsolatos inflációs félelmek miatt, sok hosszútávú befektetést kereső számára rendkívül vonzóak. További vonzerő, hogy a magánszemélyek mellett intézményi befektetők is megjelentek ezen a piacon.
Kriptoeszközök és adózási szabályok
A kriptovaluták jellemzője értékük rendkívüli volatilitása és kockázata, ami egyebek mellett a jogi szabályozás nehézségére és hiányára is visszavezethető. A kriptopénzek folyamatosan növekvő népszerűségét és széleskörű terjedését a magyar jogalkotás is felismerte, a legújabb adócsomag tervezetében megtalálható a kriptoeszközök első tételes hazai szabályozása.
A kriptovalutával foglalkozók köréből gyakran hallani olyan aggodalmakat, miszerint a kriptovaluták szabályozása kedvezőtlenül hathat a kereskedési volumenekre és árakra, illetve elfojthatják a területen az innovációt. A szabályozás megjelenése ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy a kriptovaluták itthoni térnyerése tovább gyorsul, éppen a jogbizonytalanság csökkenése miatt.
A benyújtott törvényjavaslat a kriptovaluták és hasonló eszközök meghatározására a kriptoeszköz fogalmát vezeti be a magyar jogrendszerbe. Eszerint kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy más hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Ennek megfelelően a kriptovaluták nem minősülnek pénznek, értékpapírnak vagy követelésnek, hanem átruházható eszközként kerültek kategorizálásra. Ezzel a gyakorlatias adójogi megközelítéssel várhatóan a más jogi területeken történő kezelhetőség is könnyebbé válhat.
Kedvezőbb adóterhek jönnek a kriptovalutáknál
A benyújtott adócsomag tervezetben a kriptovalutákkal folytatott ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerülne a személyijövedelem-adó rendszerébe.
A tervezett új szabályozás szakít a korábbi bizonytalansággal és a jelenleginél jelentősen kedvezőbb adózást tesz majd lehetővé. A magánszemély által kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben elért ügyleti nyereség után kell majd 15 százalék szja-t fizetni, azaz a költségek elszámolhatóak lesznek és emellett lehetőség lesz a korábbi évek veszteségeinek a figyelembevételére is.
További fontos szabály, hogy a tervezet szerint adóköteles kriptoeszközzel végrehajtott ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz nem kriptoeszközre kerül átváltásra, mindaddig amíg kriptoeszközt kriptoeszközre váltanak át, az ügylet nem eredményez adókötelezettséget.
Fontos, hogy a javaslat szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek az az ügylet minősül, amelyben magánszemély ruház át, illetve enged át kriptoeszközöket bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügylet keretében, és ebből nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket.
Ezzel kapcsolatosan tisztázandó kérdés lesz, hogy pontosan melyek azok a feltételek, amelyek alapján a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek nem minősülnek zártkörűnek és milyen szabály lesz alkalmazandó abban az esetben, ha a kriptoeszközök átruházására, átengedésére zártkörű ügylet során kerül sor.
A szabályozás várhatóan 2022-től lép életbe, azonban a múltra vonatkozóan is tartalmaz egyfajta amnesztiát, miszerint, aki elévülési időn belül kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel szerzett adóköteles jövedelmét korábban nem vallotta volna be, ezt utólagosan, jogkövetkezmények nélkül megteheti a 2022. évi személyi jövedelemadó bevallásában, már a kedvező, új szabályozás szerint.
A törvénytervezet meghatározza a kriptoeszközök megszerzésének különféle módjait is. Eszerint kriptoeszköz megszerezhető:
A kriptoeszköz tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként történő elfogadása lehetőségének jogszabályba iktatása egyúttal az első fontos hazai lépés lehet a kriptoeszközök fizetési módként történő elismeréséhez is.
Hogyan örökölhetők, örökíthetők a kriptoeszközök?
A törvényjavaslat elfogadása jelentős lépés az adóelkerülés ellen. Kérdés, hogy a bejelentett adózási rendszer megfelelő módon ösztönzi-e emellett a külföldi befektetések Magyarországra terelését is? A bejelentés szerinti 15 százalékos adómérték ugyan a legtöbb európai államban alkalmazotthoz képest alacsonyabb, viszont egyes európai államokban (Málta, Portugália, Szlovénia, Németország) magánszemélyek esetében a hosszabb távon tartott kriptoeszköz befektetésekből származó jövedelem adójának mértéke nulla százalék. Így ezek az országok nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy a jelentős kriptoeszköz portfólióval rendelkező befektetők a jövedelmeiket náluk próbálják strukturálni.
Az adótörvény megközelítése alapvetően megfelelő környezetet biztosít a pénzre történő átváltás hiányában egy öröklés megfelelő tervezésére, de már önmagában a szabályozás megléte biztosítja azt is, hogy adó és vagyontervezéssel akár összetettebb rendszerek kidolgozására is sor kerülhessen. A kriptovalutával kapcsolatos vagyontervezési szolgáltatások iránti érdeklődést a koronavírus világjárvány kitörése is megnövelte, mivel a járvánnyal együtt járó veszélyhelyzet arra ösztönzi a kriptoeszközök tulajdonosait, hogy előre bebiztosítsák azt is, hogy haláluk esetére a kriptovaluta portfóliójuk ténylegesen az örökösökre szálljon át.
A kriptovaluták tőzsdén történő tárolása öröklési szempontból is ellenjavallott, mivel ezek a tőzsdék jelenleg szinte kivétel nélkül külföldi joghatóság alá tartoznak, így a magyar örökösödési dokumentumok elfogadtatása rendkívül hosszadalmas és nehézkes folyamat lehet. Abban az esetben, ha a kriptoeszközök tárolása tőzsdén kívül történik, a Bitcoin és más kriptovaluták technológiája, a hatóság vagy harmadik személy számára lehetetlenné teszi a kriptovaluta átadásának biztosítását, a privát kulcs birtokosának a beleegyezése nélkül.
További probléma lehet, hogy a kriptovaluták technológiájára jellemző az is, hogy az elküldött tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel. Így például, ha az ilyen átutalásban esetleg gyakorlatlan örökös kísérli meg a megörökölt kriptoeszközök birtokba vételét, azok egy hibás átutalás miatt örökre elveszhetnek.
Kriptoeszköz hagyatékként: speciális lehetőségek
A kriptovaluták jellege miatt a hagyományos végrendeletek és örökösödési eljárások nem megfelelőek arra, hogy hatékonyan kezeljék a kriptoeszközök továbbadását az örökösök felé. Mindezekre tekintettel a kriptoeszköz befektetések tulajdonosai számára különösen javasolt, hogy a vagyontervezésben részt vevő, kriptoeszközök kezelésében jártas szakértő bevonásával tervezzék meg, hogy hogyan tudják olyan módon elhelyezni és kezelni ezeket az eszközöket, hogy azoknak az öröklése is biztosított legyen.
Ebben a körben az egyik alkalmazható eszköz a végrendeleti végrehajtó intézménye. Az ő feladata a végintézkedés rendelkezéseinek az örökhagyó hagyatéki ügyében hozott, jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés foganatosítása. A jogszabály lehetővé teszi és javallott is ebben az esetben végrendeleti végrehajtóként jogi személyt kijelölni, amely az örökhagyóval bizalmi viszonyban álló cég vagy ügyvédi iroda is lehet. Ezzel áthidalható az is, hogy a végrendelet végrehajtása ne egyetlen személy kontrollja alatt álljon. Az öröklés megtervezése során biztosítható, hogy a végrendeleti végrehajtó tisztában legyen a kriptoeszköz-portfólió elemeivel, valamint azzal, hogy ezek hol vannak tárolva és letétbe lehet helyezni nála a hozzáféréshez szükséges meghatalmazásokat, jelszavakat, privát kulcsokat.
A jogi eszközök megfelelő szakmai előkészítés melletti használatával megoldható, hogy a kriptoeszközöket érintő öröklési esemény esetén azoknak az örökösökre történő átszállása biztonságos és hatékony módon megtörténjen.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.