Kriptoügyletek: sokat bukik, aki most nem figyel

2022. 05. 17., 13:47

A tavalyi évtől jelentősen egyszerűsödött a kriptoügyletekből származó nyereségek adózása. Ezzel együtt azonban az szja törvény egy csapdát is tartogat: aki május 20-ig nem nyilatkozik a kriptoeszközök 2021. évi beszerzéséről, az a következő évektől nagyon komoly adófizetés mellett tudja eladni azokat. A legfontosabb tudnivalókat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze.

A legtöbb befektetésnél megszokhattuk, hogy adóbevallással kapcsolatos feladatunk csak akkor van, amikor a befektetések eredményeként pénzügyi bevételre teszünk szert, így például amikor külföldi részvényeinket eladjuk, vagy azokra tekintettel osztalékban részesülünk. Ezzel szemben, amikor befektetjük a pénzünket, erről jellemzően nem szükséges a NAV-ot tájékoztatni. Nem így van azonban a kriptoeszközökbe teljesített befektetéseknél.

Új szabályozás a kriptopénzek adózásában

A tavalyi évben jelentősen megváltozott a kriptoeszközök adóztatása. Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor valaki a kriptoeszközökből kivonja a pénzét és „hagyományos” pénzügyi nyereséget realizál. Egészen addig a kriptoeszközökkel végzett műveletek eredménye nem adóköteles. A „hagyományos” pénzre váltáskor a magánszemély árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik és a bevételből a magánszemély levonhatja a kriptoeszközre fordított kiadásokat. Azaz, ha valaki 500 forintért vásárol kriptoeszközt és utána 800 forintért váltja vissza, úgy a 15 százalékos szja-kötelezettség a 300 forinton keletkezik.

Sokba kerülhet a feledékenység

„Ez azonban csak abban az esetben van így, ha mind a kriptoeszközök eladása, mind azoknak vétele ugyanazon évben történt, vagy – ha magánszemély a kriptoeszközt korábbi évben vásárolta – az így fel nem használt bekerülési értéket az éves adóbevallásában bevallotta” – magyarázza Czoboly Gerely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Azaz a fenti példában, ha a magánszemély a kriptoeszközt 2021-ben vásárolja 500 forintért és 2022-ben adja el 800 forintért, úgy az 500 forint bekerülési érték csak abban az esetben vonható le 2022 év végén, amennyiben a magánszemély az 500 bekerülési értéket a 2021. évi adóbevallásában bevallotta. Ha ezt elmulasztotta, úgy az 500 bekerülési értéket 2022. évi adóbevallásában már nem tudja érvényesíteni és nem a 300 jövedelem, hanem a 800 bevétel után kell majd a 15 százalékos szja-t megfizetnie. A jelen példánál maradva ez a 15 százalékos adó helyett, a jövedelemre vetítve, 40 százalékos adóterhet eredményez.

Amennyiben a magánszemély egy adott évben több alkalommal realizált bevételt kriptoeszközökből és több alkalommal vásárolt kriptoeszközöket, akkor az így keletkezett „egyenleget” kell figyelembe vennie és ha az negatív, úgy ezt kell bemutatnia az adóbevallásában. Ennek elmulasztása, hasonlóan a fentiekkel, azzal a következménnyel jár, hogy ezen negatív egyenleg nem lesz a következő évekre átvihető és a következő évi bevételekből levonható. Ez pedig jelentős többletadó-fizetést fog eredményezni.

„A legtöbb esetben elrontott adóbevallásunkat jogosultak vagyunk önellenőrzéssel javítani. Ezen tétel esetében azonban önellenőrzésre nincs lehetőség, aki tehát elmulasztja a május 20-i határnapot az véglegesen lemarad. Fontos ezért nagyon észnél lenni az elkövetkezendő napokban, ha kriptoügyletekkel kereskedünk” – zárja a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS