Kriptoügyletek jövedelmének adózása: gyakori kérdések

Kriptoügyletek jövedelmének adózása: gyakori kérdések
2022. 05. 11., 13:17

A NAV szakértői válaszolnak.

2022. január 1-től új szabályok vonatkoznak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózására, amik átmeneti rendelkezés alapján már a 2021. évre is alkalmazhatók. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/C. §-a, ill. 102. § (3) bekezdése.]

A szabályozás lényege, hogy a kriptoeszközök után a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha azokat valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltja, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárol. A szabályok a 2021-es jövedelemre is alkalmazhatók.

2021-ben többször vásároltam kriptovalutát, amit tavaly el is adtam. Hogyan kell az ebből származó jövedelmet bevallanom?

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből az adóévben elért ügyleti nyereség után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A jövedelem megállapításához a kriptoeszközzel végzett ügyletek tárgyévi összes bevételéből le kell vonni a kriptoeszköz megszerzésére fordított összes tárgyévi – igazolt kiadást. A kiadásokba beszámíthatók a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások, például díjak, jutalékok is.

Ha a bevételek összege több, mint a kiadásoké, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi kiadások összege meghaladja a bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani.

Megszerzésre fordított tárgyévi kiadásként vehető figyelembe

– kriptovaluta vásárlásakor a vételár;

– kriptovaluta bányászatakor a tevékenység érdekében felmerült igazolt kiadás;

– a vagyontárgy megszerzésére fordított, igazolt kiadás, de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéskori szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély valamilyen vagyontárgy, például ingóság, ingatlan értékesítésekor, annak ellenértékeként szerezte;

– a megszerzett kriptoeszköznek a bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszkozt a magánszemély tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerezte.

Az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség kiszámításakor a 2021-ben kriptoeszköz megszerzésére fordított, igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha 2021-ben ezt a kriptoeszközt a magánszemély nem váltotta valós vagyoni értékre.

Nem kell adózni, ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a minimálbér 10 százaléka, vagyis 20 000 forint, feltéve, hogy

– a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, valamint

– az adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.

A kriptoügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek az önállóan elkészített 21SZJA-bevallásában fel kell tüntetnie, vagy azzal ki kell egészítenie a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet.

Az ügyleti nyereséget (jövedelmet) a 21SZJA-bevallás 164. sorának d) oszlopában, annak adóját pedig a 164. sor e) oszlopában kell feltüntetni.

Azt is be kell vallanom, hogy a kriptovaluta-ügyleteim veszteségesek voltak 2021-ben?

Az ügyleti veszteség összegét a 164. sor a) oszlopába kell beírni akkor, ha a későbbiekben, azaz a következő két adóévben azt az adókiegyenlítés alkalmazásakor figyelembe szeretné venni.

Mikor lehet adókiegyenlítést alkalmazni?

Az adókiegyenlítés lehetővé teszi a kriptoügyletből származó jövedelem után fizetendő adó csökkentését az ügyleti veszteség adótartalmának megfelelő összeggel.

Az adókiegyenlítés összege az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptoügyletből származó veszteség 15 százaléka, amiből le kell vonni az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés összegét.

Adókiegyenlítésre először a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban lesz lehetőség a 21SZJA-bevallás 164. sorának a) oszlopában feltüntetett, 2021-ben keletkezett ügyleti veszteség alapján.

Mi a teendőm, ha 2021 előtt vettem és adtam el kriptovalutát?

Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben bevételt szerzett, de a kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, akkor ezeknek az ügyleteknek az eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe.

A 2021-es adóévet megelőző adóévekben végrehajtott kriptoügyleteknél nem adóévenként kell az eredményt megállapítani, hanem minden bevételt és minden kiadást, ügyleti költséget egybe kell számolni, és ezt kell a 2022. év ügyleti eredményeként figyelembe venni.

A kiszámított jövedelmet feltüntetni a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban kell. Az adót a bevallási határidőig, azaz 2023. május 22-ig kell megfizetni.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS