Kriptoügyletek jövedelmének adózása: gyakori kérdések

Kriptoügyletek jövedelmének adózása: gyakori kérdések
2022. 05. 11., 13:17

A NAV szakértői válaszolnak.

2022. január 1-től új szabályok vonatkoznak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózására, amik átmeneti rendelkezés alapján már a 2021. évre is alkalmazhatók. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/C. §-a, ill. 102. § (3) bekezdése.]

A szabályozás lényege, hogy a kriptoeszközök után a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha azokat valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltja, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárol. A szabályok a 2021-es jövedelemre is alkalmazhatók.

2021-ben többször vásároltam kriptovalutát, amit tavaly el is adtam. Hogyan kell az ebből származó jövedelmet bevallanom?

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből az adóévben elért ügyleti nyereség után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A jövedelem megállapításához a kriptoeszközzel végzett ügyletek tárgyévi összes bevételéből le kell vonni a kriptoeszköz megszerzésére fordított összes tárgyévi – igazolt kiadást. A kiadásokba beszámíthatók a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások, például díjak, jutalékok is.

Ha a bevételek összege több, mint a kiadásoké, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi kiadások összege meghaladja a bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani.

Megszerzésre fordított tárgyévi kiadásként vehető figyelembe

– kriptovaluta vásárlásakor a vételár;

– kriptovaluta bányászatakor a tevékenység érdekében felmerült igazolt kiadás;

– a vagyontárgy megszerzésére fordított, igazolt kiadás, de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéskori szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély valamilyen vagyontárgy, például ingóság, ingatlan értékesítésekor, annak ellenértékeként szerezte;

– a megszerzett kriptoeszköznek a bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszkozt a magánszemély tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerezte.

Az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség kiszámításakor a 2021-ben kriptoeszköz megszerzésére fordított, igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha 2021-ben ezt a kriptoeszközt a magánszemély nem váltotta valós vagyoni értékre.

Nem kell adózni, ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a minimálbér 10 százaléka, vagyis 20 000 forint, feltéve, hogy

– a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, valamint

– az adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.

A kriptoügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek az önállóan elkészített 21SZJA-bevallásában fel kell tüntetnie, vagy azzal ki kell egészítenie a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet.

Az ügyleti nyereséget (jövedelmet) a 21SZJA-bevallás 164. sorának d) oszlopában, annak adóját pedig a 164. sor e) oszlopában kell feltüntetni.

Azt is be kell vallanom, hogy a kriptovaluta-ügyleteim veszteségesek voltak 2021-ben?

Az ügyleti veszteség összegét a 164. sor a) oszlopába kell beírni akkor, ha a későbbiekben, azaz a következő két adóévben azt az adókiegyenlítés alkalmazásakor figyelembe szeretné venni.

Mikor lehet adókiegyenlítést alkalmazni?

Az adókiegyenlítés lehetővé teszi a kriptoügyletből származó jövedelem után fizetendő adó csökkentését az ügyleti veszteség adótartalmának megfelelő összeggel.

Az adókiegyenlítés összege az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptoügyletből származó veszteség 15 százaléka, amiből le kell vonni az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés összegét.

Adókiegyenlítésre először a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban lesz lehetőség a 21SZJA-bevallás 164. sorának a) oszlopában feltüntetett, 2021-ben keletkezett ügyleti veszteség alapján.

Mi a teendőm, ha 2021 előtt vettem és adtam el kriptovalutát?

Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben bevételt szerzett, de a kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, akkor ezeknek az ügyleteknek az eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe.

A 2021-es adóévet megelőző adóévekben végrehajtott kriptoügyleteknél nem adóévenként kell az eredményt megállapítani, hanem minden bevételt és minden kiadást, ügyleti költséget egybe kell számolni, és ezt kell a 2022. év ügyleti eredményeként figyelembe venni.

A kiszámított jövedelmet feltüntetni a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban kell. Az adót a bevallási határidőig, azaz 2023. május 22-ig kell megfizetni.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 18., 12:10
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.