A társaságok alig ocsúdtak föl az EPR kötelezettség első próbatételéből, máris nyakukon a hulladékgazdálkodással kapcsolatos következő kihívás, az új kötelező visszaváltási rendszer (DRS Deposit Return System, DRS). Bár a DRS várhatóan kevesebb gazdálkodót érint, ugyanakkor az EPR-hez képest sokkal nagyobb kihívást is jelenthet. A kötelező visszaváltási rendszer éles indulása 2024. január 1-je, a visszaváltási rendszerben érintett termékek forgalmazóinak 2023. november 15-éig kötelező regisztrálni – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
A kötelező gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility, EPR) soha nem látott kihívást jelentett a gazdálkodók széles rétegének, a multiktól a kistermelőkig bezárólag. Ugyan az első EPR-adatszolgáltatások benyújtása október 20-án megkezdődött, de az EPR-kötelezettségekkel érintettek egy jelentős részének nem sikerült teljes mértékben abszolválniuk a feladatot. Ők várhatóan az utolsó negyedévben érik utol magukat és tesznek eleget az EPR-kötelezettségeknek – kezdi friss bejegyzését dr. Falcsik István, az Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletágának vezetője.
De mielőtt mérleget vonnánk az EPR szabályok sikeréről, már nyakunkon a következő hulladékgazdálkodást érintő új kihívás, a kötelező visszaváltási rendszer (DRS, azaz Deposit Return System), ami már nem csak a gazdálkodókat, hanem a fogyasztókat is érintő kötelezettség.
Hasonlóan más hulladékgazdálkodási területre tartozó jogintézményhez a szabályozás alapjait uniós irányelvekben, hazai szinten pedig a hulladékról szóló tv-ben, valamint a rendszer részleteit tartalmazó 450/2023. (X.4.) Korm. rendeletben kell keresni.
A részletszabályok egy része már november 1-jétől hatályos, de a kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) 2024. január 1-től startol Magyarországon.
A DRS rövidítés az EPR-hez hasonlóan a rendszer angol elnevezéséből (Deposit Return System) származik. Legalább annyira fontos az DRS rendszerrel a gazdálkodóknak foglalkozni, mint az EPR rendszerrel, de mindenképpen meg kell állapítani, hogy az DRS jelentősen kevesebb gazdálkodót érint, ugyanakkor az EPR-hez képest sokkal nagyobb kihívást is jelenthet.
Ahogy ezt már a hulladékgazdálkodás terén kezdjük megszokni, a kötelező visszaváltási rendszer működtetését is a MOHU végzi.
A szabályozás értelmében a kötelező visszaváltási rendszerbe tartozó termékek lesznek:
– a műanyag, fém vagy üveg alapanyagú,
– a palack vagy doboz formájú, illetve
– az 1 deciliter – 3 liter űrtartalmú,
– fogyasztói csomagolású italtermékek.
Van azonban a fő paraméterek mellett néhány egyéb szempont és tényező, amellyel érdemes tisztában lenni a DRS rendszerbe sorolt termékek kapcsán.
1. A DRS szempontjából az érintett termékkörben két jelentős kivétel van
– Az egyik kivételt azon fenti csomagolást tartalmazó termékek jelentik, melyekbe tej és tejalapú italtermékek kerültek.
– A másik kivétel pedig mennyiségi korláthoz kötött. Ugyanis maximum 5000 db fenti csomagolású termék egy tárgyéven belüli forgalmazása nem alapozza meg a DRS kötelezettséget, csak ezt meghaladó mennyiség esetén lesz DRS kötelezett egy termék.
Emellett a szabályozás nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre.
2. Kötelező vagy önkéntes visszaváltási kategória is létezik
A kötelező visszaváltási díjas termékkategória mellett a szabályozás ismeri az önkéntes visszaváltási díjas termék forgalmazásának lehetőségét is! Ez alapján egy termék gyártója a választása szerint az általa alkalmazott – egyébként nem kötelező visszaváltású – csomagolásra is kérheti alkalmazni a rendszert, megfelelő feltételek teljesítése esetén.
3. Az egyszer használatos és az újrahasználható termékek is DRS kötelezettek
A szabályozás egyaránt vonatkozik a fenti termékkörökön belül az egyszer használatos (pld. fémpalack) vagy újrahasználható (üveg) italcsomagolásokra is! Azzal a különbséggel, hogy az egyszer használatos termék esetében 50 forint a visszaváltási díj, amíg az újrahasználhatóak esetében a termék gyártója határozza meg a díjat.
4. A DRS díjat a vásárlás alkalmával már terheli a DRS költsége
Leegyszerűsítve tehát a fenti szabályokat, egy italterméket, amelynek csomagolása megfelel a fent ismertetett paramétereknek – szinte minden italtermék ilyen – a vásárlás alkalmával terheli a visszaváltási díj, melynek mértékét alapvetően nem befolyásolja annak anyaga és mérete. A fogyasztó a vásárláskor a terméket az DRS díjjal növelt értéken vásárolja meg.
5. A kötelező visszaváltást a terméken meg kell jelölni
A rendszer alapján a termék külső megjelenéséből is ki fog derülni, hogy kötelező visszaváltási rendszerben érintett terméket vásárol a fogyasztó. Az erre a célra rendszeresített jelölés elhelyezése kötelező lesz az ilyen termékeken.
Amennyiben a termék csomagolását a fogyasztó visszaviszi, akkor a felszámított díjat visszakapja egy automatizált rendszeren keresztül. A hulladékgazdálkodás koncessziós átalakításának az is része, hogy a visszaváltási rendszerbe visszaváltó automaták kerülnek beiktatásra, és a visszaváltási pontokon ilyen berendezések közreműködésével tudja a fogyasztó – az ígéretek szerint – egyszerűen visszaváltani a kiürült csomagolást.
Várhatóan ezek a készülékek közvetlenül a fogyasztónak térítik majd vissza a díjat. Amennyiben ez nem megoldható, akkor a forgalmazónak kell közreműködnie a díj visszafizetésében, vagy biztosítani kell azt a fogyasztó kérésére, hogy egy következő vásárlásnál, utalvány formájában levásárolható legyen a visszajáró DRS díj.
A gazdálkodók számára a fenti rendszerben való részvétel számos kötelezettséget is jelent, aminek teljesítésére rendkívül rövid határidő áll rendelkezésre.
Visszaváltó automata üzemeltetése
A forgalmazó köteles a visszavitt csomagolást visszavenni nyitvatartási időben. A 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert forgalmazó üzleteknek kötelező lesz az automata üzemeltetése. Az ezer főnél nagyobb népességű településeken mindenképpen szükséges visszaváltási hely kialakítása. Akik kiskereskedelmi egységekben működtetnek visszaváltó automatát, azoknak regisztrálniuk kell a MOHU-nál. A kisebb eladótérrel rendelkező üzletek pedig önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez.
A visszaváltó automatának ismernie kell azokat a termékeket, melyekre vonatkozik a kötelező visszaváltási rendszer. A gépnek kvázi meg kell tanítani azt, hogy melyek azok a termékek, amelyek ebbe a körbe tartoznak és melyek visszahozatala esetén a díj visszajár – ezt a feladatot a MOHU végzi el.
Kötelező DRS regisztráció november 15-ig
A jogalkotó ennek megfelelően előírja, hogy a visszaváltási rendszerben érintett termék forgalmazója 45 nappal a termék forgalmazása előtt regisztrálni köteles a MOHU-nál. A visszaváltási rendszerben érintett csomagolásokból mintát kell beküldeni a regisztráció során. A termék auditálásának időigénye a koncesszor szerint 45 nap, amely azt jelenti, hogy ezen időpont után lehet gyakorlatilag a terméket forgalomba hozni.
Tekintettel arra, hogy a rendszer éles indulása 2024. január 1., ebből adódóan a fenti regisztráció tulajdonképpeni határideje 2023. november 15-e.
A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet egyfajta átmeneti időszakot is meghatároz, ugyanis 2024. június 30-ig a kötelező visszaváltási díjas termék a régi szabályok szerint is forgalomba hozható. Ezt követően azonban már csak DRS rendszerbe tartozó termékek kerülhetnek forgalomba.
Csatlakozási és szolgáltatási díj fizetése
Az DRS rendszerben érintett gazdálkodóknak, a visszaváltási díjas csomagolást tartalmazó termékek után csatlakozási és szolgáltatási díjat is fizetni kell a MOHU felé. A díjfizetés metodikája hasonló az EPR kötelezettségnél már kialakítotthoz. A díjtételek minden évben miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra.
A DRS rendszer kiterjesztése saját gyártású termékek csomagolására
A gazdálkodóknak lehetőségük van arra, hogy visszaváltási rendszert olyan általuk gyártott termékre is kiterjesszék, amely nem minősül kötelező visszaváltási terméknek. Ilyen kérelmet az Országos Hulladékgazdálkodási hatóság részére kell előterjeszteni. Ugyanakkor a jogalkotó ezt a lehetőséget nem szűkítette le az italcsomagolásokra, itt már gyakorlatilag bármilyen csomagolásban is gondolkodhatnak a gazdálkodók. Ez egy lehetőség, amennyiben a gazdálkodók látnak abban gyakorlati hasznot, hogy az DRS rendszert a saját maguk által gyártott termék csomagolására is kiterjesszék.
Az italcsomagolások visszaváltási rendszere a hulladékgazdálkodás részét képezi, ebből kifolyólag a csomagolásnak a gyártóhoz visszajutásának a ténye olyan körülmény, amely befolyásolja az EPR kötelezettségek teljesítését.
Az DRS rendelet módosította az EPR szabályokat, ugyanis nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR) fizetnie a gyártónak azon kötelező visszaváltási díjas termékek után, amelyekre nézve visszaváltási díjfizetési kötelezettség áll fenn. Ennek megfelelően a 2024 első negyedéves EPR bevallásokban már jelentősége lehet annak, hogy kit érint a DRS rendszer.
Aki úgy gondolja, hogy az EPR-re kevés volt a felkészülési idő a gazdálkodónak, az most még kritikusabb lehet. A részletszabályokat megállapító kormányrendelet ugyanis 2023. október elején jelent meg, és az érintett gazdálkodóknak a regisztrációra a MOHU felé minimális idejük maradt.
Mint minden új rendszer bevezetésével, a kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatosan is sok kérdés merül fel, de a legnagyobb számomra az, hogy a hátralévő két hónap elégséges lesz-e arra, hogy a gazdálkodók eleget tegyenek az összes érintett termék regisztrálására, és a MOHU képes lesz-e ennek feldolgozására.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.