Kötelező visszaváltási rendszer: a legfontosabb tudnivalók

Kötelező visszaváltási rendszer: a legfontosabb tudnivalók
2023. 11. 13., 12:10

Alig vagyunk túl az EPR rendszer első adatszolgáltatásán, de már is itt van a következő szabályozás: a kötelező visszaváltási rendszer, másnéven DRS rendszer. Az egész szabályozás célja, hogy pár éven belül Magyarország elérje a 90 százalékos visszaváltási arányt a PET-palackok területén. Számos kérdés merül fel a DRS rendszerrel kapcsolatban, így például többek között, hogy milyen termékekre terjed ki a szabályozás, kiket és milyen módon érint, illetve milyen viszonyban áll az EPR rendszerrel. A részleteket a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Barta Péter ismerteti.

A 450/2023. (X.4.) Korm. rendelet bizonyos rendelkezései már 2023. november 1-jén hatályba léptek, a gyártókat már 2023. november 15-től kötelezettségek terhelik, de a szabályozás teljes körűen csak 2024. január 1-től lép hatályba.

A DRS rendszer hatálya alá tartozó termékek

A szabályozás hatálya alá tartoznak a kötelezően visszaváltási díjas termékek, amelyek közé a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos italtermék csomagolása tartozik, amelynek űrtartalma 0,1-3 liter között van.

Ezen kívül a gyártók meghatározott termékek vagy csomagolás esetében – erre irányuló megállapodás alapján – dönthetnek úgy, hogy azokat önkéntesen visszaváltási díjas termékeknek minősítik.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek esetében a visszaváltási díj jogszabályban rögzített mértéke darabonként 50 forint, míg a kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termékek, illetve az önkéntesen visszaváltási díjas termékek esetében a visszaváltási díjat a gyártó fogja meghatározni.

A DRS rendszer szereplői

A DRS rendszerben öt kulcsszereplő jelenik meg: a gyártó, a forgalmazó, a fogyasztó, az állam oldaláról eljáró hatóság(ok), illetve a MOHU Zrt. mint koncessziós társaság.

Gyártó

Gyártó alatt a DRS rendszer hatálya alá tartozó termék előállítóját, továbbá, az első magyarországi forgalomba hozóját kell tekinteni.

A gyártót terhelő számos kötelezettségek közül mindenképpen kiemelendő azon regisztrációs kötelezettség, miszerint az általa gyártott, forgalomba hozott DRS rendszer hatálya alá tartozó terméket a forgalomba hozatal előtt 45 nappal a MOHU Zrt. elektronikus felületén előzetesen regisztráltatnia kell. Figyelemmel arra, hogy a DRS rendszer hatálya alá tartozó termékeket – egy rövid, fél éves átmeneti időszakot leszámítva – csak regisztrációt követően lehet forgalmazni 2024. január 1-től, a jogszabály 2023. november 15-től megadja a lehetőséget a gyártóknak az előzetes regisztrációra. Regisztráció hiányában az adott termék forgalmazását az országos hulladékgazdálkodási hatóság felfüggesztheti.

A gyártó másik fő kötelezettsége az ún. visszaváltási díj fizetése. Ezt havonta, az adott hónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után kell a MOHU Zrt. részére megfizetni. Ezen túlmenően a gyártó negyedévente csatlakozási és szolgáltatási díjat is fizet a MOHU Zrt. részére.

A gyártó ezen túlmenően a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékeket a forgalmazóktól és a fogyasztóktól átveszi, és azokért szintúgy visszaváltási díjat fizet.

Szintén kiemelt kötelezettsége a gyártónak, hogy a DRS rendelet 1. számú melléklete szerinti megjelöléssel lássa az általa gyártott, forgalomba hozott palackokat és italos dobozokat.

Forgalmazó

A forgalmazó az, aki visszaváltási díjas terméket értékesít, ad át a fogyasztónak és a szabályozás alapján visszaváltási helyet működtet.

A forgalmazó, azon túlmenően, hogy a MOHU Zrt.-vel kötött megállapodás alapján automata visszaváltó berendezést működtetet, amiért kezelési díjat kap a MOHU Zrt.-től, köteles a fogyasztótól visszavenni a kötelezően visszaváltási díjjal terhelt termékeket és részükre visszaváltási díjat köteles fizetni.

A 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzletek kötelesek működtetni automatikus visszaváltó berendezést. Szintén kötelező ilyen visszaváltó berendezést működtetni az 1.000 főnél nagyobb lakosságú településeken.

Fogyasztó

A DRS rendszer legnagyobb számú szereplőit a fogyasztók adják ki, akik DRS termékeket vásárolnak. A fogyasztók, amennyiben a visszaváltási termékeket a visszaváltási helyen, sérülésmentesen és leolvasásra alkalmas jelöléssel leadják, úgy visszaváltási díjat kapnak, amelyet akár a vásárlásukba be is számíthatják.

MOHU Zrt.

Hasonlóan az EPR rendszerhez, a DRS rendszerben is az egyik kulcsfontosságú szereplő a koncessziós társaság, amely nem más, mint a MOHU Zrt.

A MOHU Zrt. részére fizetik a gyártók a visszaváltási díjat, a csatlakozási és szolgáltatási díjat. A csatlakozási és szolgáltatási díj lenne a pénzügyi fedezete az országos visszaváltási rendszer kiépítésének és üzemeltetésének, amely szintén a MOHU Zrt. kötelezettsége.

Ezen túlmenően a MOHU Zrt. a gyártók által előzetesen leadott termékek regisztrációt 45 napon belül elvégzik.

A hatóság(ok)

Az állam oldaláról elsődlegesen az országos hulladékgazdálkodási hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal jár el hatóságként. A hatóság ellenőrzi a rendszer működését, de nyilvántartásba vételi feladatokat is ellát például az önkéntesen visszaváltási díjas termékek esetében, de vélhetően a hatóság fogja a szükséges ellenőrzéseket is lefolytatni.

Az állam oldaláról megjelenő másik szereplő a fogyasztóvédelmi hatóság, amely alapvetően a fogyasztói szabályok (tájékoztatásra vonatkozó szabályok megsértése, utalványok kibocsátásával kapcsolatos kérdések) kapcsán jár el.

Az EPR, a termékdíj és a DRS rendszer egymáshoz való viszonya

A DRS rendszer hatálya alá tartozó termékek egy körét az EPR rendszer is lefedi. Így okkal merülhet fel, hogy a mind a két rendszer hatálya alá tartozó termékek esetében többször díjfizetési kötelezettséget kell-e teljesíteni vagy sem. Szerencsére ezt a rendszer nagyon hatékonyan kezeli: a jogszabály ugyanis egyértelműen leírja, hogy ahol csatlakozási és szolgáltatási díjat kell fizetni, ott nem kell EPR díjat fizetni.

„Az már egy más kérdés, hogy a DRS termékek esetében is le lehet-e vonni a fizetendő környezetvédelmi termékdíjat, ezzel mentesítve az érintett vállalkozásokat szintén egy dupla fizetési kötelezettség alól. Ezt egyelőre a jogszabály nem teszi lehetővé” – jegyzi meg Barta Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS