Kopogtat a NAV, ha elfelejtettük bevallani a külföldi jövedelmeinket

2019. 07. 29., 16:45

A közelmúltban számos olyan hatósági eljárás indult Magyarországon, amelyek a külföldi jövedelmekről szóló, más államoktól megszerzett adatokon alapulnak. A NAV első körben támogatói eljárást kezdeményez. A szankciók elkerülhetők – feltéve, hogy az adózó együttműködik.

Nemzetközi háttér

Az elmúlt években a nemzetközi szervezetek, az USA és az Európai Unió is komoly erőfeszítéseket tettek az adóelkerülés visszaszorítása érdekében. Ezen munka gyümölcseként számos nemzetközi egyezmény született, amelyeknek köszönhetően az egyes országok adóhatóságai mára sokrétű és részletes információkat gyűjthetnek polgáraik külföldi munkavállalási, vállalkozási és befektetői tevékenységéről.

Az OECD által kialakított CRS (Common Reporting Standard), valamint az Uniós DAC 2 (Directive on Administrative Cooperation) alapján például 2016 óta kerülhet sor pénzügyi számlainformációk átadására. Az amerikai FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) ugyanezen információkat már 2014-től elérhetővé teszi. Az EU DAC 1 irányelve alapján 2014-től kezdődően pedig már a munkaviszonyból származó jövedelemadatok is átkerülhetnek az érintett adóhatósághoz.

Egyértelmű, hogy az automatikus információcsere megállapodások eredményeként az egyes országok adóhatóságai visszamenőlegesen is értesülhetnek a be nem vallott jövedelmekről. Természetesen  lehetőségük nyílik helyi jogszabályok alapján előírt, ám be nem fizetett adók utólagos behajtására is.

Mi a helyzet Magyarországon?

„Az adatáramlás a közelmúltban Magyarország felé is elindult. Megérkeztek az első információk a FATCA és a DAC1 megállapodások alapján a külföldi befektetésekből és munkaviszonyból származó jövedelmekről. A NAV meg is kezdte a bevallások és a külföldről kapott információk összehasonlítását. Első körben a 2015. évi személyi jövedelemadó bevallásokat vizsgálja a hatóság” – mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A NAV először úgynevezett „támogatói eljárást” kezdeményez, azaz felhívja az adózót a beadott bevallásának egyeztetésére, majd felszólítja, hogy a feltárt hibákat az adóhatóság segítségével javítsa ki. Ezen eljárás keretében rendezett eltérések nem vonnak maguk után szankciókat. A támogatói eljárásban való részvétel azonban önkéntes, ezért abban az esetben, ha az eljárás eredménytelenül zárul – például azért, mert a magánszemély nem veszi fel a kapcsolatot a NAV képviselőjével – az adóhatóság ellenőrzést rendelhet el.

„Amennyiben valakinek külföldi forrásból is volt jövedelme vagy a jövőben számít külföldről származó jövedelemre – legyen az egy külföldi számlán található befektetés után kifizetett kamat, vagy külföldi forrásból származó osztalék – a bevallás elkészítése során körültekintően kell eljárnia. Célszerű figyelembe venni azt is, hogy a tavalyi évtől kezdve a NAV-nak már van olyan tájékoztató információja, melyhez hasonlítani tudja a korábbi bevallások adattartalmát” – hangsúlyozta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS