Kisadózókkal kötött szerződések és béren kívüli juttatások: bírság is lehet belőle

2020. 09. 25., 16:00

A kisadózókkal (például KATA-s vállalkozókkal) kötött szerződések és a béren kívüli juttatásként nyújtott utalványokkal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálatára kiemelten fókuszál az adóhatóság. Erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön tájékoztatást is adott ki.

Egyes esetekben az szja törvény kedvezőbb adózást állapíthat meg a munkáltató által a munkavállalóknak adott utalványokkal összefüggésben, ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az utalvány nem lehet visszaváltható.

Az utalvány mint rejtett prémium

A NAV közelmúltbeli ellenőrzései során számos olyan esetre derült fény, amikor a munkavállalók a részükre kedvezményes adóteher mellett juttatott utalványokat a megszerzést követően készpénzre válthatták és/vagy azt valamilyen kiemelkedő teljesítményre való tekintettel kapták.

Ez a gyakorlat több ponton jogsértőnek minősül, hiszen amellett, hogy az utalványok visszaválthatósága önmagában kizárja a kedvezőbb adókezelést, felmerülhet annak a kérdése is, hogy a munkáltató az utalványt a munkavállaló tevékenységének ellenértékeként adja-e, amely szintén kizárja a kedvezőbb adókezelést.

A jogsértő magatartás megállapítása esetén a NAV az adókülönbözet megállapításán túl bírságot is kiszabhat – ennek elkerülésére a munkáltatónak önellenőrzéssel, és a tényleges adóteher megfizetésével van lehetősége, a hatóság ellenőrzésének megkezdéséig.

„A NAV ezernél is több olyan céget azonosított, ahol a fentihez hasonló visszaélésre kerülhetett sor, így a közeljövőben számos, a fenti kérdésre kiemelten fókuszáló ellenőrzés várható. Érdemes ezért megfontolni a béren kívül, természetben adott juttatások adókezelésének felülvizsgálatát és szükség esetén az adókülönbözet rendezését, a szükséges önellenőrzések benyújtása mellett” – mondta Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

A KATA törvény jövő év elején hatályba lépő módosítása jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági életben. Az emelkedő adóteherrel és az adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggésben ismét előtérbe került az úgynevezett bújtatott munkaviszony kérdésköre. Fontos, ugyanakkor sokszor nem egyszerű feladat a kisadózókkal kötött megbízási, vállalkozási szerződés és a munkaviszony elhatárolása.

Kisadózóknál vélelmezik a munkaviszonyt

A vonatkozó szabályozás értelmében az adóhatóság az ellenőrzési eljárás során „vélelmezi” (feltételezi) a munkaviszony fennállását, és ennek a vélelemnek a cáfolatára ad lehetőséget.

A bújtatott munkaviszony vélelme ellen szól például, ha a kisadózó az éves bevételének több mint a felét nem a vizsgált szerződő partnertől szerezte, valamint ha a megbízónak nincs utasítási joga a kisadózó tevékenységét illetően. A törvény tételesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyek közül legalább kettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a munkaviszony fennállásának vélelme megdőljön.

„Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során arra a következtetésre jut, hogy a felek közötti viszony valós tartalmát tekintve munkaviszony, úgy a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó, összességében magasabb adóterhek és eltérő adatszolgáltatási kötelezettségek irányadóak, valamint bírság kiszabására is sor kerülhet” – mondta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Érdemes tehát megfontolni a nem munkaszerződés alapján (például KATA-s adózók) tevékenykedő magánszemélyek esetében az adókezelés helyességének alapos vizsgálatát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS