Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum – hívja fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó ügyvéd az Érthető Jog friss bejegyzésében.
Az idei számok
2019-ben ismét emelkedtek a minimálbér és a garantált bérminimum összegei – kezdi friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó. Először nézzük meg a számokat:
A rendelet a következő számokat határozta meg:
Teljes munkaidőre eső minimálbér 2019. január 1-jétől 149 000 forint havonta.
Ugyanakkor a garantált bérminimum havi összege 2019. január 1-től már 195 000 forint minden hónapban.
A kettő között elég jelentős, 46 000 forint a különbség. Joggal merül fel a kérdés, hogy kinek is jár a magasabb garantált bérminimum.
Kinek jár a magasabb bérminimum?
A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A munkaügyi bíróság szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van:
A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúriaként ismerjük) is többször foglalkozott a kérdéssel. Munkaügyi elvi határozatban mondta ki, hogy
Ki mondja meg, hogy egy munkakörhöz milyen végzettség kell?
Maga a minimálbért meghatározó rendelet nem határozza meg, hogy mikor köthető egy munkakör középfokú végzettséghez.
A munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja:
Jogszabályi előírás
Viszonylag egyszerűbb a megítélés akkor, ha jogszabály köti valamilyen végzettséghez az adott munkakör betöltését. Azért mondhatjuk, hogy viszonylag, mert azért ez sem mindig olyan egyértelmű. Divatáru üzletben dolgozó eladók esetében a legfőbb bírói fórumig is eljutott a munkaügyi vita, mely arról szólt, hogy a munkáltató köteles volt-e garantált bérminimumot fizetni.
Az eset részletes ismertetésétől azért tekintünk el, mert azóta az ott érintett jogszabályok módosultak. Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy
Munkáltatói rendelkezés
Maga a munkáltató is meghatározhatja, hogy egy-egy munkakör ellátását köti-e és milyen végzettséghez köti. Természetesen, ha ezt jogszabály határozza meg, akkor az mindenképpen irányadó lesz. Míg a korábbi Munka Törvénykönyve kötelezően előírta, hogy a munkaszerződésben szerepelni kell a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek, addig ez a jelenlegi Munka Törvénykönyvében már nem szerepel kötelező elemként.
Bár már nem kötelező a munkaszerződésben feltüntetni a szükséges iskolai végzettséget, mégis érdemes kitérni egy korábbi bírósági döntésre. A perbeli esetben a munkáltató pénztárosi munkakörben kivétel nélkül kizárólag középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Igaz, ezt írásban nem rögzítette, mint képesítési követelmény.
A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben döntött az ügyben. Megállapította, hogy a gyakorlat szerint a munkáltató pénztáros munkakörben csak középfokú iskolai végzettséggel, vagy kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Ezért levonható a következtetés, hogy a középfokú végzettséget a pénztáros munkakört betöltő munkavállalókkal szemben a munkáltató bizonyítottan elvárta. Ezzel pedig szakképesítési követelményt alkalmazott.
A bíróság általánosan kimondta:
Tehát nem csak az volt és lehet a döntő, hogy írásban is szerepel-e a követelmény. A lényeg, hogy általánosan alkalmazza-e a munkáltató.
Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”