A minimálbér és a garantált bérminimum összege közötti különbség nem elhanyagolható mértékű. Jogos hát a kérdés: ki jogosult a magasabb garantált bérminimumra? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Mit jelent a minimálbér?
A kötelező legkisebb munkabér – közismert nevén a minimálbér – az az összeg, amit egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak minimálisan meg kell kapnia. Ezt az összeget képzettségre, végzettségre, korra tekintet nélkül kell alkalmazni.
Amennyiben a teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló munkaszerződésében ennél kisebb bér szerepelne, a törvény alapján akkor is járna neki a minimálbér.
Ki határozza meg a minimálbért és a garantált bérminimumot?
A minimálbér és a garantált bérminimum összegét nem a Munka Törvénykönyve szabályozza. A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy ezek összegét rendeletben állapítsa meg.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat ugyanakkor nem jelent évenkénti kötelező emelést.
Ki jogosult a garantált bérminimumra?
A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra az jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel:
Bár a garantált bérminimumot gyakran nevezik „diplomás minimálbér”-nek is, láthatjuk, hogy nem csak felsőfokú végzettséget igénylő munkakör esetén jár.
A garantált bérminimumra való jogosultsághoz mindkét feltételnek meg kell felelni. Hiába rendelkezik valaki középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, ha olyan munkakört tölt be, amelyhez ez a végzettség nem elvárás. Ilyen esetben nem kötelező részére a magasabb összegű garantált bérminimumot fizetni.
Honnan tudhatjuk, hogy egy munkakörhöz szükséges-e középfokú végzettség?
Felmerül a kérdés, hogy ki írja elő, hogy egy adott munkakör középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez van-e kötve?
Erre a kérdésre általános válasz nehezen adható. Sem a Munka Törvénykönyve, sem a kormány minimálbért és garantált bérminimumot szabályozó rendelete nem szabályozza e kérdést. Természetesen válasz ettől még létezik, ami a következő:
Egy adott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja valamilyen más jogszabály. Például az ipar, kereskedelem, szociális szolgáltatások vagy egészségügy területéhez tartozó számos tevékenység esetén jogszabály határozza meg a szükséges képesítést.
A jogszabályon kívül a munkakör betöltését középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötheti valamely munkaviszonyra vonatkozó további szabály is, például kollektív szerződés.
Maga a munkáltató is jogosult arra, hogy egy adott munkakör betöltését végzettséghez vagy szakképzettséghez kösse. Ez megtörténhet például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, de kifejezett előírás hiányában az adott munkakör esetén a munkáltató által követett gyakorlatot is figyelembe kell venni.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. november 16-án megtartotta az éves fizikai védelmi gyakorlatát az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság felügyelete mellett.