A 2020. július 1-től tervezett új jogszabályok várhatóan újabb döfést adnak az amúgy is letűnőben lévő kézi számlatömböknek, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség kibővítése extra adminisztrációs teendőket ró a régimódi számlázáshoz ragaszkodókra. Végleg eljött a kézi számlatömbök vége?
Ma minden vállalkozás szabadon dönthet arról, hogy milyen megjelenési formában állítja elő a számláit. A hagyományos kézi számlatömb éppúgy elfogadott, mint a modern számlázó programok használata. Sőt, az is megengedett, hogy egyszerre akár több számlázó programot vagy számlatömböt használjunk párhuzamosan. Ráadásul váltani is bármikor lehet, ha kinőttük, meguntuk vagy egyszerűen lecserélnénk a megunt számlázót.
Bonácz Zsolt adószakértő szerint azonban a cégekben mindenképpen tisztában kell lenniük azzal, hogy a kézi számlázás kapcsán számos adókockázat felmerülhet.
„Az egyik legnagyobb mértékű kockázat a nyomdai úton előállított számlatömb, számlanyomtatvány megőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásából adódik, ami miatt az adóhatóság jelentős összegű bírságot is kiszabhat. Az iratmegőrzési kötelezettség teljesítése jelentős terjedelmű iratanyag esetén nehézségeket okozhat, a megfelelő tárolási körülmények biztosítása kellő mértékű gondosságot követel” – magyarázta a szakértő.
Kevesen tudják, de a papíralapú számlák számlázó program használatával digitális formában is megőrizhetők, az adatexport funkciónak köszönhetően pedig bármikor nyomtathatók, például egy adóhatósági ellenőrzés miatt.
„A számla reprodukálhatósága következtében a megőrzési kötelezettség elmulasztása nem valósulhat meg, ha a vállalkozás a számlázóprogram használatával érintett számítástechnikai eszközeit megfelelően kezeli. Ennek következtében az adóhatóság ezen a jogcímen mulasztási bírságot nem szabhat ki” – nyilatkozott Bonácz Zsolt, megjegyezve, hogy az online adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése is sokkal könnyebb számlaprogrammal.
2020. július 1-től minden számlát lát majd a NAV, a kézitömbből kiállítottakat is
Különösen aktuális most a téma az elmúlt hetek híreinek tükrében. Varga Mihály pénzügyminiszter novemberben benyújtott törvényjavaslata szerint ugyanis az eddig értékhatárhoz kötött adatszolgáltatási kötelezettség körét 2 lépcsőben tervezik bővíteni:
Közel 1 év múlva tehát az összes belföldi számláról adatot kell szolgáltatni, értékhatártól függetlenül.
Kötelező adatszolgáltatás kézi számlatömbbel vagy számlázó programmal?
A kézi számlatömbök és a számlázó programok között már jelenleg is óriási a különbség:
Kötelező adatszolgáltatás
A kötelező adatszolgáltatás elmulasztása jelentős bírságot vonhat maga után, ezt pedig senki sem szeretné megkockáztatni. Sok kézi számlásra nem vonatkozott az eddigi szabályozás, hiszen nem állítottak ki 100 000 Ft áfatartalmú vagy ennél magasabb számlát, ha viszont már senki sem lesz kivétel, akkor bizony nekik is minden egyes számlát azonnal, manuálisan a NAV rendszerén keresztül kell beküldeniük.
„A Billingo online számlázót úgy alkottuk meg, hogy minél egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen a számlázás a magyar vállalkozások számára. Ez alól természetesen a kötelező adatszolgáltatás sem kivétel. A számlázónk összeköthető a NAV rendszerével és az érintett számla kiállítását követően azonnal, automatikusan megtörténik a számla beküldése is. De ez nem minden. A Billingóban látványos státuszok jelölik, hogy sikerült-e a beküldeni a számlát a NAV-hoz, hiba esetén támpontot adunk annak kijavításához” – árulta el Sárospataki Albert, az kötelező adatszolgáltatás kapcsán.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.