Kevés a polgári per – Enyhítenek a pervezetés szigorán

A 2018. januárjától életbe léptetett új polgári eljárásrend kimondott célja egy professzionális eljárásrend megteremtése volt. A peres dokumentumok hiányaihoz kötődő komoly szankciók és a sokszor bizonytalan szabályozás együttesen elérték, hogy pereskedésben csak valóban hozzáértő jogi képviselők vegyenek részt. Ezzel együtt rövidebbek is lettek az eljárások, mert új tények, bizonyítékok és jogi érvek folyamatos előterjesztésével nem lehet elhúzni a pereket.

Nem meglepő módon az új szabályok csökkentették a pereskedési kedvet is: míg a 2018 előtti három év átlagában a járásbíróságokon évente 145 000, a törvényszékeken pedig 17 000 pert indítottak, ez a szám az utóbbi 3 évben 115 000-re, illetve 7200-ra csökkent. Ez 22 százalékos, illetve 57 százalékos visszaesést jelent. Ezzel párhuzamosan a cégek egyre gyakrabban kötnek ki rendes bíróságok helyett választottbíráskodást a szerződésekben. A most tárgyalás előtt álló új törvényjavaslat a számos szakmai kritikára és az időközben kialakult bírósági gyakorlatra építve igazít a 3 éve elfogadott szabályokon.

Kevésbé lesz körülményes a perindítás

„Az új Pp. extrém mennyiségű formai követelményt írt elő a keresetlevelekre” – magyarázza dr. Dobos Zoltán, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda peres csoportjának ügyvéde. Amellett, hogy ezek egy része az ügy érdeméhez kötődött, más részük olyan követelményeket írt elő, mint például a jogi tanácsadó telefonszámának feltüntetése – amin egyébként a bíróság nem is keresheti az ügyvédet, hiszen kötelező az elektronikus kapcsolattartás. „Ha valaki az összes kritériumot nem teljesítette, az a keresetlevél visszautasításához vezetett – így volt olyan visszautasítás is, amely azon alapult, hogy az ügyvéd a telefonszámából lehagyta a <06> előtagot.”

Bár a jövőben a formális követelmények érdemben nem csökkennek, azonban formai hibák esetén a kereset visszautasítása helyett csak annak hiánypótlását kérheti a bíró. Ráadásul a bíróság köteles lesz valamennyi feltárt hiányosságot már az első vizsgálat során megjelölni, új hibák utólag nem hozhatók fel. Fontos kitétel lesz mostantól az is, hogy a bíróság a keresetlevél befogadásakor az érdemi szakaszra tartozó kérdéseket nem vizsgálhatja – így például nem róhatja fel hiányosságként, hogy valamely becsatolt dokumentum a felperes állításának az alátámasztására egyébként nem alkalmas.

Ismét húzódhatnak az eljárások

A módosítás puhít azon a rendelkezésen is, hogy a felek a keresetlevélben, illetve az ellenkérelemben előadottakat főszabály szerint nem módosíthatják. Eddig, ha valamely fél kifelejtett valamilyen releváns tényt vagy körülményt a perindító dokumentumból, akkor azt csak kivételes esetben nyújthatta be a későbbiek során. Ez értelemszerűen jelentős kockázatot jelentett mindkét fél számára.

Bár a per érdemi, bizonyítási szakaszában fennmarad ez a korlátozás, a jövő évtől az első, úgynevezett perfelvételi szakaszban enyhül: a felek ismét szabadon hivatkozhatnak új, vagy eltérő tényekre. Ez egyrészt csökkenti a stresszt, hogy „valóban mindent leírtunk-e” a keresetindításkor, másrészt lehetőséget teremthet arra, hogy a felek a perfelvételi szakaszban a régi törvény alatt alkalmazott perelhúzó taktikákkal ismét el tudják nyújtani a jogvitákat.

„Örülünk, Vincent?”

Az új Pp. professzionális szemlélete a gyorsaság érdekében háttérbe szorította a felek azon jogát, hogy ügyeiket a bíróság elé tudják vinni. Ez a hatás egyértelműen megnyilvánul a perek csökkenő számában, ami miatt mindenképp indokolt módosítani a jelenlegi eljárást. Azt pedig majd a jövő fogja eldönteni, hogy a mostani módosítás mennyire áldozza fel a perek gyorsaságát és mennyire esünk vissza a 2018 előtti állapotokba. „Mindenesetre az új Pp. első átfogó módosításáról elmondhatjuk, hogy észleli és részben kezeli is a gyakorlatban felmerült problémákat, és reagál a szakmai kritikákra. Márpedig, ahogy az új Pp. elfogadásakor az igazságügyi miniszter is fogalmazott: versenyképességi kérdés, hogy milyen egy ország perrendtartása” – véli a Jalsovszky szakértője.