KATA helyett átalányadó 2022-től? – Érdemes lehet megfontolni

Az adóalap akár 10 százalék is lehet, emellett egy mentesített jövedelemrész is bevezetésre kerül. Az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ami bizonyos esetekben járulék és szochomentességet is jelenthet – írja friss bejegyzésében Csepei Kinga, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető menedzsere.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók 2022-től mentesített jövedelemrésszel számolhatnak

Az egyéni vállalkozók átalányadózása már idén is érvényes megoldási lehetőség volt a KATÁ-sok egyes körei számára. Az átalányadózás viszonylagos egyszerűsége és kedvezőbb költségszintje eddig is ismert volt, a 2022-től belépő új szabályok tovább növelik ennek az adózási formának a vonzerejét.

Az átalányadóban a vállalkozási bevételből egy vélelmezett költséghányaddal (nem szükséges számlával igazolni a költségeket) számolt jövedelem alapján kell megfizetni az adókat és járulékokat. Többféle költséghányad is létezik, hogy melyiket kell alkalmazni, a vállalkozó tevékenysége dönti el.

• Az általános költséghányad 40 százalék. Így az adó alapja alapesetben a bevétel 60 százaléka. Ezt a költséghányadot alkalmazza pl. az informatikus, a tervező vagy egy oktató. 
• Más tevékenységek esetében, mint a számítógép javítás, gépjárműjavítás, közúti árufuvarozás, fényképészet, taxizás, építőipari szolgáltatások, fodrászat, szépségápolás stb., akár 20 százalékos adóalap is elérhető.
• A kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig a 90 százalékos költséghányad mellett 10 százalékos az adóalap.

2022-től bevezetésre kerül egy mentesített jövedelemrész is. Az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak.

A mentesítő szabály értelmében:

• 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint,
• 80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint,
• 90 százalékos költséghányadnál pedig 12 000 000 forint

bevételig nem kell szja-t fizetni (a 2022 évre tervezett minimálbér 200 000 forintos összegét alapul véve).

A mellékállású, nyugdíjas és egyetemista egyéni vállalkozó esetében a fenti limitek járulék és szocho-mentességet is jelentenek egyúttal. A nyugdíjas vállalkozónak az említett limit felett is csak szja-t kell fizetnie.

A főállású egyéni vállalkozónak ugyanakkor a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és szociális hozzájárulást fizetnie ezekben a bevételtartományokban is (azaz járulékot a minimálbér/garantált bérminimum, a szociális hozzájárulási adót pedig ezek 112,5 százaléka után). A fent említett limitet meghaladó jövedelemrész után a nem nyugdíjas vállalkozó esetében személyi jövedelemadót (15 százalék),társadalombiztosítási járulékot (18,5 százalék) és szociális hozzájárulási adót (13 százalék) kell fizetni.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó bármely személyi jövedelemadóalap kedvezményre (pl. családi kedvezmény, súlyos fogyatékossági kedvezmény, első házasok kedvezménye, négygyerekes anyák kedvezménye, 2022-től a 25 év alattiak kedvezménye) jogosult, úgy az adókötelezettség (bizonyos esetben a járulékkötelezettség) ezek igénybevételével tovább csökkenthető.

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg: az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség. Természetszerűleg az átalányadózókra is vonatozik az 1 százalékos HIPA-kedvezmény. Annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások a kedvezményt az adóelőlegből is igénybe tudják venni, 2022. február 25-ig nyilatkozniuk kell a NAV felé (amennyiben 2021-ben nem tettek ilyen tartalmú nyilatkozatot).

Az átalányadózás választásának felső értékhatára is emelkedik

2022-től szélesebb vállalkozói kör válik jogosulttá az átalányadózás választására. Ugyanis a jelenlegi 15 milliós bevételi határ helyett

• 40 és 80 százalékos költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szeresét elérő bevételig (a jelenlegi minimálbérrel számolva 24 000 000 forintig)
• kereskedelmi tevékenység esetén pedig 120 000 000 forintig

lehet majd választani ezt az adózási formát.

Az átalányadó mindenekelőtt a legkisebb adózóknak és a mellékállásban vállalkozóknak jelent alternatívát 2022-től. Az átalányadózásra való átállás nem jár sok munkával és a működési adminisztráció sem túl komplikált.

Az átalányadózók vállalati megrendelőinek szempontjából lényeges, hogy valamennyi adó az egyéni vállalkozó oldalán merül fel az elért bevételtől függetlenül. A kifizetői oldalon – a KATÁ-val ellentétben – nem jelentkezik adófizetési kötelezettség.

Az átalányadó a magasabb költséghányadot alkalmazó, szja kedvezményre jogosult főállású vállalkozók mellett   - a mentesített jövedelemrész miatt - jó választás lehet mellékállású vállalkozóknak is. Az előbb említett személyi körön túl pedig egyes, webshopon keresztül nemzetközi piacra értékesítő magánszemélyeknek is érvényes alternatívát jelenthet ez az adózási konstrukció.

Fontos, hogy a munkaviszonnyá történő átminősítés kockázata átalányadózó egyéni vállalkozónál is felmerülhet! 

Kinek jó az átalányadó?

• Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek nincs, vagy nagyon alacsony a költségük,
• azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek magasabbak, de átalányt el nem érő a költségük és nem akarnak számlákkal bajlódni,
• azoknak, akik szja-kedvezményre jogosultak,
• mellékállásban, egyetem és nyugdíj mellett is előnyös megoldás lehet.

Miért lehet jó választás az átalányadózás?

• Az adómentes jövedelemrész miatt, ami bizonyos esetekben járulékmentes is,
• viszonylag egyszerű az adminisztráció,
• megfelelő szerződéses háttér esetén alacsonyabb a munkaviszonnyá történő átminősítés kockázata, mint a KATÁ-nál,
• 2022-től magasabb bevételi limitekig választható, mint 2021-ben.

Mikor lehet az átalányadózásra áttérni?

Azok a KATÁ-sok, akik jövő év január 1-től szeretnének átállni az átalányadózásra, idén decemberben jelenthetik be az erre vonatkozó döntésüket. Az átalányadózásra év közben is bármikor át lehet állni: ekkor az átalányadózás a KATA-alanyiság megszűnés hónapját követő hónappal kezdődik.

Az átalányadó választása egyéb esetekben az szja-bevallásban vagy a vállalkozói státusz létrejöttekor történhet meg.