Indul az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésének kötelezettsége

2020. 10. 22., 16:30

2021. január 1-től a gyakorlatban is indul az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésének kötelezettsége. Ennek keretében nemcsak a kidolgozásban közreműködő adótanácsadóknak, ügyvédeknek, könyvelőknek lehet teendője, hanem többek között a külföldi vállalatok magyarországi leányvállalatainak, magyar cégcsoportoknak is fel kell készülnie a jelentésre, ha nem akarnak súlyos szankciókkal, vagy fokozott adóellenőrzésekkel szembesülni – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mi a DAC6?

A DAC6 rövidítés az adózás területén történő európai szintű közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv egyik módosítására utal. Az irányelv előírja, hogy bizonyos ismertetőjegyekkel rendelkező nemzetközi adótervezési struktúrákat – ún. „határon átnyúló konstrukciókat” – be kell jelenteni az adóhatóságok felé. A bejelentések célja végső soron az, hogy a tagállamok fel tudjanak lépni az agresszív adótervezéssel szemben, és meg tudják akadályozni, hogy a vállalkozások mesterséges eszközökkel átcsoportosítsák a jövedelmeiket olyan országokba, ahol jóval kisebb az adóteher – írja friss bejegyzésében dr. Varga Erzsébet, az RSM Hungary szenior adótanácsadója.

A szabályozás sajátossága, hogy a nemzeti adóhatóságok negyedévente automatikusan továbbítják a kapott adatokat a többi érintett tagállam adóhatósága felé. Így a NAV is adatot továbbít és adatokat kap az említett konstrukciókról. Az érintett adóhatóságok így ellenőrzést indíthatnak, és fokozottan vizsgálhatják az adóalap megállapításának helyességét.

Kiket érint a DAC6 bejelentési kötelezettség, és kinek kell jelentenie az adóstruktúrákat?

Az adóstruktúrák bejelentési kötelezettsége elsősorban a nemzetközi vállalatcsoportokat érinti, és a csoportszintű ügyleteik széles körére vonatkozhat.

A bejelentést elsődlegesen azoknak a tanácsadóknak - adótanácsadó, ügyvéd, könyvelő, bank stb. - kell teljesíteniük, akik az adóstruktúra kidolgozásában vagy megvalósításában közvetlenül vagy közvetve részt vesznek. Ha több tanácsadó működik közre az adóstruktúra kialakításában, akkor valamennyi tanácsadót terheli a bejelentési kötelezettség azon elem vonatkozásában, amit más tanácsadó még nem jelentett. A tanácsadók saját tagállamuk adóhatósága felé jelentenek, így egy magyar adótanácsadónak a NAV felé kell bejelentést tennie.

Ha nincs az adóstruktúra kialakításában közreműködő tanácsadó, vagy akit jelentési kötelezettség terhel, illetve, ha a konstrukciót házon belül dolgozza ki a nemzetközi - külföldi vagy magyar tulajdonú - vállalatcsoport, akkor magának a társaságnak kell bejelentést tennie. Ez adott esetben azt jelenti például, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának kell a bejelentést megtennie.

Milyen határidők vannak a DAC6 kapcsán?

A bejelentési kötelezettség a 2018. június 25-ét követően megvalósított adókonstrukciókra vonatkozik.

Ha az adókonstrukciót 2018. június 25. és 2020. június 30. között hajtották végre, akkor a bejelentést 2021. február 28-ig kell megtenni.

Átmeneti szabályok vonatkoznak a 2020. július 1. és 2020. december 31. között megvalósított konstrukciókra, ezeket 2021. január 1-ét követő 30 napon belül kell bejelenteni.

Minden más esetben, vagyis 2021. január 1-től, a végrehajtásról számított 30 napon belül kell a bejelentést megtenni. Speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy mit kell a végrehajtás kezdő időpontjának tekinteni.

A bejelentést a magyar adóhatóság felé a NAV által rendszeresített KONSTR nyomtatványon kell megtenni.

Milyen szankciók, jogkövetkezmények lehetnek, ha az adóstruktúrára vonatkozó jelentés elmarad?

Ha a tanácsadó vagy az érintett vállalkozás az adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztja, vagy hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal teljesíti, a NAV 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Ehhez képest 5 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a NAV azt, ha a tanácsadó vagy a vállalkozás adóhatósági felhívásra határidőn belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

A bejelentési kötelezettség kapcsán fontos szempont, hogy az adott határon átnyúló konstrukcióban résztvevő valamennyi fél – tanácsadók, érintett csoportvállalatok – szorosan együttműködjön. Ugyanis, ha különböző országokban, vagy ugyanazon adóhatóság felé eltérő adattartalommal történik bejelentés, ez fokozott adóellenőrzésekhez vezethet. Ha a résztvevők közül valaki megtette a bejelentést, ez más résztvevők tekintetében mentesülési ok lehet.

Ezért érdemes körültekintően eljárni és mielőbb kialakítani azokat a belső folyamatokat, amelyekkel a határon átnyúló konstrukciók házon belül dokumentálhatók, és a kapcsolódó felelősségi körök, bejelentési kötelezettség vizsgálata, és a bejelentés megtörténte nyomon követhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS