A kormány a vállalkozások és munkahelyek védelmére további adómódosító javaslatokat kezdeményez, amelyek adókönnyítéseket, egyszerűbb szabályozást, csökkenő adminisztrációs terheket jelentenek – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges adómódosításokat is tartalmazza. A kormány összesen 14 törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek október 18-án, amelyek közül az egyik legfontosabb a Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett őszi adócsomag. A dokumentum számos adónemet érint.
A legfontosabb és legnagyobb hatású egyszerűsítés az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára az, hogy 2023. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot, a közterhek megállapítása azonban továbbra is havonta történik. Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma, és csökken a bevallások beadásával kapcsolatos adminisztráció is.
A törvényjavaslat megszünteti az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott: 2023-tól az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét.
Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben megújulhatna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné – mutatott rá Izer Norbert.
A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában foglalt azon előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfamérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.
A CSOK igénybevételével megvásárolt lakások illetékmentességéhez hasonlóan illetékmentessé válik a CSOK támogatással elvégzett, más tulajdonában álló ingatlan bővítésével létrejövő vagyonszerzés. Ennek tipikus esete lehet a tetőtér-beépítés.
A javaslat 2023-tól megújítja a helyi adótörvény egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályait is. Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzési adóalany, ha éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint. A székhely, telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzési adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz. Maximum 12 millió forint bevételig az iparűzési adóalap 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18-25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz a javaslat szerint az iparűzési adó egyszerűsített alapja. Így például a legkisebb vállalkozók – 12 millió forint alatti bevételig – mindössze ötvenezer forint adót fizetnek évente. Az érintetteknek adóbevallást is csak akkor kell benyújtaniuk, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti. A legtöbb vállalkozásnak így adóbevallást sem kell beadni; az egyetlen iparűzési adóval kapcsolatos feladat a fix összegű adóelőleg évi egyszeri megfizetése lesz. (MTI)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.