Így változnak a jótállás szabályai 2021-től

2021. 01. 04., 18:30

A szavatosság mellett a jótállás a hibás teljesítésért való felelősség egyik formája. A jótállásra a mindennapokban gyakran a „garancia” megnevezést is szokták használni. Szemben a szavatossággal, a jótállás nem minden termék vagy szolgáltatás esetén kötelező. Csak akkor, ha jogszabály ezt előírja vagy a jótállást nyújtó saját maga vállalja. A jótállásra vonatkozó előírások jelentősen módosulnak 2021. elejétől. A legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A jótállási idő módosulása

A kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő tartós fogyasztási cikkekre eddig egységesen érvényes 1 éves jótállási időt sávosan meghatározott jótállási idő váltja fel 2021-től.

A jótállási idő a termék eladási árától függően a következőképp alakul:

  • 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő eladási árig: 1 év
  • 100 000 forintot meghaladó, de legfeljebb 250 000 forintos eladási árig: 2 év
  • 250 000 forint feletti eladási ár esetén: 3 év

Módosulnak a jótállási határidő számításának szabályai is. A jótállási határidő kezdete főszabály szerint:

  • a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy
  • ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napja.
  • Ez a szabály az új évtől kiegészül azzal, hogy a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja, ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe.

Újonnan bevezetett rendelkezés, hogy amennyiben a termék javítására kerül sor, a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A jótállás körében bővül a tartós fogyasztási cikkek köre

A kormányrendelet kibővíti azon termékek körét, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik. Így tartós fogyasztási cikknek számítanak 2021-től például a 10 000 forint eladási ár feletti nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök (redőny, reluxa, napellenző stb.), a kaputelefon, riasztóberendezés, garázskapu, zuhanykabin, kád, csaptelep, napkollektor, drónok.

Elektronikus jótállási jegy is adható

2021-től arra is van lehetőség, hogy a vállalkozás elektronikusan adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak. Ha a jótállási jegy elektronikus úton kerül átadásra, ezt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell megtennie a vállalkozásnak. Az elektronikus átadás történhet:

  • a jótállási jegyet tartalmazó dokumentum közvetlen megküldésével, vagy
  • a jótállási jegy letölthetővé tételével.

Kibővült a jótállási jegy kötelező tartalma azzal, hogy a jótállási jegyen szerepelnie kell a vállalkozás bélyegzőlenyomatának, és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírásának. Elektronikus dokumentumon való átadás esetén a jótállási jegynek az elektronikus aláírást kell tartalmaznia.

A jótállás érvényesítése

A kötelező jótállásról szóló kormányrendelet ezentúl kifejezetten előírja, hogy a jótállás érvényesítésének nem szabható feltételéül, hogy a fogasztó a termék felbontott csomagolását visszaszolgáltassa.

A jogi szabályozás eddig is tartalmazta, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést 15 napon belül elvégezze. Ez az előírás kiegészült azzal, hogy ha a kijavítás vagy csere időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót ennek várható időtartamáról. A fogyasztó előzetes beleegyezésével a tájékoztatás elektronikus úton, vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megadható.

A hibás fogyasztási cikk cseréjére, illetve a vételár visszafizetésére további részletszabályok kerültek bevezetésre. Ha az első alkalommal történő javítás során megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni, kivéve, ha a fogyasztó másként rendelkezik.

Ha a jótállási időtartam alatt a termék három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, akkor 8 napon belül ki kell cserélni. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó a termékkel kapcsolatban másként nem rendelkezik, valamint nem igényli a vételár arányos leszállítását vagy nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni.

A vállalkozás akkor is köteles a fogyasztási cikk 8 napon belüli kicserélésére, ha a cikk kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított 30. napig nem kerül sor, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik.

A fenti esetekben, ha a cserére nincs lehetőség, akkor a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. E különleges szabályok egyes tartós fogyasztási cikkekre nem érvényesek, így többek között személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 03., 15:20
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS