Így lehet a munkaidőkeret kiegészítő válságkezelő eszköz

2020. 06. 26., 15:15

A veszélyhelyzet közepette módosított, legfeljebb 24 hónap időtartamra elrendelhető munkaidőkeret lehetősége egy olyan jogintézményre irányította rá a figyelmet, amely már eddig is létezett ugyan, de a benne rejlő lehetőségeket csak kevesen ismerik igazán – hívja fel a figyelmet az RSM Legal.

Az új munkabér-támogatás szabályozás és a munkaidőkeret

A járványhelyzet közepette azt tapasztaltuk, hogy a termelő vállalkozások kivételével a cégeknek fenntartásai vannak a munkaidőkerettel kapcsolatban. Vonakodnak azt az átmeneti nehézségek megoldásaként felhasználni – kezdi friss bejegyzését dr. Oláh Tamás ügyvéd, az RSM Legal szakértője. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a munkabér-támogatás első szabályozása feltételként szabta, hogy munkaidő keretnek le kellett járnia, vagy azt le kellett zárni. Később a módosított bértámogatással kapcsolatos szabályozás kivette a bértámogatás feltételei közül a munkaidőkeret alkalmazását. Ennek megfelelően a munkaidőkeret bevezetése akár a nehézségek orvoslásának kiegészítő eszköze lehet.

Munkaidőkeret: kockázatok és kérdések

A vállalkozások munkaidőkerettől való tartózkodása annyiban megalapozott, hogy a munkaidőkeret bevezetése rejt magában kockázatokat, amelyet előre át kell gondolni, és amelyekre fel kell készülni.

A felkészülés során választ kell adnunk több kérdésre is, például milyen hosszú időtartamra tervezünk, hiszen a munkaidőkeret bevezetése történhet egyoldalúan, de annak módosítása már kétoldalú megállapodáshoz kötött. Érdemes azt is megtervezni, hogy a munkaidőkereten belül mikor és milyen mértékű munkaterhelés várható, hiszen a munkaidő beosztásának joga nem korlátlan, a munkavállalók egészségének megóvása és a biztonságos munkavégzés követelményének betartása mellett a munka és pihenőidő mennyiségét szabályozó rendelkezéseket is be kell tartani.

A munkaidőkeret nem a termelő szektor kiváltsága

Mindazonáltal a sokrétű szabályozás sem jelenti azt, hogy csak szűk körben lehetne igénybe venni a munkaidőkeret intézményét. Akár kis piaci szereplő is kialakíthatja azt a munkaidő-beosztási rendet, ami átlendíti például egy járványhelyzeten és akár fennmaradhat az azt követő időszakban is.

Ezt lehet szemléltetni akár egy virágüzlet működésén keresztül is. Egy virágbolt működésében ugyanúgy vannak kiemelkedően forgalmas időszakok, például jelentős ünnepek alkalmával a szokásos napi forgalmuk többszörösét is lebonyolíthatják. Egy ilyen cég esetében egy jól megtervezett munkaidőkerettel a kiemelt időszakokban akár napi 12 óra munka is előírható anélkül, hogy az alapbéren felüli kifizetési kötelezettség terhelné a munkáltatót. A munkavállaló pedig a kevésbé forgalmas időszakokban rövidebb munkanapokhoz vagy több pihenőidőhöz juthat.

A megváltozott gazdasági környezetben ezért érdemes végiggondolni, hogy mennyire szervezhető át a vállalkozás működése akként, hogy egy időszakosan fennálló alacsonyabb munkaidő-igény miatt a dolgozók munkaidejét részben egy jövőbeli periódusra átcsoportosítva szervezze át a vállalkozás. A munkaidőkeret számos lehetőséget rejt magában abban az esetben is, ha az nem 24 hónapig tart, ezért javasolt a vállalkozás optimalizálása, működés reorganizációja körében figyelembe venni. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS