Az utóbbi időben kétségkívül az IFRS áttérés lett a hazai pénzügyek egyik „hot topic”-ja, a szabályozás engedékenyebbé válásának köszönhetően sok cégnek nyílt lehetősége az áttérésre – más kérdés, hogy mennyien éltek ezzel.
Az áttérés mellett és ellen is röpködnek az érvek, nem könnyű eldönteni, kinek van igaza. Az IFRS-re nagyfokú szabadság jellemző, szabad teret ad a becsléseknek, a mottója: „Csináld, ahogy logikus!” lehetne, szemben a Számviteli törvény „Csináld, ahogy le van írva a törvényben!” mottójával – kezdi friss bejegyzését Zsinka Edit, az RSM Hungary könyvvizsgáló menedzsere.
Ez a fajta szabadság elsőre rémisztő lehet, ugyanakkor valóban logikusabb, az üzleti értékelési szempontokat figyelembe vevő beszámolóhoz vezet.
A nemzetközi relációban (is) gondolkodó cégek számára az IFRS a jövő
Egy fontos okot jól mutat az IFRS áttérésre az alábbi idézet:
Vagyis az igazi ok végső soron az üzleti bizalom elnyerése, belépő a nemzetközileg is összehasonlítható tartalmú pénzügyi riportok világába. Az IFRS egy olyan rendszer, amely növeli a transzparenciát a cégek és befektetőik, hitelezőik, valamint vevőik és szállítóik között. Aki IFRS-alapú beszámolót készít, azt üzeni, hogy hajlandó időt/pénzt/energiát befektetni, hogy zavaros, nehezen követhető pénzügyekkel rendelkező cég helyett megbízható üzleti partnerként tekintsenek rá. Nem véletlen, hogy már lassan 15 éve az EU összes országában a főszabály: a kis cégek beszámolói lehetnek az adott tagállam számvitele szerint, de a nyilvánosan működő tőzsdei cégek kötelesek IFRS-beszámolót készíteni. Tehát mégiscsak az IFRS lenne a legmegbízhatóbb és leginkább transzparens?
Az IFRS áttérés összetettségét a könyvelés is befolyásolja
Az áttérés fontolgatásakor a fő kérdés leginkább az, hogy a társaság jelenlegi könyvelése mennyire tekinthető IFRS-kompatibilisnek, milyen könnyen forgatható át a nemzetközi szabályoknak megfelelően. Természetesen cégenként más és más a helyzet, általánosságban viszont elmondható, hogy a hazai szabályozás az utóbbi években sokat közeledett az IFRS-hez. Vagyis még az is lehet, hogy az áttérés hatása a várakozásokhoz képest kevésbé lesz jelentős. Ehhez szorosan kapcsolódik az a gyakori hiba, hogy elfeledkezünk egy kérdésről: „ez materiális?”, pedig az IFRS tartalmazza a költség-haszon elvet. Általános tapasztalat, hogy a számviteli politika egy az egyben az IFRS szövege, anélkül, hogy a cég megvizsgálta volna a kérdést: a szigorú IFRS-előírások a cég esetében egyáltalán relevánsak és materiálisak-e, vagyis kell-e ezeket egyáltalán alkalmazni?
Annak érdekében, hogy az IFRS-áttérés kapcsán a döntést megkönnyítsük, választ adunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre az alábbiakban.
Át kell térnem IFRS-re?
Igen, amennyiben a társaság:
Áttérhetek IFRS-re?
Igen, amennyiben a társaság:
A fentiekből következik, hogy az olyan leányvállalatok többségének, amelyeknek az anyacége IFRS-alapon készíti konszolidált beszámolóját, az IFRS-áttérés csak lehetőség, de nem kötelező. Ugyanakkor a már említett okokból mindenképp megfontolandó az áttérés!
Melyek az IFRS áttérés feltételei?
Erre a kérdésre talán egy rövid példán keresztül lehet érthető választ adni.
A Számviteli törvény (Sztv.) és az IFRS más dátumot definiál az áttérés napjának: ha a cég például 2020. december 31-re készíti el először IFRS-beszámolóját, akkor IFRS 1 szerint az áttérés napja 2019. január 1., az Sztv. szerint 2020. január 1.
Az Sztv. szerint az IFRS-re történő áttérést a cégnek legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal be kell jelenteni a NAV felé. A példánál maradva, 2019. december 1-ig kell jelezni a NAV felé az áttérési szándékot, egy meghatározott adatlap benyújtásával.
Az áttérés fontos feltétele, hogy 2019. december 1-ig készen legyen az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozó IFRS-mérleg, vagyis a 2019. január 1-re vonatkozó mérleg (ebben a mérlegben nem kell több időszakot bemutatni). Ezt lehet adjustmentekkel készíteni, vagyis a HAS-alapú mérlegből kiindulni.
A cégnek 2019. december 1-ig a NAV felé a fent említett adatlap benyújtásán felül be kell nyújtani egy könyvvizsgálói jelentést, amely igazolja, hogy a cég rendelkezik:
Milyen eltérésekre számíthatok az IFRS és a HAS között?
Az eredmény bemutatása a beszámolóban: inkább prezentációs jellegű kérdés, IFRS-ben az ún. átfogó jövedelemkimutatást használjuk eredménykimutatás helyett, amely tulajdonképpen az eredménykimutatást és bizonyos saját tőke változásokat (egyéb átfogó jövedelem, angolul other comprehensive income – OCI) foglal magában.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.