IFRS-áttérés: „Csináld, ahogy logikus!”

2019. 02. 06., 14:02

Az utóbbi időben kétségkívül az IFRS áttérés lett a hazai pénzügyek egyik „hot topic”-ja, a szabályozás engedékenyebbé válásának köszönhetően sok cégnek nyílt lehetősége az áttérésre – más kérdés, hogy mennyien éltek ezzel.

Az áttérés mellett és ellen is röpködnek az érvek, nem könnyű eldönteni, kinek van igaza. Az IFRS-re nagyfokú szabadság jellemző, szabad teret ad a becsléseknek, a mottója: „Csináld, ahogy logikus!” lehetne, szemben a Számviteli törvény „Csináld, ahogy le van írva a törvényben!” mottójával – kezdi friss bejegyzését Zsinka Edit, az RSM Hungary könyvvizsgáló menedzsere.

Ez a fajta szabadság elsőre rémisztő lehet, ugyanakkor valóban logikusabb, az üzleti értékelési szempontokat figyelembe vevő beszámolóhoz vezet. 

A nemzetközi relációban (is) gondolkodó cégek számára az IFRS a jövő

Egy fontos okot jól mutat az IFRS áttérésre az alábbi idézet:

  • „Az IFRS új korszakot nyit az átláthatóság területén, és véget vet a bábeli zűrzavarnak a beszámoló készítés során. Segíteni fogja az európai cégeket abban, hogy egyenlő körülmények között versenyezhessenek a tőke megszerzéséért a világpiacon, valamint segíti a befektetőket és egyéb érintetteket a vállalatok teljesítményének összehasonlításában.”  (Frits Bolkestein, az Európai Bizottság korábbi belső piaci biztosa)

Vagyis az igazi ok végső soron az üzleti bizalom elnyerése, belépő a nemzetközileg is összehasonlítható tartalmú pénzügyi riportok világába. Az IFRS egy olyan rendszer, amely növeli a transzparenciát a cégek és befektetőik, hitelezőik, valamint vevőik és szállítóik között. Aki IFRS-alapú beszámolót készít, azt üzeni, hogy hajlandó időt/pénzt/energiát befektetni, hogy zavaros, nehezen követhető pénzügyekkel rendelkező cég helyett megbízható üzleti partnerként tekintsenek rá. Nem véletlen, hogy már lassan 15 éve az EU összes országában a főszabály: a kis cégek beszámolói lehetnek az adott tagállam számvitele szerint, de a nyilvánosan működő tőzsdei cégek kötelesek IFRS-beszámolót készíteni. Tehát mégiscsak az IFRS lenne a legmegbízhatóbb és leginkább transzparens?      

Az IFRS áttérés összetettségét a könyvelés is befolyásolja

Az áttérés fontolgatásakor a fő kérdés leginkább az, hogy a társaság jelenlegi könyvelése mennyire tekinthető IFRS-kompatibilisnek, milyen könnyen forgatható át a nemzetközi szabályoknak megfelelően. Természetesen cégenként más és más a helyzet, általánosságban viszont elmondható, hogy a hazai szabályozás az utóbbi években sokat közeledett az IFRS-hez. Vagyis még az is lehet, hogy az áttérés hatása a várakozásokhoz képest kevésbé lesz jelentős. Ehhez szorosan kapcsolódik az a gyakori hiba, hogy elfeledkezünk egy kérdésről: „ez materiális?”, pedig az IFRS tartalmazza a költség-haszon elvet. Általános tapasztalat, hogy a számviteli politika egy az egyben az IFRS szövege, anélkül, hogy a cég megvizsgálta volna a kérdést: a szigorú IFRS-előírások a cég esetében egyáltalán relevánsak és materiálisak-e, vagyis kell-e ezeket egyáltalán alkalmazni?

Annak érdekében, hogy az IFRS-áttérés kapcsán a döntést megkönnyítsük, választ adunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre az alábbiakban.

Át kell térnem IFRS-re?

Igen, amennyiben a társaság:

  • értékpapírjait (beleértve a részvényeket és a kötvényeket is) a Budapesti Értéktőzsdén vagy más EU-s tőzsdén forgalmazzák vagy
  • hitelintézet (vagy egyenértékű vállalkozás, utóbbi igen speciális eset)

Áttérhetek IFRS-re?

Igen, amennyiben a társaság:

  • anyavállalata a konszolidált beszámolóját IFRS-alapon készíti vagy
  • könyvvizsgálatra kötelezett – vagyis az előző lezárt két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétele meghaladja a 300 millió forintot és a vállalkozás foglalkoztatottaink száma meghaladta az 50 főt - vagy
  • a pénzügyi szektorban tevékenykedik, MNB felügyelet alá tartozik és nem hitelintézet, illetve még megfelel bizonyos további előírásoknak vagy
  • külföldi cég magyarországi fióktelepe

A fentiekből következik, hogy az olyan leányvállalatok többségének, amelyeknek az anyacége IFRS-alapon készíti konszolidált beszámolóját, az IFRS-áttérés csak lehetőség, de nem kötelező. Ugyanakkor a már említett okokból mindenképp megfontolandó az áttérés!

Melyek az IFRS áttérés feltételei?

Erre a kérdésre talán egy rövid példán keresztül lehet érthető választ adni.

A Számviteli törvény (Sztv.) és az IFRS más dátumot definiál az áttérés napjának: ha a cég például 2020. december 31-re készíti el először IFRS-beszámolóját, akkor IFRS 1 szerint az áttérés napja 2019. január 1., az Sztv. szerint 2020. január 1.

Az Sztv. szerint az IFRS-re történő áttérést a cégnek legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal be kell jelenteni a NAV felé. A példánál maradva, 2019. december 1-ig kell jelezni a NAV felé az áttérési szándékot, egy meghatározott adatlap benyújtásával.

Az áttérés fontos feltétele, hogy 2019. december 1-ig készen legyen az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozó IFRS-mérleg, vagyis a 2019. január 1-re vonatkozó mérleg (ebben a mérlegben nem kell több időszakot bemutatni). Ezt lehet adjustmentekkel készíteni, vagyis a HAS-alapú mérlegből kiindulni.

A cégnek 2019. december 1-ig a NAV felé a fent említett adatlap benyújtásán felül be kell nyújtani egy könyvvizsgálói jelentést, amely igazolja, hogy a cég rendelkezik:

  • a fent említett IFRS nyitó mérleggel és
  • IFRS számviteli politikával és
  • a beszámoló összeállításáért olyan személy/cég felelős, aki rendelkezik megfelelő IFRS-képesítéssel (IFRS mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló)

Milyen eltérésekre számíthatok az IFRS és a HAS között?

Az eredmény bemutatása a beszámolóban: inkább prezentációs jellegű kérdés, IFRS-ben az ún. átfogó jövedelemkimutatást használjuk eredménykimutatás helyett, amely tulajdonképpen az eredménykimutatást és bizonyos saját tőke változásokat (egyéb átfogó jövedelem, angolul other comprehensive income – OCI) foglal magában.

  • Immateriális javak aktiválási feltételei: az IFRS sokkal szigorúbb feltételeket határoz meg ebben a tekintetben.
  • Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése: az IFRS szofisztikáltabb rendszert határoz meg a hasznos élettartam becslésére, a nullára leírt eszközök kezelésére.
  • Devizás tételek átértékelése: az IFRS megkülönböztet monetáris és nem monetáris tételeket (előbbi, ha az adott tétel direkt jogot vagy kötelezettséget jelent pénzeszköz átvételére vagy átadására, például a vevő-szállító ide tartozik, de egy devizás tárgyi eszköz beszerzés nem), csak előbbieket kell átértékelni fordulónapon.
  • Vevők értékvesztése: az IFRS alatt a várható veszteségre kell képezni értékvesztést (vagyis valószínűség számítás alapon) az összes vevőkövetelésre, igen a nem késedelmes vevőkre is!
  • Bérleti szerződések, lízing szerződések kezelése: 2019. január 1-től az új lízingstandard (IFRS 16) szerint a lízingbe vevőnek alapesetben fel kell vennie mérlegébe a lízingelt eszközt, akár pénzügyi, akár operatív lízingről van szó.
  • Halasztott adó: lényege, hogy meg kell jeleníteni a kimutatásokban a számviteli eredmény és az adóalap különbségének olyan tételeit, amelyek csak átmenetinek tekinthetőek (visszafordulnak), ilyen például az értékcsökkenés (mivel eltér az adó és a számviteli ÉCS kulcs, de az eszköz élettartama alatt a teljes értékcsökkenés összege a két rendszerben egyezik). 
  • Céltartalékképzés: az IFRS jobban konkretizálja, hogy milyen esetekben lehet/kell céltartalékot képezni.
  • Pénzügyi instrumentumok számviteli kezelése: kkv-k esetében ez a témakör főként a devizás határidős ügyletek szempontjából releváns, az ügyletek nem realizált eredményét IFRS-ben minden esetben meg kell jeleníteni vagy az eredményen vagy közvetlenül a saját tőkén keresztül.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 05., 10:05
Nagyon viszik a lakossági hiteleket az ügyfelek a bankoktól. A személyi kölcsönöknél az idei év mindenképpen rekordot hoz, de a lakáshiteleknél is nagy esély van erre. A babaváró támogatás iránti kereslet is megugrott hirtelen, hajrázhatnak azok, akiknek jövőre már nem jár ebből a nulla százalékos hitelből – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
2024-12-05 15:05:00
A 2025-re vonatkozó kilátásaikat tekintve a munkáltatók inkább optimisták, de egyelőre óvatosan nyilatkoznak a létszámbővítési terveikről. A legnagyobb kihívásuk jelenleg megtalálni azokat a szakmailag megfelelő jelölteket, akik beillenek a cégkultúrába, miközben meg kell birkózniuk a jelentkezők magas bérigényeivel is – derült ki a Profession.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS