Hogyan válasszunk szakértőt?

2019. 02. 27., 13:13

A mai komplex világban egyre több per dől el a szakértő véleményén. Nagyon nem mindegy ezért, hogy egy peres ügyben ki jár el szakértőként. Szerencsére – nem utolsó sorban az új perrendtartásnak köszönhetően – ez ma már befolyásolható.

Szakszerű volt-e egy kivitelezési munka? Piaci volt-e egy kamatmérték? Tényleg csökkent-e az ingatlanom értéke a szomszédos építkezés miatt? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeken perek sorsa múlik. De egyúttal olyanok is, amelyek eldöntésére – szaktudás hiányában – a bíróság általában nem vállalkozik és ítéletét szakértő véleményére alapozva hozza meg. Nyilvánvaló ilyenkor a kérdés: egy peres fél el tudja-e érni, hogy olyan szakértő járjon el az ügyben, akinek a véleményében tényleg megbízik? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint a válasz egyre inkább igen.

Irány a közjegyző, mielőtt pereskedünk

„Bárki jogosult arra, hogy még a per kezdete előtt a közjegyzőtől kérje szakértő kirendelését. Ilyenkor a közjegyző – a bírósághoz hasonlóan – a szakértők névjegyzékéből kiválasztja ki a szakvélemény adására általa megfelelőnek tartott személyt. Miért lehet hasznos egy így megszerzett szakvélemény?” – emeli ki dr. Fischer Ádám ügyvéd.

Egyrészt egy olyan időpontban kap a jogvitában érintett fél egy külső szakértői szakvéleményt, amikor a per még el sem kezdődött. Ezért lehetősége van akár arra is, hogy a szakvélemény birtokában úgy döntsön, a pert inkább nem is indítja el. Másrészt, mivel a közjegyzői szakértői véleményről a másik fél nem feltétlenül szerez tudomást, ezért ez egy egyoldalúan felhasználható fegyver: ha mégis elindul a per, a véleményt kérő fél csak akkor és annyiban használja fel a véleményt, amennyiben ez az érdekében áll.

Fontos látni továbbá, hogy bár a szakértő kirendelését kérő félnek elvileg nincs ráhatása arra, hogy ki kerül szakértőként kirendelésre, a kérelemben a szakértővel kapcsolatos elvárásait körülírhatja. Így elérheti azt, hogy a közjegyző által kirendelt szakértő valóban kompetens legyen, és ne menjen tévútra a szakértői bizonyítás.

Magánszakértő: kinek a véleménye?

„A korábbi perjogi szabályok alapján a magánszakértő véleményét bíróságok olyannak tekintették, mintha maga a (magánszakértőt igénybe vevő) peres fél adta volna elő a saját álláspontját. Azaz a felek által hozott magánszakértői vélemény ugyan befolyásolhatta a bíróságot, de annak igazi súlya a per eldöntésében nem volt” – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A tavaly hatályba lépő perrendtartási szabályok azonban ezt a helyzetet lényegesen megváltoztatták. Ha ugyanis valaki álláspontját magánszakértő véleményével támasztja alá, úgy a véleményt a bíróság köteles elfogadni, kivéve, ha a véleménnyel szemben aggály merül fel. Aggályos lehet a vélemény, ha a másik fél beterjeszt egy másik szakértői véleményt, amely homlokegyenest ellentétes konklúzióra jut – ez azonban egy költséges védekezés. Aggályos lehet egy szakértői vélemény akkor is, hogyha az nyilvánvaló hibát tartalmaz. Mivel azonban a bíró általában nem jártas az adott szakértői kérdésben, ezért nem borítékolható, hogy egy szakmailag nyilvánvalónak tűnő hibát egy bíróság is valóban ilyenként értékel.

Építőipari jogviták: a speciális szakvélemény

Tervezési és kivitelezési szerződések esetére egy már korábbi, de sokak által nem ismert jogszabály speciális szakértő igénybevételét teszi lehetővé. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleménye alapvetően akkor kérhető, ha egy építészeti kivitelezési munka teljesítése vitás a felek között. Amellett, hogy a TSZSZ szakértő véleményt nyilvánít arról, hogy a teljesítés szakszerű és szerződésszerű volt-e, és ez alapján mi a jogos díjkövetelés, jogosult véleményt adni a szerződéshez kapcsolódó biztosíték (pl. garancia, zálogjog) érvényesíthetősége tekintetében is.

A TSZSZ szakértői véleménye is komoly súllyal esik latba egy bírósági per során: egyenrangú azzal, mintha a bíróság által kirendelt szakértő járt volna el. Ráadásul egy TSZSZ vélemény egyéb perbeli előnyöket is biztosít az azt lobogató fél számára: így például a bíróságnak a pert soron kívül kell lefolytatnia, és ha a bíróság első fokon megítéli a TSZSZ szakvéleménye szerinti összeget, az már a másik fél fellebbezésére tekintet nélkül is végrehajthatóvá válik.

Melyiket válasszam?

A fenti lehetőségek figyelembe vételével leginkább esetről-esetre érdemes vizsgálni és a teljes pertaktikát szem előtt tartva eldönteni, hogy a peres fél mikor és milyen szakértő segítségét vegye igénybe. Egy jó szakértő kiválasztásában ugyanis akár már a pert megelőzően nyerő helyzetbe lehet kerülni. És ez nem csupán a perbeli esélyeket javítja, hanem egyúttal elősegítheti a peren kívüli (és így jóval olcsóbb és gyorsabb) megegyezést is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS