Hogyan működnek majd a NAV új informátorai?

2019. 10. 22., 10:58

Nem csak adótanácsadókra, hanem bankokra, könyvelőkre és egyéb tanácsadókra is kiterjed az adóstruktúrák bejelentésének kötelezettsége – derült ki a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda október 10-i, közös szervezésű konferenciáján.

Bár a bejelentéseket csak jövő évtől kell megtenni, az már tavaly nyár óta megkezdett ügyletekre is kiterjed. Ez pedig lehet, hogy okoz majd váratlan szituációkat a tanácsadók ügyfelekkel való kapcsolatában.

Mint már egyre szélesebb körben ismert, jövő évtől a tanácsadóknak jelenteniük kell mindazon, agresszívnek minősített, határon átnyúló adóstruktúrákat, amelyek megtervezésében vagy megvalósításában részt vesznek. Ez a kötelezettség tehát nem csak a struktúrát megtervező adótanácsadót, hanem az annak megvalósításában részt vevő valamennyi közreműködőt is érinti – így azt az ügyvédet, aki a dokumentációt elkészíti, azt a könyvelőt, aki az ügyletet számvitelileg elszámolja és azt a bankot is, amely az ügylet megvalósításához bankszámlát nyit. A bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adott résztvevő tudta, vagy neki tudnia kellett volna, hogy egy agresszívnek minősülő adótervezési struktúra megvalósításában vesz részt. Az új bejelentési kötelezettségről, annak részletszabályairól és hatásairól beszélgettek minap egy konferencián a Pénzügyminisztérium, az OTP Bank, a Process Solutions Kft. és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda képviselői.

Ügyvédi titok – vagy mégsem?

A bejelentési kötelezettség közvetlenül nem terjed ki az ügyvédekre. Dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ügyvédek teljesen mentesülnének az új jogszabályból eredő kötelezettségek alól. Nekik ugyanis az ügyfeleik figyelmét kell felhívniuk a bejelentési kötelezettségre – még ha a végső bejelentést az ügyfélnek is kell majd megtennie. Az ügyvédnek tehát a többi szereplőhöz hasonlóan mérlegelnie kell, hogy az adott struktúra bejelentési kötelezettség alá esik-e és az erről való tájékoztatás az ügyvédi felelősség körébe fog tartozni.

Intenzívebbé válik a tanácsadó-ügyfél kommunikáció

Az új szabályoknak való megfelelés komolyabb kommunikációt igényel az ügyfél és könyvelője között – emelte ki Urbán Balázs, a Process Solutions partnere. Ez következik abból is, hogy a jogszabály visszaható hatályánál fogva olyan ügyleteket is be kell majd 2020-ban jelenteni, amelyeket az ügyfelek ezen év során vagy akár a múlt év végén valósítottak meg. Az aktív kommunikáció azért is fontos, mert egy közreműködő mentesülni tud a bejelentési kötelezettség alól akkor, ha bizonyítja, hogy más tanácsadó már tett bejelentést ugyanarról az ügyletről – itt azonban felmerül annak a kérdése, hogy az információ milyen módon jut el egyik féltől a másikig.

Újabb kör a banki adminisztrációban

A pénzügyi intézetek a Magyar Bankszövetség keretein belül már jelenleg is egyeztetik, hogy milyen további intézkedést és adminisztrációt jelent részükről az új rendelkezéseknek való megfelelés, tájékoztatott Hőgye Krisztina, az OTP Bank igazgatója. A pénzügyi intézetek bejelentési kötelezettségét nagyban befolyásolni fogja, hogy elvárható-e tőlük, hogy egy-egy bankművelet esetén tisztában legyenek azok adózási motivációival. További kérdésként merül fel ebben a körben, hogy a banktitokra vonatkozó szabályok mennyiben mentesítik majd ezen intézeteket a bejelentési kötelezettségek alól.

A finomhangolás még hátra van

Mint azt Csabai Róbert, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője hangsúlyozta, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdések kimunkálása még folyamatban van. A Minisztérium célja, hogy a szabályok a lehető legkönnyebben alkalmazhatóak legyenek az üzleti élet számára. Nyitottan áll ezért a Minisztérium a tanácsadók és a versenyszféra gyakorlati kérdéseihez, amelyek esetlegesen további iránymutatások kiadását is szükségessé tehetik.

Hol állunk most?

A konferencia résztvevői egyetértettek: a bejelentési kötelezettségtől félni ugyan nem kell, de arra jól felkészülni mindenképpen. Jelenleg mind a szakma, mind a minisztérium a gondolkozás egyik közbenső fázisánál, de semmi esetre sem a végénél tart. Nem kétséges, hogy sokan csak jövő nyáron szembesülnek majd azzal, hogy milyen terhet ró a bejelentési kötelezettség szervezetükre. Biztosan előnyt élveznek ezért azok, akik nem az utolsó pillanatra hagyják a felkészülést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS