Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A tartozásátvállalás alatt szűkebb értelemben azt a megállapodást értjük, amelyben a kötelezettség jogosultja és kötelezettje megállapodik egy harmadik személlyel a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségének átvállalásáról. A kötelezettséget átvevő harmadik személyt nevezik átvállalónak.
Leggyakrabban pénztartozás átvállalására szokott sor kerülni, de lehetséges más kötelezettség átvállalása is.
A tartozásátvállalás legfontosabb következménye, hogy a szerződés addigi kötelezettje helyébe az átvállaló lép, ő köteles a jogosult felé teljesíteni. A tartozást követően a korábbi kötelezett szabadul a kötelezettsége alól és a jogosult csak az átvállalótól követelheti a teljesítést.
Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Így például hivatkozhat azokra a kifogásokra, amelyek a korábbi kötelezettet megillették.
A tartozásátvállaláshoz minden esetben szükség van a tartozás jogosultjának hozzájárulására. Egy tartozás átvállalása mindig háromoldalú ügylet a jogosult, a kötelezett és az átvállaló között. Ennek az az oka, hogy a jogosult szempontjából nem mindegy a kötelezett személye, hiszen nem biztos, hogy az átvállaló megfelelően tudja teljesíteni a kötelezettséget. Ezért a tartozásátvállaláshoz a jogosultnak akkor érdemes hozzájárulnia, ha az átvállaló teljesítőképessége legalább ugyanolyan, mint a kötelezetté.
Arra van lehetőség, hogy a jogosult a tartozásátvállaláshoz előzetesen hozzájáruljon, például a kötelezettel kötött szerződésében. Amennyiben a jogosult a tartozásátvállaláshoz előzetesen hozzájárult, akkor a tartozás átvállalása a jogosult értesítésével válik hatályossá. Ilyenkor nem szükséges újabb beleegyezést szerezni tőle. Az előzetes hozzájárulásban a jogosult feltételeket is szabhat arra vonatkozóan, hogy a hozzájárulása csak akkor hatályos, ha e feltételeknek az átvállaló megfelel. A jogosult az előzetes hozzájárulását úgy is megadhatja, hogy annak visszavonására is joga van a tartozásátvállalásról való értesítését megelőzően.
A szerződéses kötelezettségekhez néha biztosítékok is tartoznak, például kezesség vagy garanciaszerződés. Amennyiben tartozásátvállalásra kerül sor, a követelés biztosítékai megszűnnek. A biztosíték csak akkor marad fenn, ha a biztosíték kötelezettje (pl. kezes, garantőr) is hozzájárul a tartozásátvállaláshoz.
Lehetséges, hogy a tartozásátvállaláshoz a követelés jogosultja nem kíván hozzájárulni vagy a kötelezett és az átvállaló valamely okból nem szeretnék a jogosultat bevonni a tartozásátvállalásba. Ilyen esetben is van arra lehetőség, hogy egy harmadik személy vállalja, hogy a kötelezett tartozását teljesíti.
Teljesítésátvállalásnak nevezzük azt a megállapodást, amelyben harmadik személy megállapodik a kötelezett tartozásának átvállalásáról, de a jogosult hozzájárulása nélkül. A teljesítésátvállalásról szóló megállapodással az átvállaló nem lép a kötelezett helyébe, ehhez ugyanis a jogosult hozzájárulása kellene. Így teljesítésátvállalás esetén a jogosult továbbra is csak a kötelezettől követelheti a tartozás teljesítését.
A teljesítésátvállalás esetén tehát csak az átvállaló és a kötelezett között jön létre kötelezettségvállalás. Ez alapján az átvállaló köteles lesz a kötelezett tartozását maga teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy maga tudjon a jogosult felé teljesíteni. Utóbbira példa, ha az átvállaló biztosítja a kötelezett részére azt az összeget, amelynek alapján a jogosultnak ki tudja fizetni a tartozását.
Amennyiben a kötelezett és az átvállaló között a fentiek szerint teljesítésátvállaló megállapodás jön létre, erről nem kell értesíteniük a követelés jogosultját. Amennyiben a jogosultat a teljesítésátvállalásról értesítik, akkor ennek következtében az átvállaló is belép a jogviszonyba, ő is tartozni fog a jogosult felé. Ez nevezi a törvény tartozáselvállalásnak.
A tartozáselvállalás esetén a jogosult értesítésével az eredeti kötelezett nem szabadul a kötelezettsége alól. A tartozáselvállalás alapján az eredeti kötelezett és az elvállaló egyetemlegesen felelnek a jogosult felé a tartozás teljesítéséért. Ez azt jelenti, hogy a jogosult a teljes követelésének teljesítését bármelyiküktől követelheti és szükség esetén akár együtt is perelheti az eredeti kötelezettet és az átvállalót.
Mivel a tartozáselvállalás esetén az elvállaló is jogviszonyba került a jogosulttal, ezért ekkor őt is megilletik mindazok a jogok és kifogások, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Ennek korlátja, hogy a teljesítést elvállaló személy nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését. Ezt csak maga a kötelezett teheti meg.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kiemelkedő magyar teljesítményeket díjaztak.
A paksi bővítésben felpörögtek az építési munkálatok, a következő fontos lépés az első beton, amely legkésőbb 2025. január-februárig várható – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.